Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 37. (Szekszárd, 2015)

Gaál Attila: Tűzhelyek és kályhák maradványai a Szekszárd-palánki (Jeni Palánk) török várban és településen

labbi régió (régiók) leletanyaga is látótérbe került(ek), amelyekre lehetséges analógiák tekintetében korábban nem gondoltunk. Szatmári Imre három lelőhelyről, a sarkadi várból, Mezőberényből és Békéscsabáról közölt olyan leleteket, amelyek teljes azonosságot ugyan nem mutatnak a mi anyagunkkal, de mindegyiknek vannak olyan lényeges részletei, amelyek közös irányba mutatnak, esetleg közös eredetet is feltételezhetnek. Sarkadon a vár belső területén előkerült, felszerszámozott lovat ábrázoló, bástyafok-pártázatú, hátoldalán levágott aljú tállal összedolgozott oromcsempe és a Mezőberény-Fő téren talált, ugyancsak bástyafokdíszes hasonló hátoldalú csempe előredűlő pártázata alatt ilyen elemek láthatók (25. kép 1-2). Az alul vízszintes bordával határolt mezőt ezeken is zegzugvonalban lévő pálcatagok osztják háromszögekre, melyeket a nálunk is ismert, apró virágoknak (vagy csillagoknak) megfelelő pontokkal töltöttek ki. Ezeken azonban nem a háromszögenként 3-3 pont szerepel, hanem - ahogyan az következő újpalánki típusnál (d. típus) látható lesz - körökbe rendezve. A sarkadi csempén 5+1, a mezőberényin pedig 6+1 pontot helyeztek el.70 Az újpalánki c. típusú párták és töredékeik háromszögek alatti díszítményét nem tudtuk meghatározni. Leltározóik - mint arra utaltunk is - szintén bizonytalanok voltak, és különböző elnevezéseket használtak a szalagszerű díszítmények leírásánál. A mezőberényi csempén azonban egyértelműen látszik, hogy ezt a hol az osztóvonal alatt, hol felette átbújó, lecsüngő részein gömbökben végződő díszt eredetileg vonalnyalábok alkotják, melyet a Gyula-Sugárúti töredék mintáját is figyelembe véve feldolgozója „vízszintes ágra csavarodó stilizált leveleknek” határozott meg (25. kép 2).71 Az újpalánki (és etei) pártákon hullámzó szalagok ennek a motívumnak leegyszerűsödött, formavesztett megfelelőiként értelmezhetők.

25. kép. 1-2: Pálcatagokkal, pettyekkel díszített oromcsempék Mezőberényből és Sarkadról, utóbbin vonalkötegekkel ábrázolt növényi motívumok (FODOR et al. 2002, 185, 191. nyomán)

A békési leletek sorában meg kell említenünk még a Békéscsabán előkerült dongás hátú, áttört előlapú, bástyafokpártás kályhaszemeket, melyek késő gótikus, keleti és reneszánsz elemeinek tárgyalása során Szatmári Imre többször is kiemelte a térkitöltő gömböcskék, pontdíszek szerepének jelentőségét.72 Ezt a sem széles körűnek, sem általánosnak nem nevezhető díszítőelemet, mely gyakran párosul a felület egy részének fehérre festésével, a dunaföldvári orompárták egyik típusán is megtaláltuk. Az íves kivágásokkal, központi virágmintával (a virágminta két oldalán F F monogrammal) és határozott csúccsal készült vékony pártalemez hátoldala egyenes, alsó széléhez egy kézzel formált, keskeny körszelet formájú perem csatlakozik. Ennek szerepe az orom anyagába való biztos rögzítés volt.

70 A sarkadi vár csempéje: SZATMÁRI 1997, 416-417. 4. kép 1, 8. kép 1; FODOR et al. 2002, 106. Kát. 185. - A Mezőberény-Fő tér lh. csempéje: SZATMÁRI 1997, 423; FODOR et al. 2002, 107. Kát. 191; MRT 1998, II. 9/127. lh„ 157. tábla 1-2.

71 SZATMÁRI 1997,424.

72 SZATMÁRI 1994, 502.

175