Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 37. (Szekszárd, 2015)

Gaál Attila: Tűzhelyek és kályhák maradványai a Szekszárd-palánki (Jeni Palánk) török várban és településen

tíwal készített, de nem teljesen egyformára körülvágott pártánál 16,0 cm és 16,5 cm (7. tábla 1-2). Közülük az első teljesen ép, így ez az egyetlen anyagunkban, amelynek teljes méretét (16,0x12,0x1,6 cm) ismerjük. A harmadik szélessége 18 cm. A nagyfokú töredékesség miatt egyes, főként kisebb méretű darabok esetében lehetetlen volt eldönteni, hogy egy sima hátoldalú csempe részei voltak vagy a felső sávjában megtört síkú, olykor teljes magasságában előre ívelő pártához tartoztak-e. Sima hátoldalú, hátoldali „kályharész” nélküli csempéket Szatmári Imre közölt a sarkadi vár anyagából. Azok a töredékek azonban hátoldalukon részben vagy a szélekre kiterjedően is kormosak, ami az újpalánki pártákon (vagy csempetöredéke­ken) sohasem fordul elő.60 A pártákon belül öt változatot különíthettünk el, ami nem funkcionális vagy datálási különböző­séget jelez, hanem főként a párták díszítményeire, megjelenési formájukra utal. a) Az első csoportba az említett egyetlen ép, egy csaknem teljes párta és további öt töredék tar­tozik (7. tábla 1-3; 12. tábla 2). A toldalék nélküli, sima hátoldalú párták felső szélén 3-3, felül íve­sen metszett, belső mezőjükben 1-1, lencseszerű ponttal díszített bástyatetődísz van. Első oldaluk felülete egyharmad-kétharmad arányban vízszintesen osztott. A felső részt plasztikus hullámvonal tölti ki, s a hullámok által behatárolt felső részeket mezőnként 2-2, az alsókat 1-1 pont díszíti. A víz­szintes elválasztó alatti nagyobbik teret plasztikus bordák szimmetrikusan elhelyezkedő háromszö­gekre bontják, melyeket újabb bordákkal, indaszerűen kígyózó vékonyabb vonalakkal és pontokkal töltöttek ki. Eddigi egyetlen ismert párhuzamát az a töredék jelenti, melyet Mészáros Gyulával gyűjtöttünk 1963-ban a Mözshöz tartozó Fehérvize-dűlő területén (15. tábla 6) több 16-17. századi és egy gót betűs köriratrészt viselő középkori kályhaszemtöredékkel együtt.61 b) Van olyan pártatöredékünk is, mely a fentiek közül egyikkel sem azonos mintázatú, s válto­zatát is csak ez az egyetlen töredék képviseli a leletek között. Háromszögeket képező osztóvonalai, valamint pontdíszei alapján leginkább az a. csoporttal mutat némi hasonlóságot (7. tábla 4). c) A következő csoport bástyatetős pártáinak díszítését azonos motívumokból állították össze, rendszerük is hasonló, de nem azonos és főként nem egyforma minőségű negatívokkal készültek (8. tábla 1-3; 9. tábla 4; 14. tábla 2). Háromnál mérhető a magasság, egynél pedig kiszerkesztve meg­állapítható a szélesség is. Ezek szerint 18 cm körüli szélességükkel, 13,0-14,6 cm-es magasságukkal és a három bástyafokkal a bástyatetős párták nagyobb méretű változatához tartoztak.62 A nagyobb töredékeken jól érzékelhető, hogy a hátoldal lehetett egyenes vagy kissé haránt dongás, de alsó rész és a bástyatetős felső sáv mindig előrehajló. A felület mintázata az általában elöl is meglévő tö­résvonaltól lefelé kezdődik. Ez a jó állapotú negatívval készítetteknél plasztikus zegzugvonalakból (pálcatagokból) és a vonalakkal képzett háromszögekben lévő 3-3 apró, csillag formájú virágból áll (a kezdő mezőt kivéve!). A többszörös másolat miatt leromlott vagy kevésbé gondosan vésett nega­tívval készülteknél a vonalak vékonyabbak, a virágok pedig lencseszerű pontokká egyszerűsödtek. A három, teljes magasságában meglévő töredéknél a pálcavonalak alatti vízszintes bordától a lap aljáig terjedő teljes mintázat értékelhető. Ez az alsó mintasor nehezen meghatározható elemekből áll, s szinte minden darabon kissé más változatát találjuk. Egyik pártán fekvő S, máskor inkább V alakú szalagok vízszintes borda alatt tekergő, hol egymásba érő, hol egymás mellett futó rendszer­telen együttesének tűnik. Egyes töredékeken mindez még a közéjük helyezett, hasonló helyzetű íves elemekkel és pontokkal is kibővül. Ez az érezhetően valamely más formációból leegyszerűsödött, a másolásokkal eredeti jellegét vesztett díszítmény nem hasonlít sem növényi indákhoz, sem a szo­kásos geometrikus formákhoz (Id. a 14. tábla töredékeit is!). Vannak olyan töredékek is, amelyeken 60 SZATMÁRI 1997,416-421. 61 Mözs-Fehérvize-dűlő területén az MTA Régészeti Intézete munkacsoportja Redő Ferenc vezetésével végzett az M6 autópálya építését megelőzően feltárást. A leletanyagról még nincsenek ismereteink. - A 15. tábla 6. sz. töredék ltsz.: 65.35.16. 62 A bástyatetős párták kisebb, szimmetrikus változata két, szélen álló bástyafoklapocskával, köztük egy mélyebb résszel, a nagyobb, aszimmetrikus változat pedig három vagy két magasabb résszel és két mélyebbel készült. SABJÁN 2002, 60. 2. kép 7. 172

Next

/
Oldalképek
Tartalom