Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 37. (Szekszárd, 2015)

Gaál Attila: Tűzhelyek és kályhák maradványai a Szekszárd-palánki (Jeni Palánk) török várban és településen

világosszürke fedőréteg takart. A legfelső, nyesési rétegéből réz pörgő és egy vas kanál került elő. XXXIX/B. A mindössze 55-60 cm mély, 240 cm hosszú házgödör felső betöltése leletanyag nélküli sárga lösz. Alsó részének hamus földjében vastöredékek, fenekén szenes hamurétegében kéziko- rongolt főzőfazék töredékei voltak. Ebben az esetben nem romeltakarítási törmelék töltötte be a ház gödrét, így feltételezhetően ez a tüzelőhely a ház főzésre használt, egyszerű tűzhelye volt.

A házak közötti területeken, illetve a különböző feltöltött gödrök felszínén vagy alsóbb rétegeiben talált tűznyomokról gyakran nehezen dönthető el, hogy a felesleges anyagok elégetése során keletkeztek (több helyen találtunk vastag, fűfélék, vagy gaz rostjait tartalmazó megszenesedett rétegeket) vagy ételkészítéshez, esetleg valamely munkafolyamathoz (pl. golyóöntés) gyújtott alkalmi tüzek voltak.

Feltártunk több olyan, szabad területen lévő tűzhelymaradványt is, melyek épített szerkezetűek voltak és láthatóan hosszabb ideig voltak használatban. Ennek legegyszerűbb változatánál a kört formáló, égésnyomos foltokat kő- és tégladarabok határolták, sőt arra is akadt példa, hogy a kövek sorába egy ló koponyáját helyezték el. Ezeknél a tüzeknél kerülhetett sor a nyársas hússütésre, főzésre az egyfülű, bordázott falú fazekakban vagy a sütőharang használatára.11 A tüzek térségében előkerült hasított ólomtáblák, ólomöntecsek, csurgalékok és a nagy számban előkerült golyóöntő eszköz pedig azt valószínűsíti, hogy a pisztoly-, puska- és muskétagolyók készítéséhez is ezek a tűzhelyek szolgáltak helyszínül.

A szabad tereken működtetett alkalmi tűzhelyek mellett a betöltésre váró vagy részben már betöltött korábbi objektumgödrökben is voltak rövidebb-hosszabb életű tüzelőhelyek. Ilyen volt például a mindössze 240x150 cm nagyságú, XXXVII/A. jelű gödör, melyből habán kerámiatöredékek, kézifegyver maradványa, üvegkarperec, fémsalak és ólomrögök kerültek elő. Az alkalmi tűzhely itt a betöltés felszínhez közeli részén működött. Alatta és felette is ugyanarra az időszakra utaló leleteket találtuk.

Minden vár szükséges tartozéka a kovácsműhely, ahol a fegyverek, mezőgazdasági eszközök és általában a mindennapi élet fém használati tárgyait karbantartották és részben készítették is. A kovácsok munkája igen fontos volt a várban élők számára, hiszen a felsorolt eszközök jó minősége és állapota akár még a hadicselekmények sikerére is kihatással lehetett. Az 1578-ban épült, keresztények által bírt Bajcsa-várban például egy 5 méter átmérőjű szabálytalan fekete folt és az abban lévő 15-20 cm-es vassalak jelezte az egykori kovácsműhely helyét, a közeli gödrök vastöredékei és vassalak betöltése pedig a kovácsok intenzív tevékenységéről tanúskodott.12 Újpalánkon nem találtunk hasonló, határozottan kovácsműhelyként azonosítható maradványokat, de vár különböző pontjairól, általában a romeltakarítási törmelék közé keveredve sok helyen kerültek elő vasoxidos kovácssalak-darabok. Mindezek ellenére - nem utolsósorban a számos félkész termék és kovácsolásra előkészített vasdarab, kisebb vasbuca stb. alapján - esetleg számolhatunk egy később nyom nélkül szétszántott kovácsműhellyel is, ahol a várban előkerült kovácsszerszámok használatban voltak és ahol a fenti kovácsmunkákat elvégezhették.

Bár kovácsműhely nyomát nem találtuk, de feltártunk két kisméretű, épített tűzhelyt, amelyek nem csak ételkészítésre, hanem akár apróbb fémmunkák, szerszámjavítások elvégzésére is alkalmasak voltak. Mindkettő épületen kívül, házak közötti szabad területen, de a földházak közelében állt, az egyik ugyan egy földház (XXV/A. obj.) északi sarka mellett, de összetartozásuk nem volt bizonyított.13 A már más tűzhelyeknél, kályháknál is tapasztalt sárga színű, keményre tömörödött homokalapozás ennél 15 cm vastag volt. A homokot egy korábbi tűz nyomát jelző vékony, faszenes, kormos rétegre terítették, amely alatt három cölöplyukat találtunk. Ezek egyikébe egy kődarab

11 GAÁL 2013, 233-235, 262-266.

12 VÁNDOR - KOVÁCS 2002, 59.

13 A XXV/A. ház közepén lévő verem (XXV/A/1.) betöltésének alsó rétegeiben négyzetes kályhaszemtöredékek, tűzdelt díszű, kézi- korongolt fazék töredékei, csurgatott mázas és egyszínmázas talpastál töredékek voltak.

150