Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 37. (Szekszárd, 2015)
Gaál Attila: Tűzhelyek és kályhák maradványai a Szekszárd-palánki (Jeni Palánk) török várban és településen
Másik kályhaalapos tűzhelymaradványunk a fent említett, három téglaréteggel együtt megmaradt objektum, mely a VII. árok és XXII. szelvény területén került elő (2. kép). Az 1x1,4 méter alapterületű kályhaalaphoz egy faszéndarabokkal és égéstermékekkel keretezett, tapasztott sütőfelületű tüzelőhely is csatlakozott. Utóbbinak nyomokban sem voltak felmenő részei, az itt talált főzőedény-, sütőharang- és mázas korsótöredékek stb. alapján inkább nyitott tüzelőhelynek bizonyult. Gödrének korábbi hasonló hasznosítására a tapasztás alatt, a gödör alján talált kések, feltört állatcsontok és nagyszámú halpikkely (elsősorban csukától származó pikkelyek) utalnak, fémmegmunkáló tevékenységre pedig a betöltésből előkerült vas- és rézlemezek, lemezpatkók és kerámia golyóöntő negatívok. A XXVVE. jelű objektum egy 4,6x2,8 méter alapterületű földház gödre, melynek keleti végében egy 80 cm széles, lépcsővel ellátott bejárati rész van. A ház omladékai között szemeskályhára és nyílt tűzterű tűzhelyre utaló maradványok egyaránt előkerültek. Déli részén paticstöredékes, égett rétegben bögre- és tányérkaalakú kályhaszemek töredékei voltak, az alatta lévő hamurétegből pedig bástyafokos orompárta-töredék került elő. Az átégett törmelékrétegben egy teljes, de darabokra törött sütőharang feküdt (3. kép 2), valamint igen sok tojáshéj, pipatöredékek, üvegkarperec-darab, gyöngyházlemezes késnyélborítás és egy mangánlila színű ónmázas tányértöredék. A ház nyugati részében lévő égésnyomos foltban négyzetes szájnyílású, tálalakú kályhaszemek töredékei voltak, melyek közül többnek a belsejét átégett tapasztás borította. A házgödör déli oldalán lévő kasszerű, kiboltozódott rész aljában egy lókoponya feküdt (3. kép 1). A betöltés földjében 1 méter mélyen talpastál-töredékek és egy fehér agyagpipa volt, egy sárga-zöld metéltmázas tányér összeillő darabjai pedig a ház betöltésének szinte minden rétegében, valamint a házon kívüli törmelékrétegében szóródtak szét. A felszíntől a ház zöldessárga homokréteggel borított járószintjéig mindenhol jelen lévő, összeillő töredékek arra utalnak, hogy a helyiség a romok elegyengetéséig üresen állt, majd egyszerre töltötték be törmelékkel. Amennyiben a XXV. szelvényben talált téglaalap kályha része volt, úgy lehetséges, hogy egy kör alapozású kályha maradványait tártuk fel.8 Ezen a területen már az eke által bolygatott, felső rétegben is igen sok téglatöredék, kerámiatöredék és tapasztásdarab hevert. Az első ásónyom után egy lapjukkal lerakott tégladarabokból kialakított, 80 cm átmérőjű, kör alakú alapozást találtunk. A téglákon kívül, körben erős koromréteg, alattuk és a koromrétegen kívül eső részen pedig a téglák alapozásaként igen keményre tömörödött, sárga homokréteg volt. A téglákat keményre tömörö- dött, szürke agyagréteg vette körül.9 A fentieken túl több olyan objektumot tártunk fel, melyekben szemeskályhák és a tőlük független vagy éppen egyidejűleg használt sütő-főzőberendezések, kemencék, platnik maradványait feltételezhetjük. Többségük azonban annyira romos és hiányos, hogy sokszor az sem volt eldönthető, hogy a több gödörből előkerült maradványok egy vagy több kályha alkotórészei voltak-e. Várbeli számuk így nem becsülhető meg, az azonban biztos, hogy a huzamosabb ideig lakott épületekben más dél-dunántúli palánkvárak (pl. a közeli Bátaszék vagy a távolabbi Ozora, Barcs, Babócsa stb.) palánkjaihoz hasonlóan szemeskályhákkal és belső tűzhelyekkel fűtöttek.10 8 Két másik boszniai kályhával együtt egy alsó részén sokszögletű, de kör alapozású jajcei kályha rajzát is közölte Sabján Tibor. SABJÁN 2002, 16. ábra 2. Ld. még: VÍZI 2010, 339. 9 A XXV. szelvény paticsos foltján kívül, de annak közvetlen közelében, a XV. szelvényben is volt egy lapjára rakott téglákból álló égett, kormos szélű folt. 10 PUSZTAI 2002, 294-296; KOVÁCS 1998, 170-173. 147
