Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 37. (Szekszárd, 2015)

Szabó Géza - Hajdú Tamás: Parasztpolgári fejlődés csírái a Duna mentén, Bölcske középkori temetői tükrében

temetőből is több példánya ismert.64 A bölcskei temető 64. sírjának díszes tűi szintén nem egyedi darabok, Kaposváron is kerültek elő hasonlók.65 A sírmellékletek rávilágítanak a ruházatra, a nők hajviseletére, s ezen keresztül egy közösség életmódjára, szokásaira. A ruházat egészében élénk színekben pompázó (piros, kék, zöld, barna stb.), gyakran ezüstszálakkal díszített késő reneszánsz viselet volt. A változatos anyagú, igényes kivitelű ruhadarabok foszlányai között házi szövésű textil maradványa alig fordult elő. A gyapjú nagykendő (19. sír), a lábbelik (71., 136., 171. sírok), a kivételszerűen megjelenő háziszőttes-ma- radvány utalt csak a paraszti viseletre (80. sír). A ruházati darabokhoz a finom kelméket zömében a kereskedelemben szerezhették be, amit meg kellett fizetni - tehát eladható árukkal kellett rendel­kezniük, mégpedig olyan mértékben, hogy értékesítve az árát gazdálkodásuk veszélyeztetése nél­kül magukra költhessék. A finom vásznak, a fémszálas fonalak (27., 33., 44-45., 69., 94., 127., 177. sírok), a csipkék, az aranyozott ezüst hajtűk (69. sír), a pergamen masnikkal és üveggyöngyökkel díszített párták (23., 33., 44-46., 68., 73., 96-97., 100., 117., 127., 133., 138., 173., 180. sírok) igen drága darabok lehettek, hiszen alapanyaguk jelentős részben külföldi - talán itáliai - műhelyekben készült.66 Elég csak a fejdíszek tanúsága szerint a korszakban a pártákhoz felhasznált óriási meny- nyiségű üveggyöngyre gondolni, ami valóban ipari méretű termelést kívánt. A hasonló anyagú és kivitelű régészeti leletek meglehetősen széles területen való előkerülése egyben azt is jelzi, hogy a gyártási központoktól a kereskedőkön keresztül a kis falvakig jól szervezett és hatékony árufor­galomról szólhatunk, függetlenül a birodalmi határoktól, uralkodók fennhatóságától. A régészeti leletek tanúsága szerint a vásározó kereskedők széles területen terítették ugyanazokat a ruházati kellékeket, kiegészítőket - amely egyben hasonló viseletre is enged következtetni. Ezért néhány egyértelmű esettől eltekintve a régészeti leletek alapján csak a legnagyobb óvatossággal - s főleg ott, ahol erre irodalmi adatok is vannak - lehet etnikumra következtetni.67 Nyilvánvaló azonban, hogy az általános kínálatból a helyi szokásoknak, ízlésnek megfelelően válogattak a vásárlók, s a felhasz­nálás során is közösségük kívánalmainak megfelelően viselték azokat, ezzel mégis egyfajta lokális sajátosságot adva az öltözetnek. Bölcskén, a földesúri joghatóság alatt álló városi rangú településen más településekkel ellentét­ben68 a 16. század második felében továbbra is jól jövedelmező foglalkozás volt a bor adásvétele.69 A hajdúk egyik rendszeres bevételi forrása volt a bölcskei borkereskedőktől szedett védelmi pénz, amit ha kellett, a családtagok elrablásával, váltságdíj követelésével is kiegészítettek. A jelentős vált­ságdíjak (550 forint, 100 forint, 40 arany) pedig arra utalnak,70 hogy a bölcskeiek elég tehetősek voltak ahhoz, hogy a váltságdíjat kifizessék, ha máshogy nem, akkor kölcsönből. Ez alapján az is lát­ható, hogy a kereskedők helyzete a martalócok dúlásai ellenére sem lehetetlenedéit el, mert akkor aligha kölcsönöztek volna egyébként is bizonytalan helyzetbe került társaiknak jelentős összegeket. Hiszen 100 forint mintegy 5 tonna gabona, 6-8 erős ló vagy 250 sertés árának felelt meg. A régészeti kutatások szempontjából különösen fontos Ács Katalin vallomása, amelyből azt is megtudjuk, hogy ha kellett, még legféltettebb tartalékaikat is „ki vévén a földbül” segítették, kiváltották egymást.71 A mezővárosban 1628-ban 33 házat írtak össze, s ezzel Bölcske a legnépesebb helységnek számított a ráckevei náhijében. Ugyanezen esztendőben már református lelkész is szolgált a mezővárosban. 64 BÁLINT 1938, XIX. tábla 1-6. 65 BÁRDOS 1987, IV. tábla 3-4. 66 DOMANOVSZKY 1976,16. 67 KOREK 1992; WICKER 2002, 228. 68 RÚZSÁS 1966, 218; NAGY - SZABÓ - SZABÓ 2004, 202-203. 69 NAGY - SZABÓ - SZABÓ 2004, 204-205. 1. kép. 70 NAGY - SZABÓ - SZABÓ 2004, 213. 71 NAGY - SZABÓ - SZABÓ 2004, 213. 104

Next

/
Oldalképek
Tartalom