Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 37. (Szekszárd, 2015)
K. Németh András: Vizek és vízgazdálkodás a középkori Tolna megyében III. Vízrajz
Báta: a víz neve csupán Bátatő falu (Batatue, Bathateu, Bathatheu, Bathatew, Bathathewé) nevéből ismert. Báta a Sárvíz alsó folyásának régi neve volt, Bátatő arról kapta nevét, hogy a Sárvíz dunai torkolatánál feküdt.19 Víznév voltát Pais Dezső igazolta, a török eredetű szó eredeti jelentése ’alászálló, merülő’ volt, amelyből a ’mocsár, sár’ jelentés kifejlődött. A helynév a Sárvíz alsó folyásának vidékét jelölte, tehát elsődlegesen területnév volt.20 Elfogadhatjuk Pataki József nézetét, amely szerint a Báta eredetileg a Duna mellékága volt és egyben a történeti korokban a Sárköz fő folyója is.21 Az első katonai felmérésen önálló néven a Sárvíz és a Duna között, Őcsény északi határától követhető a Decs és Pilis közti területig. Bechen: 1416-ban egy hatalmaskodás kapcsán szerepel Fadd határában a ’dunai’ (Dunából eredő?) Bechen folyó (in fluvio Bechen de Danobió), amelyen csónakkal akartak átkelni Faddra a megtámadottak.22 Ugyanebben az évben a Bechen folyón (fluvio) halászó jobbágyokat érte támadás.23 Valószínűleg személynévi eredetű.24 Berekfoka (Berekfoka): 1318-ban Középfalu felosztása során az északi és a déli birtokrész elkülönítésekor említik a folyót (fluvius).25 Bécsfok(a) (Beechfok, Beechfoka): a Duna foka Fadd határában. Először 1424-ben említik egy vitás birtokrész elhatárolása kapcsán (alveum), ebből egyértelműen kiderül, hogy a Bécsfok a Dunából ágazott ki (ab inceptione exitus ipsius aque sívé alvei Beechfok).26 1505-ben a Dunából eredő medernek vagy pataknak mondják (alvei sive rivuli Beechfoka appellati e Danubio ut dicitur egre- giens et decurrentis).27 Bolda, Boldapataka (Bolda, Boldapataka)-. 1325-ben Bolda birtok határjárásában említik a Mérgespatakát, amely a Boldapataka nevű patakba ömlik (rivulum Mergespotoka nominatum qui cadit in alium rivulum Boldapataka nominatum), majd szerepel a Bolda patak közepe (in medio ipsius rivuli Bolda) és forrása (ad caput dicti rivuli Boldua) is.28 A hasonló nevű faluról kapta a nevét, amely a helynevek alapján Kárásztól északra feküdt. A mai Izmény-Györei-vízfolyás forráságával azonos. Duna (Danubium, Danuvium, Dwna): 1318-ban a Duna melletti Földvár települést említik.29 1327-ben egy körtvélyi birtokrész feküdt a Duna mellett, tartozékai közé tartozott a Duna vize is (aqua).30 1343-ban ugyanezt a Körtvély birtokot már a Dunában fekvőnek (Kwrthul intra Danubium) mondják.31 1400-ban és 1413-ban a veszprémvölgyi apácák madocsai vizafogója is a Dunán volt (fluvio).32 1429-ben egy partmadocsai birtokrész határjárásában említik a dunai révet (in portu fluvii Danubii).33 1437-ben Körtvély határjárásában tűnik fel a Dunából kiágazó (qui de Danubio exiret) Nagyér nevű folyót, a Duna szerepel irányjelzőként (versus Danubium) és a dunai rév is szóba kerül (ad portum Danuvii).34 A magyar Duna név első említését Tolna megyéből 1467-ből ismerem, Dunaföldvár (Dwnaffewldwar) nevéből.35 19 KISS 1988,1. 175. Ld. még: SÜMEGI 1993, 5. 20 PAIS 1931. Ld. még: SÜMEGI 1990, 17. 21 PATAKI 1955, 55-56. 22 ZsO V. 1937. sz. 23 ZsO V. 1328. sz.; DL 106286. 24 Vő. KISS 1988, II. 745 (Vecsem-patak). 25 SZAKÁLY 1998, 2. sz.; A. V. 298-299. sz. 26 ZsO XI. 928. sz.; DL 106309. Fennmaradt két, az ügyhöz készült, ugyanezen határjelek egy részét, valamint az 1215-ös határjárást is tartalmazó fogalmazvány is, amelyek azonban nem szerepelnek a Zsigmondkori oklevéltárban. DL 50607., DL 106710. 27 DL 106744. 28 AO II. 164. sz.; KŐFALVI 2006, 83. sz.; A. IX. 114. sz. 29 AOII. 289. sz. 30 A. XI. 106. sz. 31 AO IV. 178. sz.; ÉRSZEGI 1978, 56-57. (DL 3550.) 32 ZsO II/l. 372. sz.; ZsO IV. 2172. sz 33 DL 12143. Rí 34 DL 13043. Rí 35 DL 55851. 9
