Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 36. (Szekszárd, 2014)
Balázs Kovács Sándor: Két középbirtokos nemes levelezése a reformkorban. A tolnai Csapó Dániel és a somogyi Czindery László kapcsolata
Tengelicen, Medinán13, Bikádon, Némediben, Baracson, Dunaegyházán14, Kisapostagon15 voltak.16 Csapó Dánielt 1778. március 21-én keresztelték meg a győri római katolikus belvárosi plébánia templomban, a vallásüldözések miatt. Anyja evangélikus hitben nevelte. Atyja szintén Csapó Dániel, anyja csáfordi Tóth Zsuzsanna, kik 1767. május 5-én házasodtak össze. 1806-ben feleségül vette tengelici Gindly Károly és barkóczi Rosty Antónia leányát, Katalint. Ez alkalommal kalocsai keltezéssel reverzálist adott, melyben kötelezi magát, hogy római katolikus feleségétől származó gyermekeit ebben a hitben fogja nevelni.17 Csapó Dániel nemcsak Tolna megye, hanem a reformkori Magyarország egyik legjelentősebb mezőgazdásza, haladó reformpolitikusa, szakíró és gyakorlati szakember. A megye politikai életéből is kivette részét: 1800-ban a Tolna megyei nemesi felkelők lovas századának másod főhadnagya. 1805-ben a tolnai nemesi felkelő sereg lovas század századosa, másod kapitánya. 1811-ben az insurgenseket ellátó bizottság tagja. 1809-ben Tolna megye szolgálatába lépett. 1812. augusztus 10-én Majláth György főispáni beiktatásán kinevezték táblabírónak. 1813. április 28-i tisztújításon a földvári járás főszolgabírójának jelölték, de nem választották meg. 1825. évi országgyűlési követ utasításokat elkészítő bizottság tagja. 1827-1836 között Tolna vármegye I. alispánja. 1830-ban Zichy Ferenc királyi biztos kinevezte a Kaposi regulationalis munkára ügyelő kiküldöttség elölülőjévé. 1831-ben az országos küldöttség által készített munkák vizsgálatára kiküldött megyei bizottság elnöke. Az 1832. évi országgyűlési követ utasításokat készítő bizottság elnöke. 1832/36. az országgyűlési ifjak szervezetének támogatója Pozsonyban, 1839. március 17-én az OMGE másodelnöke lett. Az 1839. évi követválasztások alkalmával ötezer forintot adományozott párt célokra, a szabadelvű párt vezéralakja. A megyei liberális korszak kezdeményezője volt. Perczel Mór így írt róla: „Tolna megye nagy átalakulása...prosperitása a mindenben való haladás és azon általános tisztelet, melyet senki sem mert és tudott tőle megtagadni, fényes tanúsága az ő nagy érdemeinek’.’18 A közigazgatást korát meghatározó látókörrel, mintaszerűen vezette. Buzgalmának köszönhető a szekszárdi megyeháza s jórészt a Ferenc-csatorna létrejötte, de hivatalból elnöke volt a Sárvíz szabályozását irányító bizottságnak is. Csapó Dánielről kortársai az egyik legkiválóbb mezőgazdaként emlékeztek meg. Házassága révén szerzett tengelici birtoka mellé Baracson vásárolt össze egy uradalmat, Bölcskén bérelte a Tahy család birtokát és bérlet formájában kezelte veje miszlai jószágát is. E körülbelül 10 ezer holdas birtokkomplexum mellett 1836-ig Tolna megye első alispánja, több ciklusban országgyűlési követe is volt. Nem térhetett ki számos más egyéb megbízatás elől sem: volt kiskorúak gyámja, döntőbíró vitás családi birtokosztályoknál, tönkrement birtokostársak sorsának egyengetője. Nem kis feladat egy korosodó, betegeskedő ember számára. Bár az általa kezelt birtokok többórányira feküdtek egymástól, Csapó az egészet egyetlen egységként kezelte, állatokat, takarmányt, igaerőt, munkaeszközöket, vetőmagot csoportosított át igény szerint. E módszer lehetővé tette a fundus instructus optimális kihasználását, az üzemköltségek csökkentését. 13 ,Medina, magyar-ráczfalu, Tolna vgyében, 74 hath., 239 óhitű, 736 ref, 5 zsidó lak., ref, és óhitű szentegyházakkal, termékeny szántóföldekkel. Lakosai szőlőmívelést is gyakorolnak. F. u. Bezerédy István’.’ - FÉNYES III. 1851. 75. 14 „Egyháza (Duna), tót falu, Pest-Solt vmegyében, a Duna bal mellékén, dombos helyen, út. p. Solthoz ‘A órányira, s szinte annyi távolságra Duna-Földvártól. Lakja 2083 ágostai, 12 k., 10. ref. Van evang. anyaegyház magyar és tót tanoda. E helység 149 évvel, telepíttetett ide, s mint szerződéses hely úrbérisége nincsen, hanem pest-solt megyei határában bír 180 hold szőlőt, és 1320 hold legelőt, erdeje nincs. Fejér vmegyében pedig túl a Dunán Kis Apostag pusztán bír mintegy 800 hold szántóföldet. Majorsági birtok Egyházán soha sem volt. Egyébiránt Kis-Apostag pusztának 1/3 részét, úgy az egyházi határ harmadát is a község örökösen megvette földesuraitól, kik a Paksy leány-ágon következők: özv. Csapó Dánielnő assz., gr. Festetics Tasziló, Thuróczy József örök., b. Rudnyánszky család, Nedeczky Ferenc, Márjássy Ödön, Csaba Antal, Tahy család, Mérey Sándor, b. Montbach Károly, Becsky Anna és a helység maga’.’ - FÉNYES I. 1851. 299-300. 15 „Kis-Apostag, puszta, Fejér vgyében, a Duna mentiben, Duna- Penteléhez 1 óra. Gazdag puszta, s a Paksy leányági örökösök bírják’.’ - FÉNYES I. 1851, 37. 16 GLÓSZ 1991, 24. 17 CSAPÓ 1985, 23. 18 idézi: CSAPÓ 1985, 23. 407
