Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 36. (Szekszárd, 2014)
Sümegi József: Báta és a Garaiak.1
Ennek helyi hagyománya egy 1510-ből származó forrásból ismert.269 Eszerint a székesegyház körül emelvényeket ácsoltak, hogy a nép jobban láthassa a körbehordozott ereklyéket. A körmenet útvonalán szószékeket emeltek, ahonnan a pap ismertette az egyes ereklyéket, mialatt a menet odaért. A körmenetben gyertyákkal, fáklyákkal, füstölőkkel kísérte a papság az ereklyét. Az állomáshelyen a menet megállt, levették a selyem és aranyozott leplet az ereklyéről és felmutatták azt a népnek, amely fedetlen fővel, térden állva fogadta. Két kanonok mutatta fel, úgy hogy mindenki láthassa, miközben a hangos trombita harsogástól és az emberek „könyörülj rajtunk” felkiáltásától szinte megrendült a föld. Ezután egy Miatyánkot és egy Üdvözlégyet imádkoztak, majd a körmenet folytatta útját. Ezután ismét prédikáció következett, majd az új menet hozta a következő ereklyét.270 Fedeles Tamás kutatásaiból ismerjük, hogy a váradi kegyhelyen is szokás volt Szent László ereklyéinek körmenetben való körülhordozása, sőt a fejereklyét csaták, háborúk idején is magukkal vitték.271 Bátán az ereklye felmutatásának, nyilvános tiszteletének mindkét módja gyakorlat lehetett. Liturgikus tisztelete az ereklye számára kialakított kápolnában zajlott. Minden nagy kegyhelyen az ereklyét külön kegykápolnában őrizték. Szerzetesi templomoknál előírás is volt, hogy a kultusz tárgyát képező ereklyét külön kápolnában helyezzék el, hogy az ereklyét felkereső hívek ne zavarják a templomban zajló szerzetesi zsolozsma rendjét. Pécsett a domonkos rendfőnök 1492-ben például csak ideiglenesen engedélyezte a sekrestyében az ottani Szent Vér ereklye nyilvános tiszteletét, amíg a lehető leggyorsabban fel nem épül a kegykápolna, hogy a zarándokok ne zavarják a kolostor életét.272 Az ország központjában, Budaszentlőrincen Remete Szent Pál testereklyéje számára a templom északi oldalán épült fel a kegykápolna oly módon, hogy az a templomon keresztül, a kolostorból és a kerengőbői is megközelíthető legyen.273 Garamszentbenedeken a Szent Vér ereklye számára a templom déli oldalán a sekrestye fölött alakították ki a kegykápolnát az 1480-as évek végén úgy, hogy az a déli mellékhajó szentélyéből lépcsőn megközelíthető legyen, ugyanakkor a monostor keleti szárnyából is oda lehetett jutni egy ajtón keresztül. E korábban felső sekrestyének nevezett termet alakították át kápolnává. Meghagyták a régi román stílusú ablakokat, későgótikus hálóboltozattal látták el, a déli falba az ereklyetartó számára fülkét alakítottak ki, elé pedig oltárt emeltek.274 Bátán az ereklye őrzésére szolgáló kegykápolna kérdését korábban nyitva hagytuk, ugyanis megnyugtató régészeti anyag e vonatkozásban nem került elő.275 Az analógiák és a monostor alaprajza alapján azonban az a véleményünk, hogy a kegykápolna a templom és a monostor folyosója közötti közel 8 méter széles területen állott. Itt is találunk olyan korú és tájolású sírokat, mint a templom területén.276 Talán itt is a román kori templom egyes részleteinek felhasználásával alakították ki, mint Garamszentbenedeken. így Budaszentlőrinchez hasonlóan megközelíthető lehetett a templomon keresztül, a kolostorépületből, sőt a kerengőfolyosón keresztül is.277 A Szent Vér ereklye nyilvános tisztelete itt zajlott, de ha nagyobb zarándoktömeg gyűlt össze, akkor egy magaslati erkélyen keresztül a templomban lévő híveknek is fel lehetett mutatni. Az ereklye bemutatására szolgáló loggia kérdését már Szőnyi Ottó felvetette, amikor a siklósi reneszánsz ablakkeret kérdéskörét vizsgálta. Az volt a véleménye, hogy a bátai ereklyét elrabló Perényi Péter a hátaihoz 269 PÁSZTOR 2000,128. 270 A magyarok középkorban szokásos hétévenkénti zarándoklata során zászlókkal, magyar pénzekkel díszített gyertyákkal énekelve vonultak be a kegyhelyre. Bevonulásuk nagy esemény volt az ottaniak számára is. Amikor megérkeztek, térden csúszva haladtak végig a templomon, majd felajánlották a pénzzel díszített gyertyákat. PÁSZTOR 2000, 126, 128. 271 FEDELES 2012, 177. 272 SÜMEGI 1991,112; FEDELES 2007a, 15-16. 273 Alaprajz és rekonstrukció közlése: TÖRÖK - LEGEZA - SZACSVAY 1996, 4. 274 HAICZL 1913,123-124. A hálóboltozatos mennyezet zárókövén Mátyás címere látható. Magát az ereklyét is Mátyás adományozta a garamszentbenedeki templomnak. A kápolna felszentelését Gergely nyitrai püspök végezte 1489. március 26-án, búcsúnapja pünkösdvasárnap volt. A kápolna oltára 1510-ben készült el. 275 SÜMEGI 2006, 162. 276 SÜMEGI 2006,154-155. 277 Itt lehetett az az ajtó is, amelynek szárnyain még Mátyás korában is ott függtek Garai János vasbilincsei. Antonio Bonfini említi, ld.: BONFINI 1995, 3.3.140; SÜMEGI 1993,43. 278
