Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 36. (Szekszárd, 2014)
Sümegi József: Báta és a Garaiak.1
pekre, amikor ott az ereklyéket felmutatják. Ezek között szerepelt: az óbudai prépostsági templom, a székesfehérvári királyi bazilika, a váradi székesegyház, valamint a győri székesegyház.259 Fontos volt számára az is, hogy kísérete is kihasználhassa a római tartózkodás minden előnyét, ezért július 13-án arra kérte a pápát, hogy kísérete résztvevőinek a pápai bullákat ingyen állítsák ki.260 Közben Zsigmond igyekezett a bázeli zsinat atyái és a pápa között konszenzust teremteni. Ezért augusztus közepén elhagyta Rómát és Bázelbe utazott a zsinatra. Alig hagyta el Rómát, ott pápaellenes felkelés tört ki, így IV. Jenő Firenzébe menekült. így a pápához benyújtott kérvények elintézése csúszott. 1434. január 21-én, amikor a bullák kiállítását megkezdték, Zsigmond még két kéréssel fordult a pápához. Ebben a bátai kegyhelynek és a pozsonyi Szent Márton dómnak is búcsúkiváltságot kért.261 Úgy tűnik, átgondolt, nagyon is koncepcionális volt Zsigmond kérése, hiszen az ország legjelentősebb templomainak: a székesfehérvári királyi bazilikának, a nagyváradi székesegyháznak, az óbudai Szent Péter templomnak, a győri székesegyház Szent Vér ereklyéjének, a pozsonyi Szent Márton dómnak, a bátai kegyhelynek s még ugyanazon év őszén a budaszentlőrinci kegyhelynek is kért búcsúkiváltságot.262 Báta beemelését ebbe a körbe nyilván a király környezetében lévő pécsi egyházmegyés papok, Gatalóczi Mátyás pécsi prépost, királyi alkancellár és György pécsi őrkanonok, királyi főjegyzők is támogathatták.263 A pápai bullából megtudjuk, hogy Bátán „Krisztusnak az Oltáriszentségből kiömlő Vére és a szentek számtalan ereklyéje van, s Űrnapján a Szent Vért és az ereklyéket a népnek nyilvánosan felmutatják, melynek látására csodálatos népsokaság özönlik... ”.264 A pápai bulla szűkszavú információjából egyértelmű, hogy a bátai kegytemplom több ereklyével rendelkezett, közülük a leghíresebb Krisztusnak az Oltáriszentségből kiömlő vére volt. Tehát Bátán eucharisztikus csoda következtében keletkezett az ereklye.265 A másik fontos elem, hogy ezt az ereklyét a többi ereklyével együtt nyilvánosan felmutatják a népnek. Ez a helyi kultuszhoz visz közelebb bennünket.266 Híres kegyhelyeken a középkorban a zarándoklat legfontosabb célja az ereklyék megtekintése, esetleg megérintése volt. Rómában a Szent Péter bazilika leglátogatottabb ereklyéje a Vera Icon, Veronika kendője volt, melyen a vérrel verejtékező Krisztus arcmása látható. A középkorban az volt a liturgikus hagyomány, hogy a bazilika egy belső erkélyéről mutatták fel a népnek, s csak kivételes esetben engedték meg az ereklye érintését.267 Prágában a 14. században erre a célra külön tornyot emeltek az új piactéren, Krakkóban pedig a székesegyház nyugati tornyán alakítottak ki egy galériát az ereklyék felmutatására.268 A másik nagy európai kegyhelyen, Aachenben is a Münster egyik homlokzati erkélyéről mutatták fel az ereklyéket, illetve körmenetben hordozták körül a székesegyház körül. 259 Az óbudai prépostsági templomnak Szentháromság ünnepére, a székesfehérvári királyi bazilikának Szent István ünnepére, a váradi székesegyháznak Szent László ünnepére, valamint a győri székesegyháznak, ahol a hívek Szent Vér ereklyét tiszteltek, Űrnapjára kért búcsút az uralkodó. LUKCSICS 1938, II. 106-107. sz. 260 Július 13-án kelt kérvénye LUKCSICS 1938, II. 80. sz. A százat meghaladja azoknak a kérvényeknek a száma, amelyeket Zsigmond kíséretében Rómában tartózkodó magyarok nyújtottak be, a vissza nem térő alkalmat kihasználva. LUKCSICS 1938, II. 80-121. sz.; CSUKÓVITS 1998, 11-35. Részletesen foglalkozik a császárkoronázáshoz kapcsolódó kérvények ügyével: E. KOVÁCS 2009, 1357- 1359. 261 LUKCSICS 1938, II. 123. sz. 262 LUKCSICS 1938, II. 122-124, 126, 329-330, 332- 335, 351. sz. 263 Mátyás pécsi prépost az elsők között kérvényez: LUKCSICS 1938, II. 75. sz. 264 LUKCSICS 1938, II. 123. sz.; KÓNYI 1940, 12-13; SÜMEGI 1993, 49-50. 265 Az eucharisztikus csoda biztosan Bátán történt, erre egyértelmű bizonyíték Szerémi György megjegyzése, miszerint Bátán „a szentséges szentség megjelent sok év előtt.’’ SÜMEGI 1993, 82. Kortársak „Krisztus vérző” testének nevezik, ill. Krisztus vérének testének partikulájával, azaz a Szentostyában volt látható Krisztus Vére. SÜMEGI 1993, 59. Ransanus püspök elmondja, hogy a bátai bencés monostor „nagy hírnévnek örvend a feltűnő csoda révén, mert a Szentostyában Krisztus Vére testének kis részecskéjével együtt látható, amint ezt igen sokan állítják, akik látták." RANSANUS 1985, 64-65; SÜMEGI 1993, 74. 266 Ez annyira benne élhetett a köztudatban, hogy Kapisztrán szentté avatási jegyzőkönyvében úgy is említik Bátát: „ahol Krisztus vérző testét mutatják a népnek". SÜMEGI 1993, 59. 267 Küküllei János krónikájában arról olvashatunk, hogy Erzsébet királynénak az 1343-as római zarándoklaton kétszer is megengedték, hogy felmenjen a lépcsőn s közelről szemlélhesse Veronika kendőjét és előtte imádkozzék. KÜKÜLLEI 2000, 14. A Lajos királyról íródott gesztában pedig azt olvassuk, hogy 1350-ben a király mindennap megtekinthette az ereklyét. KÜKÜLLEI 2000, 57. 268 FEDELES 2012, 176. 277
