Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 36. (Szekszárd, 2014)
Sümegi József: Báta és a Garaiak.1
Iád nádori ágát valószínű az életben lévő családtagok képviselhették: Ciliéi Anna özvegy nádorné, Garai Miklós, a nádor idősebb fia és Garai László.295 Az egyre jelentősebbé váló kegyhely hozzájárulhatott a település mezővárosi fejlődéséhez. Igaz, hogy Báta első mezővárosi említése csak 1453-ból való,296 de a hatalmaskodások kapcsán keletkezett oklevelek névanyagából egy városiasodó település képe bontakozik ki előttünk. Egy 1431. június 4-én írásba foglalt oklevél 109 bátai családfő nevét tartalmazza, s ez lehetőséget biztosít a korabeli Báta megismerésére. A nevek ebben az időben ugyanis szorosan kötődtek viselőjükhöz, így megvizsgálhatjuk rajtuk keresztül a korabeli Báta demográfiai vonzáskörzetét, valamint társadalmi viszonyait. A névanyag arról tanúskodik, hogy a lakosság egy része honnan származott. Több család a közvetlen környékről települt (Farkasd, Lórév, Szeremlyén, Ete, Baja, Bodrog, Parragi, Gerebec, Perbeli, Zsembéc), de vannak egészen messziről érkezett családok is (Orgovány, Somogy, Baranya, Pécsi, Szegedi, Móri, Szolnok, Kő, Szentgróti), illetve ismeretlen helyről települtek (Galnay, Hult- hay, Bakachy). A névanyag másik csoportjából a középkori Báta színes társadalma bontakozik ki, ugyanis gyakran a foglalkozásnév vált vezetéknévvé. Megtaláljuk az apát udvartartásához tartozó személyeket (Litteratus, Udvarbéli, Kulcsár, Bakó). Jellegzetes foglakozás lehetett Bátán a nevek gyakorisága alapján a hajós, halász, rákász, szőlőmüves (Hajós, Halász, Rákos, Carex /Sás/, Borús, Hagymás). A helyi mezővárosi iparra és kereskedelemre utalnak a következő nevek: Vászonárus, Meszes, Varga, Carnifex (Mészáros), Csapó, Szabó, valamint a Vámos, Tómester, Kalamár, Polgár, Aurifabro (Ötvös) és Lantos.297 A pápai bulla kihirdetése után Báta jelentősége tovább növekedett. A következő évekből az apátságra vonatkozó adatokkal nem rendelkezünk. János bátai apát 1437-ben halhatott meg, ugyanis egy 1437 augusztusában keletkezett oklevél hatalmaskodási ügy kapcsán nem említi a bátai apátot, csak annak szeremlei vámszedőjét, aki Töttös egyik aranyi jobbágyát fogságba ejtette s tőle jogtalanul vett el öt lovat és 13 arany forintot. Úgy véljük, az apát neve azért maradt ki az oklevélből, noha Tómester Gergely az ő embere volt, mert Bátán az apáti szék éppen üresedésben volt.298 Az év őszén meghalt Zsigmond király is, így az apáti szék betöltése is csak a következő évben történhetett meg. 295 Garai nádor 1433 végén hunyt el, fia Miklós 1435. június 4-e után, felesége Ciliéi Anna 1439. szeptember 9-e után. ÁRVÁI 2013, 107. 296 Első mezővárosi említésre: CSÁNKI 1897,408, Báta mezővárosi fejlődésére K. NÉMETH 2013, 213-247. 297 Zichy VIII. 315. sz.; SÜMEGI 1993, 47-48. A Báta középkori plébániatemplomának történetét feldolgozó K. Németh András és Rácz Miklós kiváló tanulmányukban részletesen foglalkoztak a település mezővárosi fejlődésével, amelynek lakossága a családfők száma alapján 500-600 fő között lehetett. K. NÉMETH - RÁCZ 2012, 147-162. 298 Zichy VIII. 418. sz. 281
