Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 36. (Szekszárd, 2014)

Sümegi József: Báta és a Garaiak.1

hatalmaskodott Töttös László laki birtokán. A június 7-én megtartott vizsgálatból kiderült, hogy János apát bátai, lórévi és szeremlei familiárisait Lakra küldte, azokkal Töttös László három jobbá­gyát engedély és a taxa megfizetése nélkül a maga birtokára hurcoltatta, a laki bíró házát lerom­boltatta, annak feleségét megverette, disznait elhajtatta. Talán ezzel is revansot igyekezett venni az őt és monostorát a korábbi években ért inzultusokért.248 Az ügynek viszont hatalmaskodás lett a következménye,249 mivel az események alig egy évvel később ismét megismétlődtek. 1431. május 20-án János apát bátai jobbágyai ismét rátörtek Lakra, Töttös három jobbágyára taxát vetettek ki, majd miután ezt nem voltak hajlandóak megfizetni, összes holmijukkal és javaikkal az éjszaka leple alatt saját birtokukra vitték. Az oklevél felbujtóként Bálint bátai plébánost nevezi meg.250 Ennek az ügynek is per lett a folytatása, amely valószínűleg csak 1434-ben zárult le.251 Azt gondolom, ezek az apátság részéről elkövetett sorozatos hatalmaskodások állhatták a hátterében Zsigmond király 1431. december 16-án Milánóban kelt rendeletének. Zsigmond a macsói bánokat értesíti dönté­séről, hogy a János bátai apát által Töttös László ellen indított perben eddig hozott határozatokat érvényteleníti.252 Ezzel János apát viszonyulása is megváltozott a Töttös családhoz. Erről tanúskodik az a Bátán kelt magánlevél, amelyet az apát magánpecsétjével megerősítve küldött Töttös László­nak és édesanyjának, Orsolyának. Ebben elismerte, hogy bár perek folynak közöttük, de az Arany­ról Szeremlére költözött Tómester János úgy költözött át az apát birtokára, hogy a jogos földbért és az összes kötelezettséget utána megfizette.253 A különböző perek az ezt követő években is folytak tovább a magyar joggyakorlat szabályai sze­rint, egészen 1434 elejéig. Ez az esztendő kiemelkedő az apátság életében. Zsigmond kérésére ekkor részesül a bátai apátság búcsúkiváltságban, s úgy tűnik, ez év első felében a pereskedések is lezá­rultak. Talán nem járunk messze az igazságtól, ha összefüggést feltételezünk a két esemény között. 1434. január 5-én a kalocsai káptalan előtt megjelent Töttös László és János apát képviselője254 és elmondták, hogy azon pereiket, melyek a királyi bíróságon Garai Miklós nádor előtt folytattak, s melyekben 8 nemesnek ítéletet kellett volna hoznia, május 1-jére halasztják azzal a kikötéssel, hogy május 8-ig a felek által egyenlő számban választott nyolc nemes Szeremlén hozott ítéletét - bármit tesznek, rendelnek, ítélnek is azok - elfogadják.255 Úgy tűnik a peres ügyeket így választott bírák ítéletével békésen sikerült lezárniuk. A bátai kegyhelynek 1434-ben adott pápai búcsúengedély Zsigmond római útjához és a csá­szárkoronázáshoz kapcsolható. 1433 májusában érkezett meg az uralkodó az Örök Városba.256 Ün­nepélyes bevonulását május 21-én tartotta, majd a pápával történt tárgyalások után május 31-én volt a császárkoronázás a Szent Péter bazilikában. Ezt követően Zsigmond és kísérete igyekezett kihasználni mindazt a lehetőséget, amit az Örök Város biztosított. Végiglátogatták a nagy bazili­kákat, megtekintették a híres római ereklyéket s Zsigmond még egyházi funkciót is végzett, június 6-án a Szent Péter bazilikában keresztelt.257 Kihasználta azt a lehetőséget is, hogy a pápához fordul­jon saját maga számára lelki kiváltságokért s az általa fontosnak tartott egyházi ügyekben IV. Jenő hozzájárulását kérje.258 Ekkor a legjelentősebb kegyhelyeknek búcsúkiváltságot kért azokra az ünne­248 Zichy VIII. 307. sz. 249 Valamely az előző jegyzetben keletkezett per oka talán itt keresendő. Zichy VIII. 481. 250 Zichy VIII. 315. sz. 251 Ismerjük az ügy folytatását is. Bodrog megye alispánja, szolgabírája és László kalocsai pap 1431. július 29-én helyszíneltek Lakon s a panaszt igaznak találták. 1431. szeptember 4-én Zsigmond parancsára perbe idézték János apátot, majd a következő években perhalasztásokról hallunk, s 3 márka bírságról, amelyet az apátnak kellett megfizetnie. Valószínűleg ez a per is 1434-ben zárult. Zichy VIII. 451. 252 Zichy VIII. 327. sz. 253 Zichy VIII. 331. sz. 254 János apátot János bátai szerzetes képviselte. Zichy VIII. 359. sz. 255 Zichy VIII. 359. sz. 256 ENGEL 1987b, 91. 257 FRAKNÓI 1902,18; E. KOVÁCS 2009, 1328-1331. 258 Zsigmond kérvényei: LUKCSICS 1938, II. 106-107,111. sz. 276

Next

/
Oldalképek
Tartalom