Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 36. (Szekszárd, 2014)
Sümegi József: Báta és a Garaiak.1
1427-ig a kezében tartotta.240 Ebben az időszakban az apátság életét János bátai őrszerzetes irányította.241 Az apáti tisztség betöltésének ügyében Zsigmond király 1426 tavaszán rendelkezett.242 Jelöltje Szalárdi János somogyvári custos volt, akit a bátai konvent törvényesen meg is választott, s 1428 áprilisában már az ő neve szerepel egy oklevélben.243 244 Az apátság exemptioja miatt szüksége volt arra is, hogy a pápa is megerősítse apáti tisztében. 1427. május 6-án János választott apátként fordult kérvényében V. Márton pápához. Ebben a kérvényben elmondja, hogy Báta még mindig törvényes apát nélkül van, ugyanis Szanai Pál apátot megfosztották az apátságától. Ő választott apát, mert a bátai konvent egy akarattal választotta apáttá, Zsigmond király pedig, aki a monostor patrónusa, ezt a választást meg is erősítette. A pápa megerősítését kérte.241 Ezt még az év folyamán megkapta, ugyanis 1428 elején be is fizette a megerősítés fejében a servitiumot, amely 80 tours-i fontot tett ki.245 1430-ban újra találkozunk a bátai apát említésével V. Márton egyik bullájában,246 illetve ekkortól megnő azoknak az okleveleknek a száma, amelyek ténykedését említik. Az 1424 és 1428 közötti évek bizonytalan helyi viszonyai kedveztek a szomszédoknak, hogy revansot vegyenek a Pál apát idején elszenvedett vélt vagy valós sérelmekért. Főleg a keleti birtokszomszéd, ifjabb Töttös László, illetve anyja, Orsolya használták ki a lehetőséget és nagyon sok kárt okoztak a monostornak. Az 1430-1434 között zajló perek okai ezekre az évekre nyúlnak vissza. Miután János apát megkapta a pápai megerősítést, a bátai konvent is intenzív pereskedésbe kezdett s minden érdekeiket sértő ügyet bíróság elé vitt. Úgy tűnik, élvezték az uralkodó támogatását és biztosan a Garai családét is, hiszen a perek többsége a területileg is illetékes Garai Dezső és Garai László macsó bánok előtt zajlott. Sajnos a perek részletei nem ismertek, mert nagyobb részben csak perhalasztásokról szóló oklevelek maradtak ránk. Az azonban megállapítható, hogy legalább öt pert indított János apát, illetve az apát és a konvent Töttös László özvegye, Orsolya, fia László, illetve familiárisaik ellen.247 Úgy tűnik, János apát elégedetlen volt az igazságszolgáltatás vontatott és bizonytalan kimenetelű működésével, ezért maga is a hatalmaskodás eszközeit választotta. A Pongorác birtokon az apát kárára történt hatalmaskodás bíróságra vitelével közel egy időben, 1430. június 4-én maga az apát 240 SÜMEGI 2008, 275; Zichy VIII. 81. sz. 241 pß’y yjH 450. A győri káptalan előtt elismeri, hogy elperelte a bakonybéli apátság budai házát. 242 Zsigmond jelölte őt az apáti tisztségre, aki ez időben Magyarországon tartózkodott. ENGEL - C. TÓTH 2005, 121. 1427-ben a pápai megerősítésért írott kérvényében meg is erősíti az apát, hogy őt Zsigmond választotta ki és jelölte a bátai apáti székbe, s mint a monostor patrónusa meg is erősítette tisztségében: „huiusmodi electio a domino Sigismundo etc. rege, tamquam didi mon. pat- rono confirmata, ipseque dominus Sigismundus eidem fr. Johanni de dicto monasterio auctoritate sua provídit, quarum eledionis et provisionis vigore idem Johannes possessionem monasterii extitit assecutus." LUKCSICS 1931,1.192-193. sz. 243 1426. április 8-án tűnik fel először a neve. Bezedek falu határvitájában, mint szomszédos fél tűnik fel, akit Pilisi László képviselt a perben. Zichy VIII. 183. sz. 244 LUKCSICS 1931, I. 192-193. sz. A korábbi rendi történetírás Szanai Pál és Szalárdi János között feltételezett még egy János nevű apátot, akit Sörös Pongrác János bátai custossal azonosított. Azt olvasta ki az 1427-es kérvény soraiból, hogy Szalárdi a pápa megerősítését azért kérte, mert nem tudott boldogulni János apáttal szemben és a pápa segítségével akarta megszerezni az apátságot. Valójában mint exempt apátság csak a pápa jóváhagyásával és a servitium befizetésével lett törvényes apát. PRT XII/B. 126. 245 ÁLDÁSY 1895, 288. 246 LUKCSICS 1938, II. 273. sz. V. Márton a váci püspökhöz, valamint a pécsváradi és kolozsmonostori apátokhoz intéz mandátumot azon bencés apátok miatt, akik nem támogatták anyagilag az esztergomi székesegyház felújítását. A felsorolásban László bátai apát szerepel, amely elírás lehet. Valószínű Lukcsics Pál elírása, aki a bátai apát után következő László tihanyi apát nevét ismételte meg. 247 1430 decemberében már perbe idézések zajlanak a Pongorác birtokon elkövetett hatalmaskodás miatt, amikor is Töttös Lászlót és több familiárisát idézték bíróság elé. Zichy VIII. 301-302. sz. 1431. januárjában már egy másik ügyet is halasztanak, amely a bátai konvent, valamint Töttös László özvegye Orsolya és előállítandó 212 jobbágya ellen folyt. Ezt tovább halasztják még 1432 januárjában is. Zichy VIII. 481. Ugyancsak halasztják már 1431. május 1-jén azt az ügyet, amelyet ugyancsak a bátai konvent indított Töttös László és familiárisai ellen, ezt az ügyet is tovább halasztják 1432-ben is. Zichy VIII. 481. 1431 szeptemberében a macsói bánok előtt zajló per is halasztódik. Itt János apát peréről van szó Töttös László özvegye, fia és a familiárisaik ellen. Zichy VIII. 481. 1431 decemberében pedig még egy per részleteiről értesülünk, amely a bátai konvent és Töttös László özvegye, Orsolya között folyt. Mivel az ez ügyben keletkezett bírságot Orsolya asszony ügyvédje nem fizette meg, ezért a macsói bánok a büntetés mértékét megduplázták. Ez az ügy még 1434 januárjában is folyt. Zichy VIII. 481. Folyt még egy külön per is, melyet János apát Töttös familiárisai: Bathya-i Pál, Jakab, Sarogh-i János, Mihály és Lőrinc ellen indított. Ezt 1433 decemberében halasztották. Zichy VIII. 481-482. 275
