Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 36. (Szekszárd, 2014)

Sümegi József: Báta és a Garaiak.1

Mazóviai Hedvig mérgezte meg.231 Az ügy részleteire azonban csak később derült fény. 1430-ban férje végrendelete értelmében intézkedett s összes tótfalusi szőlőjét a bajcsi pálos kolostornak adományozta, amelynek férje volt a kegyura.232 Ez időben úgy tűnik, Hedvig Katalin nevű leányával a Tolna megyei Pincehelyen élt. Innen idézte bírói széke elé a nádor őket 1433-ban és 1434-ben is, mert idegen birtokot foglaltak le.233 1435. március 8-án, amikor a pécsváradi konvent a matyusinai birtokon lévő birtokrészébe be akarta iktatni Hedviget, kisebb atrocitás történt. A szomszédos nemesek jobbágyai és familiárisai a kiküldöttekre támadtak és elűzték őket a birtokról.234

Ez volt Mazóviai Hedvig utolsó szabad ténykedése. Zsigmond király ugyanis német-római császárrá történt koronázása után Magyarországra visszatérve, 1435. október 13-án országgyűlést tartott Pozsonyban. Ezen az országgyűlésen került napirendre Mazóviai Hedvig ügye is. Az ügy előterjesztője az Ákos nembeli pelsőci Bebek Miklós volt, János volt királyi tárnokmester fia, aki súlyos vádakkal illette Hedviget. Azt állította, hogy Hedvig a leányát, Garai Katalint, akivel ő már el volt jegyezve, anélkül, hogy bármiről tudott volna, egy osztrák nemesnek ágyasul kiszolgáltatta.235 A szikra ezután pattant ki. Garai János rokonai és tisztviselői, nemesek és nem nemesek sorra tanúsították, hogy Hedvig férje életében házasságtörő módon együtt élt férje unokatestvérével, Salgai Miklóssal, miután az pénzhamisítási ügyei miatt földönfutóvá vált, s hogy a megcsalt férj büntetésétől megszabaduljon, megmérgeztette. Emiatt Hedviget már törvényszék elé is idézték, de nem jelent meg. Mivel a jelenlévő törvényes képviselője, Hermányi László védelmére semmi lényegeset felhozni nem tudott, az egybegyűlt rendek házasságtörésben, férjének meggyilkolásában és leányának megkerítésében bűnösnek mondták ki. Zsigmond király Salgai Miklóst Magyarországról száműzte,236 összes birtokait Garai János unokaöccsének, Garai László macsói bánnak adta, s elrendelte, hogy Hedviget élete végéig egyik várában fogságban tartsa.237 Valószínűleg 1440 körül halhatott meg.238

A család két ágának vagyona tehát II. Miklós nádor másodszülött fiának, Lászlónak kezében egyesült, miután 1435-ben féltestvére, Miklós is elhunyt. Garai László ekkor 30 éves lehetett. Felesége Alexandra tescheni hercegnő volt, akivel 1430 körül kötött házasságot. A házasságkötésben fontos szerepe lehetett Garai János özvegyének, Hedvignek, hiszen Garai László Hedvig testvérének, Mazóviai Eufémiának a leányát vette feleségül.239

Báta és a kegyhely jelentősége időközben egyre nőtt. Láttuk, hogy 1420-ban már vezeklő zarándoklatok célpontja volt, s a messzi Erdélyből küldtek a gyóntatok bűnöst Bátára penitenciaként.

Az apátság belső helyzetét - annak ellenére, hogy ekkor már országszerte híres kegyhellyé vált - az 1420-as évek közepén belső villongások jellemezték. Szanai Gergely fia Pál apátot 1424 őszén megfosztották ugyan apáti tisztségétől, de úgy tűnik, az apátság feletti tényleges hatalmat egészen

231 ENGEL 1987a, 454. Wertner Mór halála évét 1429-ben jelöli meg. WERTNER 1897,917. Árvái Tünde 1427. november 11. és 1428. április 9. közé teszi. ÁRVÁI 2013, 114. A családban nem ez volt az egyetlen ilyen eset. Ciliéi Frigyes grófot, Hedvig sógornőjének testvérét azzal vádolták, hogy feleségét, Frangepán Erzsébetet meggyilkolta. A házaspár sok évig békétlenségben élt, mivel Ciliéi Frigyes ágyast tartott, ennek vége lett a gyilkosság. C. TÓTH 2009,105.

232 KISS - SARBAK 2009, 388.

233 WERTNER 1897, 918.

234 KŐFALVI 2006, 670. sz.

235 Garai Katalin tehát anyja közvetítésével lett egy német nemes ágyasa. így paráználkodás vétkét követte el a hajadon, aki már ekkor jegyességben volt. Szintén nemi bűncselekményt követett el az anya, amikor kerítőként lehetővé tette leánya számára az erkölcstelen tett elkövetését. ÁRVÁI 2013, 113.

236 Miklós velencei száműzetésben fejezte be az életét, s talán Hedvigtől kaphatta azokat a szerelmes leveleket, amelyeket végrendeletében említ. ÁRVÁI 2013, 109.

237 Koppány Tibor szerint ez a vár Csesznek lehetett, ugyanis az 1435-ös ítélet után az egyik szemöldökkőről lefaragták a hercegnő címerét. ÁRVÁI 2013, 109. Ld. bővebben: KOPPÁNY 1962, 17-18.

238 WERTNER 1897, 918-919; HO VII. 455. 1439. február 19-én Erzsébet királyné Bebek Miklós kérésére Zsigmond 1435. évi ítéletlevelét átírta, tehát ekkor még biztosan élt. Wertner hivatkozik még egy adatra, amikor is I. Ulászlót 1440-ben királlyá választották a rendek, a rendek kérésére Ulászló a Hedvigre vonatkozó ítéletet helyben hagyta s megígérte, hogy emiatt senkit sem fog bántani, noha Hedvig rokona volt Ulászlónak. Tehát Hedvig még ekkor is börtönben ült. WERTNER 1897, 919.

239 ÁRVÁI 2013,109.

274