Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 36. (Szekszárd, 2014)

Sümegi József: Báta és a Garaiak.1

szerint beiktassák a jogos tulajdonost, Garai János utasítására és hívására annak nekcsei várából és Gerencse birtokáról érkező emberei odajöttek és a királyi és a káptalani embert nyíllövésekkel a birtokról elűzték, az alperes embereit, a megyei nemeseket s a királyi ember két familiárisát megverték, s hacsak el nem menekülnek, megölték volna őket.221 A birtokba iktatás az incidens miatt elmaradt, s Garait és cinkostársait hatalmaskodásuk miatt meg is idézték a nádori jelenlét elé.222

A Garai fivérek 1424-ben részt vettek Krakkóban Ulászló lengyel király negyedik feleségének, Zsófiának a koronázásán, ahol Zsigmond és Borbála királyné is megjelent.223 1426-ban halt meg apósa, IV. Siemovit mazóviai herceg.224 1427-ből két magánoklevelét ismerjük. Július 6-án, Újlakon kelt levelében Bátmonostori Töttös Jánosnak írt a sószállító jobbágyaitól elvett értékek ügyében,225 október 24-éről keltezve ugyancsak ránk maradt egy magánoklevele.226 Ebben az időben azonban már javában folyt II. Tvrtko bosnyák király és Garai János leányának, Dorottyának házassági előkészülete. A bosnyák király a Kotromanic-házból származott s atyja Erzsébet anyakirályné unokatestvére volt, így Garai János jól ismerte. 1404 és 1408 között már volt Bosznia királya, de Zsigmond 1408-ban Boszniába vezetett hadjáratával sikerült elmozdítani a trónról, Zsigmond Doboj váránál fogságba vetette s magával hozta Magyarországra. Ekkor ismét féltestvére, Ostoja lett Bosznia királya. 1415-ben épp a Garai János vezette sereg kísérte II. Tvrtkót Boszniába, hogy ismét elfoglalja a trónt, de ez akkor a sereg veresége miatt nem sikerült. Csak hosszú küzdelem után, 1421 augusztus végén szerezte meg a tényleges hatalmat.227 1421 szeptemberében koronázták Bosznia királyává. Ekkor gondolt először a házasságkötésre. A kijelölt ara a romagnai Malatesta család egyik nőtagja volt, tárgyalások is folytak 1422 májusában, de a házassági terv meghiúsult. Ezután került a képbe a régi ismerős, Garai János leánya, Dorottya. A tárgyalások 1427-ben kezdődtek, de az egyház azzal a feltétellel adott engedélyt a házasságra, ha a bosnyák király a római egyház követője lesz. II. Tvrtkó- nak azonban nagyon fontos volt ez a házasság, hiszen ezzel Bosznia és Magyarország kapcsolatait erősíteni kívánta. Ezért is fordult kérvényével a pápához, hogy helyi képviselői útján győződjön meg arról, hogy az egyház előírásainak megfelelően éli az életét, s így méltó arra, hogy feleségül vegye a néhai Garai János Dorottya nevű leányát.228 A jóváhagyást megkaphatta, mert az eljegyzés ünnepélyes keretek között, 1428. április 29-én megtörtént. Sok bosnyák főúr, köztük Sandalj vajda is visszautasította a ceremónián való részvételt, de Garai János leánya Bosznia királynéja lett.229 Talán ehhez a fejedelmi házasságkötéshez kapcsolódik Garai János utolsó birtokszerzése. 1427. november 11-én állított ki Zsigmond adománylevelet Garai Jánosnak, amelyben az utód nélkül kihalt Mikolai család birtokait adta neki.230

Garai János Engel Pál szerint 1428-ban halt meg, s azt híresztelték annak idején, hogy felesége,

221 ZsO XI. 733. sz.

222 ZsO XI. 733. sz. Az oklevél említi Garai Oponak (dictus) György nevű familiárisát. Ugyancsak ezzel egy időben folyt még Garai Jánosnak egy pere, amelyet az országbíró 1424. szeptember 2-án halasztott, s melynek tárgya Szentgróti László harminc előállítandó jobbágya volt. ZsO XI. 1022. sz.

223 A magyar uralkodót és kíséretét nagy tisztelettel fogadta a lengyel király. Krakkóban Zsigmondot és Borbálát egy dombon felállított sátorban fogadta a lengyel uralkodó, majd Borbálát saját feldíszített kocsijába ültette és a krakkói fellegvárba vitte s egy a királyi pár számára kifestett szobát is rendelkezésükre bocsátott. C. TÓTH 2014, 353.

224 WERTNER 1897, 918.

225 Zichy VIII. 217. sz.

226 DL 11939.

227 II. Tvrtko hosszú regnálása alatt többször is csak magyar segítséggel tudta megtartani trónját. C. TÓTH 2009, 86. 1425-ben is elismerte a magyar fennhatóságot, ezzel hozható kapcsolatba a Garai Ilonával kötött házassága.

228 A házasságkötés részleteire ld.: ÁRVÁI 2013,114.

229 Dorottya királyné tevékenységéről viszonylag keveset tudunk. Sok konfliktusa volt a ferences rend reformját szorgalmazó Marchiai Jakab inkvizítorral, akit IV. Jenő pápa küldött Boszniába, hogy az ottani eretnekeket megtérítse. Sikertelen vállalkozásának egyik okát a királynőben látta, akit többször megvádolt azzal, hogy meg akarja öletni. A királynő egyre népszerűtlenebbé vált a ferencesek között, akik a gonoszt látták benne. 1438 szeptemberében halt meg s Bobovác várában temették el. Itt temették el gyermekét és később férjét is, aki 1443 után halt meg, s a krónikák szerint bosnyák alattvalói gyilkolták meg. Sírjaikat a régészeti kutatás megtalálta Bobovác várának kápolnájában. ANDELIC 1973, 378-379.

230 FEJÉR X/6. 865; KISS - SARBAK 2009, 382.

273