Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 36. (Szekszárd, 2014)
Sümegi József: Báta és a Garaiak.1
Nagyhálé birtok is csak Garai Jánosnak adható el, illetve fiainak magtalan halála esetén ő örökli.210 Ugyanezen év január 4-én Zsigmond király előtt Csáki Balázs özvegye és gyermekei tettek kötelezvényt arra, hogy ha Szerém megyei birtokaikat szükségükben eladni vagy elzálogosítani kényszerülnének, azt csak Garai Jánosnak fogják megtenni.211 Birtokcserékkel és korábbi birtokcserék érvényesítésével is találkozunk a forrásokban. A pozse- gai káptalan 1420. április 19-én írta át a Garai János képviseletében eljáró László pozsegai kanonok kérésére a velikeiek és orbovaiak birtokcseréjéről szóló 1374. évi privilégiumlevelet. Nyilván ezek a birtokok is Garai kezén voltak.2121421. február 26-án a boszniai káptalan előtt került sor egy birtokcsere írásba foglalására. Ruch-i János leánya Ilona és gyermekei cseréltek birtokot Garai Jánossal. A Valkó megyei Banics és Gilvás birtokokért cserélte Garai Varjas nevű birtokát.213 Garai János jelentős birtokadományban is részesült. Zsigmond király 1423. április 25-én állította ki azt a privilegiális levelet, amelyben Garai Jánosnak adja a Pozsega megyei Alsólubsica birtokot, Baranya megyében Poroszló, vagy más néven Szemefalva birtokot és a lakóitól elhagyott Senyefölde prédiumot, valamint Bács megyében Ireg birtokon egy kúriát.214 Az oklevélben Zsigmond tömören összegzi Garai érdemeit. Kiemeli, hogy a néhai nádor fia az országért többször harcolt, az uralkodó számára nehéz tárgyalásokat és megbízatásokat teljesített s a királyi felség elé járulva az uralkodót nehézségeiből 500 arany forinttal ki is segítette. Az uralkodó május 1-jén már utasította is a pécs- váradi konventet, hogy a baranyai birtokokba Garai Jánost iktassa be, s ez május 22-én meg is történt.215 Úgy tűnik, más birtokszerzés is folyamatban volt ezzel egy időben, ugyanis a budai káptalan 1423. augusztus 20-i jelentéséből arról értesülünk, hogy Csév birtokba nem tudták beiktatni Garai Jánost, mert a szomszédok ellentmondtak.216 Garai birtokszerzési mentalitását mutatják azok a hatalmaskodási esetek is, amelyekről oklevelek maradtak fenn. A boszniai fogságból való szabadulása után nem sokkal beavatkozott egy köznemesek között zajló birtokcserébe. A boszniai káptalan előtt 1416. augusztus 4-én foglaltak írásba egy birtokcsereügyletet, melyben Palagari Balázs fia Miklós és gyermekei cserélik el palagari birtokrészeiket Mikolai István fia Mihály és fia Valkó megyei birtokával. A birtokcsere a palagari nemesek szomszédjai miatt történt, akik állandóan zaklatták őket, s ebben támogatást kaptak Garai Jánostól is, aki kizárta Palagari Miklóst és fiait birtokrészeikből, s ha el nem menekülnek, talán meg is ölte volna őket.2171419-ben várnagyainak hatalmaskodásairól hallunk. Ekkor Golsa birtokról jobbágyot raboltak, majd néhány nap múlva juhokat és kecskéket hajtottak el.218 1424-ben ugyancsak a familiárisai hatalmaskodnak. A bakonybéli apátság Koppány nevű birtokán legeltették le a vetést, majd rátörtek a birtokra, egy jobbágyot fogságba ejtettek, az állatokat pedig elhajtották.219 A győri káptalan augusztusi vizsgálatából tudjuk, hogy ugyancsak ez év nyarán Garai Miklós nosztopi jobbágya a béli apátság jobbágyaitól négy ökrüket és három bárányukat elrabolta. Sursecki Mihály Garai Miklós és János jobbágyaival a bakonybéli apátság Lőrinc nevű szolgáját megverték, megsebesítették, megkínozták, félholtan magára hagyták és még sok más törvény ellenes dolgot műveltek a nevezett birtokon.220 1424 júniusában a Pozsega megyei Leszkovica birtok körüli jogi bonyodalmakba avatkozott bele erőszakkal. Amikor a pozsegai káptalan főesperese és a királyi küldött kiszálltak, hogy a törvény 210 ZsO IX. 59. sz. 211 ZsO IX. 18. sz. 212 ZsO VII. 1629. sz. 213 ZsO VIII. 148. sz. 214 ZsO X. 445. sz. 215 ZsO X. 505, 650. sz. 216 ZsO X. 1041. sz. 217 Ebben az oklevélben maradt fenn Garai ragadványneve a „Strázsás”. ZsO V. 2176. sz. 218 ZsO VIII. 1114. sz. 219 ZsO XI. 557. sz. 220 ZsO XI. 973. sz. 272
