Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 36. (Szekszárd, 2014)

Sümegi József: Báta és a Garaiak.1

országrészekre felelősöket jelöltek ki a bárók közül.185 Végül a foglyok nagy része kiszabadult, bár a szerb források szerint Lazarevics István despotának köszönhető a fogolykiváltás megvalósulása.186

Úgy tűnik, a váltságdíj összegyűjtésének más módjával is próbálkoztak. Szeptember 23-án Zsig- mond a franciaországi Calais-ból intézett levelet Ragusához. Ebből tudjuk, hogy udvari lovagját, Kusalyi Jakes Lászlót teljhatalommal ruházta fel, hogy a hűtlen bosnyákok ingó és ingatlan javait, főleg házait lefoglalja, s azokkal rendelkezzék.187 Ugyancsak Zsigmond és Ragusa levelezéséből tudjuk, hogy Boszniában 1416 őszére a bárók között teljes volt a felfordulás, s hogy Osztója király feleségül vette Hervoja özvegyét, Jelenát.188

Garai János, a szabadulás és a fogadalom beváltása után, talán az 1416-os év őszén, a fogolykiváltás terén tett erőfeszítése elismeréseként Pozsega megye ispánja lett. Ebben a minőségben intézkedett 1417-ben több ízben is.189 Közéleti szerepléséről ezen kívül nem sok adat maradt ránk. Amikor Zsigmond király 1423 márciusában a Szepes megyei Késmárkon találkozott II. Ulászló lengyel királlyal és Vitold litván nagyfejedelemmel, hogy megújítsák az 1412-ben kötött békét és szövetségre lépjenek a husziták ellen, a tárgyalásokon részt vevő országnagyok sorában ott találjuk Garai Miklós nádort és Garai János bánt is.190 1424 februárjában ismét találkozunk vele egy bonyolult ügyben, ahol János zágrábi püspök kancellárral, testvérével, a nádorral, az országbíróval, az ajtónálló- és pohárnokmesterrel, az egykori szlavón bánnal együtt hoztak bírói döntést.191 Utolsó adatolható közszereplése Zsigmond és Borbála királyné kibéküléséhez kapcsolható. 1427. február

1-jén Brassóban az országnagyok jelenlétében Zsigmond a királyné kezére adta ténylegesen a már korábban neki adományozott birtokokat, engedélyezte, hogy tárnokmestert tartson és várnagyait maga nevezze ki. Az országnagyok sorában ott volt minkét Garai fivér.192

Garai János és felesége vallásosságához jó adalék az 1421 februárjában és márciusában V. Márton pápától kapott kiváltságok sora. A pápai okmány Garai Jánost pécsi egyházmegyés „domicel- lusnak” nevezi. Neki és feleségének, Hedvignek február 20-án szabad gyóntatóválasztást és teljes búcsút engedélyezett, illetve azt is megengedte, hogy hordozható oltáron is misét mondathatnak udvari papjukkal.193 Garai Jánosnak kezdettől lehetett udvari káplánja.194 Ezt követően újabb kérvénnyel fordultak a pápához, mert március 31-én azt is engedélyezte V. Márton, hogy a hordozható oltáron, ha úton voltak, napfelkelte előtt is mondathattak szentmisét, sőt olyan helyen is megtehették ezt, amely interdictum alá volt vetve.195 Ugyanebben az évben Garai Miklós nádor és felesége, Ciliéi Anna is kaptak szabad gyóntatóválasztási engedélyt és arra felhatalmazást, hogy teljes felol- dozásban részesüljenek.196 Ugyancsak a Garai család vallásos életére utal az az adomány, amelyet

185 Tolna megyei adók behajtásáért Ozorai Pipo, a baranyai és bácsi adókért Garai János felelt. ZsO V. 2255. sz. A pénzösszeg ösz- szegyűjtése még az ősszel is folyt. Eberhard zágrábi püspök és Garai János levélben keresték meg az ország különböző részein élő bárókat, nemeseket, akik úgy tűnik, továbbküldték a leveleket, tanácskozásokat tartottak és támogatták a váltságdíj gyűjtését. így került sor 1416. szeptember 30-án Aradon is egy tanácskozásra. ZsO V. 2319. sz.

186 ENGEL 1987a, 431. Maróti János csak négy évi kemény fogság után nyerte vissza szabadságát. MÁLYUSZ 1984, 111.

187 ZsO V. 2318. sz.

188 ZsO V. 2318. sz.

189 Zsigmond 1417. március 7-én kelt levelében Garai Jánost korábban ozorai vajda, most Pozsega ispánjaként titulálja, ami arra utal, hogy nem sokkal korábban történhetett a kinevezése. Rudina környéki nemesek vitás ügyében szólítja fel az uralkodó, hogy hívja össze Pozsega megye nemeseit bírói széke elé, tartson tanúvallatást, s ha a panaszt igaznak találja, szolgáltasson teljes elégtételt. ZsO VI. 202. sz. Májusban Zsigmondtól újabb megbízást kap ozorai vajda és pozsegai ispánként, Szántói Lack fia Dávid szlavón bánt kellett elégtételadásra köteleznie, mivel felprédáltatta Bátmonostori Töttös László özvegyének és fiainak birtokait. ZsO VI. 485. sz.

190 ZsO X. 329. sz. A bánok között felsorolva, külön tisztség megnevezése nélkül.

191 ZsO XI. 244. sz.

192 A jelenlévő 28 báró között szerepel: „Johannes filius olim Nicolai palatini de Gara". DL 39286.

193 ZsO VIII. 178-179. sz.; LUKCSICS 1931,1. 330-331.

194 1398-ból hallunk Garai János káplánjáról, János bakonybéli apátról. ZsO I. 5167. sz.

195 ZsO VIII. 352-353. sz.; LUKCSICS 1931,1. 374-375. A Garai birtokok egy része a Délvidéken volt, ahol a bogumil eretnekség miatt volt zárlat a vallási élet gyakorlása előtt. Ugyanakkor a felső-magyarországi birtokok huszita szomszédságban voltak, s ezen a területen keresztül tudta a család a lengyel rokonsággal a kapcsolatot tartani, így szükséges volt a pápai engedély, amely lehetővé tette, hogy a napi vallásgyakorlatot olyan területen is gyakorolni lehessen, amely kiközösítés alatt állt.

196 LUKCSICS 1931,1. 330-331, 374-375. sz. A nádor ezt a kiváltságot korábban már 1399-ben is elnyerte IX. Bonifác pápától. ÁRVÁI 2014, 97.

270