Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 36. (Szekszárd, 2014)
Sümegi József: Báta és a Garaiak.1
A királyi had május végén már Valkó vármegyében, Diakóvár környékén táborozott. Garai János itt tartózkodása alatt is birtokainak gyarapításán fáradozott. Erről tanúskodik a boszniai káptalan 1415. június 1-jén kelt oklevele. A néhai Chew-i Sáfár dictus Miklós gyermekei: János, Miklós és Dorottya, aki Perényi Pál felesége, valamint Miklós gyermekei birtokaikra vonatkozóan megegyezést kötöttek Garai Jánossal. Több Pozsega és Verőce megyei birtokukat, amelyek idegen kézre jutottak, saját erejükből nem tudták visszaszerezni, ezért átengedték Garai Jánosnak bírói úton történő visszaszerzés végett. Ha arra kerülne a sor, a birtokokat csak Garainak adhatják el, s vállalták, hogy a neki jutott birtokokra vonatkozó okleveleket átadják, ellenkező esetben a birtokokat teljes egészében megtarthatja. Ezzel Garai újabb, jelentős területekkel növelte birtokállományát, ezek között volt többek között Kapronca is.152 A sereg a Száva és a Boszna folyó mentén haladt déli irányba, s június 16-án érték el Doboj várát. Erről Ragusa városa értesítette Zsigmond királyt, június 28-án kelt jelentésében. Ebből megtudjuk, hogy Bosznia irányából egy török sereg betört Horvátország területére. Három hónapig rabolták és dúlták a területet, mert semmiféle akadályba nem ütköztek. Most kevés török van Tvrtko király- lyal, de újabb sereg várható, mely Bosznián túl fog zsákmányolni. Osztója király nem bízva a törökökben, váraiban tartózkodik. Szreberniki kereskedőktől tudják, hogy nagy magyar sereg érkezett Garai János vezetésével június 16-án Doboj vár alá, akik útban vannak Bosznia felé.153 A levélből egyértelmű, hogy ennek a királyi hadseregnek a főparancsnoka Garai János volt. A szóban forgó háború döntő csatájára július utolsó napjaiban kerülhetett sor a Doboj melletti sík területen.154 Ugyanis július 19-én még Trau és Spalato együtt szándékozott fellépni az Almissából kiindult ellenséges flottával.155 A csata részleteiről két elbeszélő forrás is megemlékezik: Thuróczy János és Antonio Bonfini.156 157 Az ellenség vezetője Hervoja bosnyák bán, Spalato hercege volt, aki a szövetséges törököktől sok lovascsapatot és gyalogszázadot kapott. A török hadtesteket Iszhak bég vezette. A velük szemben felvonuló magyar haderőt is „népes seregnek" nevezi Bonfini. Az összecsapás leírása mindkét krónikában toposzszerű, kivételt képez ez alól a bosnyákok cselének leírása. Thuróczy ezt egész szemléletesen adja elő: „A magyarok hadereje sokkal erősebbnek mutatkozott ebben az ütközetben az ő erejüknél, de ekkor azok, akik a hegycsúcsokra voltak felállítva, elkezdték kiáltozni - mivel ilyen utasítást kaptak hogy: Futnak a magyarok! Ez a kiáltozás zavarba ejtette a magyarokat. Férfiasán küzdöttek, de amikor meghallották ezt a kiáltozást, abban a hitben, hogy egy részük megfutamodott, otthagyták a csatateret és meghátráltak.’’151 Okleveles adatból tudjuk azt is, hogy a török könnyűlovasság is csellel gyengítette a magyar haderőt, amikor a magyar sereg elől először visszahúzódtak, majd újból támadtak.158 159 A csata kimeneteléről Bonfini egész részletes híradást ad. A cselt követően a rend felborult, egyesek bátran helytálltak, mások hátat fordítottak és megfutottak. A bosnyákok annál nagyobb lendülettel harcoltak, a csel visszaadta bátorságukat, erejüket pedig frissítették a hegyről leereszkedő hadtestek. „... mindenütt ütik-vágják a magyart. Kegyetlen mészárlás kerekedik, a nagy zűrzavarban elhagyják a tábort, mely szinte teljes fölszerelésével együtt az ellenség kezére kerül, Magyarország fejedelmei közül sok elesik,™ sok fogságba jut. Garai János és Maróti János rabbá lesz, ők 152 A kérdéses birtokok: Pozsega megyében Kapronca, Kamarica, Felsőfalu, Bzenica, Verőce megyében Szentendre, Odworoch, Isote- leke vagy Bersőce és Kánya. ZsO V. 700. sz.; DL 33544. 153 ZsO V. 791. sz. 154 THURÓCZY 1978, 350. Más vélemények szerint a csatára jóval délebbre, a Lasva völgyében került sor. ENGEL 1987a, 421. 155 ZsO V. 880. sz. 156 THURÓCZY 1978, 350; BONFINI 1995, 3.3.130-140. 157 THURÓCZY 1978, 350. 158 Egy lovag számolt be erről a német lovagrend római procuratorának. ZsO V. 1155. sz. 159 A boszniai háborúban elesett a bátai apátság szomszédosa és Pál apát ellenfele, Bátmonostori Töttös László is. A hadba vonulás előtt a bátmonostori ágostonos perjelen keresztül kérte az ágostonosok káptalani gyűlésétől, hogy halála esetén minden felszentelt magyarországi rendtag két misét mondhasson lelki üdve érdekében. Ezt a kérést a provinciális káptalani gyűlés jóváhagyta. ZsO V. 1360. sz. Július 25-én még életben volt, amikor a szekszárdi konvent az uralkodó parancsára perhalasztást rendelt el, hivatkozva arra, hogy Töttös a török ellen háborúban van. ZsO V. 894. sz.; Zichy VI. 238. sz. Szeptember 1-jén még úgy tudták itthon, hogy 266
