Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 36. (Szekszárd, 2014)

Sümegi József: Báta és a Garaiak.1

haladhattak át az országán.119 Kasztília említése valószínűsíti, hogy a célállomás Szent Jakab sírja lehetett.120

Granada említése kapcsán Árvái Tünde kiváló tanulmányában kapcsolatba hozta Garai utazását a reconquistával. Ugyanis éppen az Ibériai-félszigeten tartózkodásának idején zajlott a III. Henrik kasztíliai király és VII. Mohamed granadai emír közötti háború, s 1406 őszén Collejares közelében vívott csatában a keresztény hadak fényes győzelmet arattak. Nem zárható ki, hogy a magyar lovagok is a kasztíliaiakat erősítették.121

Testvéréhez, Miklóshoz hasonlóan Garai János is előkelő házasságot kötött. Már negyvenes éveiben járt, amikor 1410 első napjaiban feleségül vette IV. Siemowit mazóviai herceg leányát, Hedviget.122 Ezzel ő is uralkodói családba került be, hiszen a mazóviai hercegek a Piast család oldalágához tartoztak.123 Sógorai lettek a lengyel hercegek közül a mazóviai, belzi, pJocki hercegek, de Hedvig nővére, Cimburga révén Vas Ernő osztrák herceg is. A házasság megkötésére talán Mazóviában került sor, s a jeles eseményen Borbála királyné is részt vett.124 A Garaiak jól ismerték a mazóviai hercegi családot,125 s e házasság révén tovább erősítették főleg a lengyel kapcsolataikat.126 Házasságukból öt gyermek született, két fiú, három leány.127

A házasságkötés után Garai János úgy tűnik, saját birtokrendszer kiépítésébe kezdett. Már a házasságkötés alkalmával a házaspár megszerezte a Zemplén megyei Tállya várát.128 Majd több várbirtok került a kezükbe, ahol tulajdonosként Garai János és Mazóviai Hedvig mellett megjelent az após, IV. Siemowit is.129 Úgy tűnik, székhelyként a házasság megkötése után is Siklós szolgált, erre

119 ZsO II/2. 4915. sz. Tar Lőrincet valószínűleg Garai peregrinációja inspirálta arra, hogy 1409-ben útra keljen. Ő is fényes kísérettel és apródokkal vágott neki annak a híres zarándokútnak, melynek Bari, Róma, Padova, Szent Patrik purgatóriuma Írországban és Compostela voltak a célállomásai, és amelyről egy latin nyelvű memóriáié is fennmaradt. Ld. részletesen: Víziók 1985, 19-29, 221- 252.

120 Árvái Tünde kapcsolatba hozza Garai János compostelai zarándoklatát a kőszegi templom ebben az időben zajló átépítésével és Szent Jakab patrocínium választásával. ÁRVÁI 2014, 94.

121 ÁRVÁI 2014, 94. Árvái Tünde kiemeli a bárót motiváló curiositas szerepét, az arabok elleni háborúban való részvétel lelkiismereti kötelességként való megjelenését, amely a korabeli vallásosság egyik meghatározó eleme volt. Fedeles Tamás a főúri vallásosság és az információáramlás kapcsolatát vizsgálva rámutatott zarándoklatok motivációs összetevőinél többek között a lovagi erények gyakorlására és a curiositasra is. FEDELES 2014, 80-84.

122 Mazóvia ma egy történelmi országrész és földrajzi régió Lengyelországban. Lengyel neve Mazowsze. A 13-14. században itt alakult ki lengyel földön a legerősebb fejedelmi hatalom. Nagy Lajos halála után eredménytelen kísérletet tettek a lengyel trón megszerzésére, de a század végére a terület a lengyel király vazallusává vált. JASINSKI 1998, 87-89. A házasságkötésre ld.: ÁRVÁI 2013, 108.

123 IV. Siemowit (1381-1426) Mazóvia uralkodója, a lengyel Piast családdal rokon hercegi családban született 1353-ban. Apja III. Siemowit (1313-1381), anyja Eufemia, Opawa-i II. Miklós leánya. JASINSKI 1998, 87-89. Hedvig Ulászló lengyel király unokahúga volt. C. TÓTH 2014, 343.

124 Abból a tényből következtetünk arra, hogy a házasságkötés Mazóviában vagy a lengyel határ közelében lehetett, mert 1410. január 3-án Borbála királyné Eperjesről intézkedik, útban Garai János esküvőjére. ZsO II/2. 7259. sz.

125 Oppelni Lászlónak, aki Nagy Lajos uralkodása alatt Magyarország nádora is volt, III. Siemowit testvére, Ofka volt a felesége. Oppelni László herceg és Garai Miklós nádor a köztük lévő ellenségeskedés lezárásaként 1384. január 26-án egyeztek meg. IV. Siemowit Nagy Lajos halála után a lengyel trón megszerzésére törekedett. A Hedvig lengyelek általi elfogadtatása körül kialakult zavaros helyzetet kihasználva 1383-ban a 2. sieradzi gyűlésen királlyá is választották a lengyel rendek, ám mégis Hedviget fogadták el királynőjüknek. Az év nyarán újra megpróbálja a trónt megszerezni, ám a magyarok azonnal sereget küldtek Siemowit leverésére. A had élén Zsigmond állt, s a magyar sereg kíméletlenül pusztította a mazóviai herceg birtokait. Ebben a seregben ott voltak a Garaiak is. Sőt a nádornak abban a taktikai játékban is része lehetett, amelyben Erzsébet anyakirályné igyekezett Siemowit ellen János ifjú mazóviai herceget kijátszani és felhasználni Hedvig érdekeinek érvényesítése céljából. Ezért ad 1383 szeptemberében 2400 aranyforintot 30 lándzsás kiállítására, hogy segítse egész Lengyelországban Hedvig leendő királynőt. SÜTTŐ 2003, 68-77.

126 Ebben az időben Zsigmond politikájában fontos szerepet kapott a lengyel kérdés, az országnak a Német Lovagrenddel való kapcsolata. A magyar király diplomatái között ott találjuk Garai Miklóst és Ciliéi Hermannt is. ÁRVÁI 2013,108. Ld. részletesen: PÓSÁN 1998, 641.

127 A fiúk korán meghalhattak, a leányok közül a források Katalint említik és Dorottyát, aki bosnyák királyné lett. ÁRVÁI 2013, 105, 113-115.

128 A várat Zsigmond 1404-ben ostrommal foglalta el és Garai nádorra bízta, 1410-ben Garai János és Mazóviai Hedvig házasságakor 12 ezer aranyforintért zálogba adta nekik. Zichy VI. 29. sz. 1412-ben zálog címén szerzi meg Garai János a Bács megyei Sygerzent- hpeter birtok és Sygerthow nevű tó fele részét. ZsO III. 2930. sz.

129 1412 és 1422 között a zempléni Tokaj vára, amelyben 1412-ben Siemowit várnagyát említik (ZsO III. 2459. sz.), 1419-1428 között az ő kezükön van a Körös megyei Nagykemlék vára (FEJÉR X/6. 924), 1422-ben a boszniai Szrebernik, Barkaszád és Grabowch várakat adta Zsigmond zálogba Tállya helyett (DL 11225.), 1426-ban a Tolna megyei Símontornya, 1427-ben a Valkó megyei Mikola vára. DL 11942.

263