Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 36. (Szekszárd, 2014)
Sümegi József: Báta és a Garaiak.1
tója 1433 végén halt meg, s a Budavári Nagyboldogasszony templom általa alapított kápolnájában temették el.108 Bátával való szorosabb kapcsolatáról ebben az időszakban nem szólnak a források. Csupán közvetett bizonyítéknak tekinthető Szanai Miklósnak, Pál bátai apát testvérének többszöri feltűnése Garai Miklós környezetében.109 A nádor öccsének, Garai Jánosnak a pályája hasonló lendülettel indult. Miklós nádorrá történt kinevezésével egy időben Garai János temesi ispán lett.110 Szerepet kapott az udvarnál is, hiszen 1404-ben egy oklevélben rektorként szerepelt.111 A fontosabb ügyekben továbbra is együtt szerepelt a két testvér és együtt képviselték a családot is. 1403-ban mindkettejüknek szólt Zsigmond megbízása, melyben Feledi Lóránd és Serkei László újonnan szerzett birtokainak megvédésére szólította fel őket.112 1407-ben együtt erősítették meg városuk, Kőszeg kiváltságait,113 1408-ban pedig ott voltak a két boszniai háborúban, majd a Sárkány-rend alapítói között.114 1409-ben bírótársként is együtt szerepeltek Simontornya ügyében, amikor Zsigmond azt a Kanizsaiaknak visszaítélte, s ugyanezen évben együtt eszközöltek ki kegyelmet a fej- és jószágvesztésre ítélt Imre pécsváradi apátnak, aki viszont ezen gesztusért cserébe Baranya megyei birtokait a Garai fivéreknek adta.115 Az 1408-as esztendő jelentős katonai lehetőséget is tartogatott Garai Jánosnak, hiszen Zsigmond két hadjáratot is vezetett személyesen Boszniába.116 Az évtized közepén a Garai fivérek elveszítették édesanyjukat, Ilonát.1171406-ban Garai János kisebb lovagi kísérettel indult európai zarándokúira. Nem tudjuk pontosan a zarándokút állomásait, de végcélja minden valószínűség szerint Santiago de Compostela lehetett.118 1406. augusztus 9-én már Zaragozában, Aragónia fővárosában tartózkodott. Ezen a napon ugyanis Márton, Aragónia királya salvus conductust állított ki Garai János és Loroch-i Fülöp, a magyar király bárói részére, akik Kasztília, Portugália és Granada felé utaznak 30 lovas katona kíséretében. Az uralkodó szavatolta, hogy a magukkal hozott arannyal, ezüsttel, pénzzel és kincsekkel 15 napig háboríthatatlanul 108 ENGEL 1987a, 417-418. 109 Hatalmaskodási ügyek kapcsán hallunk ténykedéséről 1424-ben. ZsO XI. 557, 973. sz. 110 1402. szeptember 21. FEJÉR X/4.137. 111 ZsO 11/2. 3176. sz. 112 ZsO 11/2. 2795. sz. 113 ZsO II/2. 5592. sz. 114 A Sárkány-rend tagjainak kiválasztásában nagy szerepe volt Garai Miklós nádornak. így kerülhettek a tagok közé a Garai rokonság tagjai és külföldi szövetségesei: testvére, János, nővérének férje, Szécsi Miklós tárnokmester, első feleségének testvére, István szerb despota, apósa, Ciliéi Hermann, sógora, Ciliéi Frigyes. MALYUSZ 1984, 60. 115 A megegyezés írásba foglalása 1409. november 19-én történt a pécsváradi konvent előtt, december 7-én pedig már a birtokba iktatást is elvégezték. KŐFALVI 2006, 544-545. sz. 116 A királyi hadak május-júliusban, ill. szeptemberben harcoltak Boszniában. Doboj várának elfoglalásakor 171 bosnyák főurat lefejeztetett, holttestüket pedig a Boszna folyóba dobatta. ENGEL 1987b, 44,110-111. 117 Az özvegy nádorné 1403. január 13-án fordult a pápához azzal a kéréssel, szabadon választhasson gyóntatót és az minden bűne alól feloldozhassa. MonVat 1/4. 497. Ezt követően halhatott meg. Temetésével kapcsolatba hozza Árvái Tünde azt a keltezetlen levelet, amelyben Garai János azzal bízza meg familiárisát, Szakálos Péter kőszegi bírót, hogy számára 32 aranyforint értékben különféle posztókat vásároljon. Ezek között volt 4 aranyforint értékű fekete bakacsin, amit koporsók borítására és a temetési menetben vonuló lovak takarójaként használtak. Szintén 4 aranyforint értékben rendelt 12 ölnyi fekete cindalo szövetet, amelyből a temetést végző papság liturgikus öltözéke készülhetett. A 24 aranyforint értékű fekete, finom szövésű, jó minőségű posztóból a családtagok gyászöltözéke készülhetett. ÁRVÁI 2014, 92-93. 118 A középkori Európa legjelentősebb zarándokhelye az idősebb Jakab apostol sírjának helye, a galíciai királyság fővárosa, Santiago mellett létrejött Compostela volt. Ez volt a célállomása az Európát behálózó négy nagy és számos kisebb ágból álló zarándokútvonalnak, mely számos, önmagában is jelentős kegyhelyet érintett. Az Európa minden részéből ide vezető zarándoklatok révén válik érthetővé, hogy miért lett Szent Jakab a zarándokok védőszentje. A fennmaradt hazai források azt is bizonyítják, hogy csak a legsúlyosabb bűnöket elkövetőket kötelezték erre a zarándoklatra. A magyar zarándokok az Aachenből Brüsszel - Párizs - Chartres - Tours - Poitiers - Bordeaux - Ostabat érintésével haladó franciaországi útvonalat használták, útjukat ugyanis gyakran összekötötték aacheni és kölni búcsújárásaikkal. Ezt a zarándokutat Nieder Strasse-nak nevezték. A másik útvonal, amelyen az olaszok jártak, a Dél-Franciaországon átvezető Via Francigena volt. A két említett útszakasz részletes leírása: CSUKOVITS 2003, 118; KAKUCS 2006,121-127,142-150; BÁLINT - BARNA 1994, 36. A Magyarországról Compostelába vezető utakat, valamint az utak mentén található kegyhelyeket ld.: KAKUCS 2006, 79-238. A magyarok közül csak a legkitartóbbak jutottak el Compostelába. Az első adat 1140-ből származik, ekkor egy magyar püspök halt meg a kegyhelyen. A híres magyar zarándokok közül járt itt Krizsa- fán fia György és Tari Lőrinc, Lévai Cseh Péter főlovászmester, de a Garai családdal rokonságban álló Ciliéi Ulrik zarándoklatát is megemlíthetjük, aki 1430-ban lovagi zarándoklaton vett részt Compostelában. A zarándokutakról és a Compostelára vonatkozó szakirodalomról ld.: CSUKOVITS 2003, 23-30,117. A téma teljes feldolgozása megjelent: KAKUCS 2006. 262
