Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 36. (Szekszárd, 2014)
Sümegi József: Báta és a Garaiak.1
kiváltságokat eszközöljön ki. 1415. január 17-én a pápa Szanai Miklós zágrábi egyházmegyei milesnek engedélyezte, hogy hordozható oltárt használhat s ezen napfelkelte előtt is misét mondathat.87 Ugyanekkor az ő kérésére engedélyezte a pápa a zágrábi egyházmegyei Osztraluka és a kalocsai egyházmegyei Geszt plébánosainak, hogy tizedek beszedésénél kedvezményt adhatnak a híveknek az odatelepülés érdekében.88 Ugyanekkor a zágrábi egyházmegyei Csezmice falu plébánosának is kért tizedfizetési kedvezményt az alnádor.89 Szanai Miklós még 1410 előtt vette feleségül egy bodrogi nemes, Geszti László özvegyét.90 1419-ben ismét alnádorként említi egy oklevél,91 1419-1420- ban többször hatalmaskodott Töttös János birtokain.92 1420 körül unokatestvére, István javaslatára elcserélték annak szlavóniai birtokait az ő és mostohafia, Geszti László bodrogi birtokaival.93 Más néven Csezmiceinek is nevezik családját, ez talán születési helyére utal.94 Testvérét, Györgyöt mindössze egy oklevél említi, amikor Miklóssal együtt perben álltak Bátmonostori Töttös Lászlóval.95 Abban, hogy a testvérek ilyen fényes egyházi és politikai pályát futottak be, nagyon nagy szerepe lehetett a Garaiak támogatásának. Garai Miklós egyik legbizalmasabb embere lehetett Szanai Miklós, hiszen trencséni várnagyból a nádor helyettese, külföldi útjain kísérője lett. Szanai Pál is a Garaiak közvetítésével került a bátai monostorba, s ott fiatalon lett az apát káplánja, majd negyedszázadon keresztül apátja. Úgy tűnik, mindvégig élvezte a Garaiak s rajtuk keresztül az uralkodó támogatását.96 Szüksége is volt erre, mert erőszakos és féktelen természete miatt gyakran kellett kisegíteni a bajból. Olyan öntörvényű ember volt, aki semmibe vette az ország törvényeit és az egyházi előírásokat. 1400 őszén választotta apáttá a bátai konvent. Mivel Báta exempt apátság volt, az új apátnak kérnie kellett volna hivatalában való megerősítését a Szentszéktől.97 Pál azonban úgy gondolta, hogy a király és a Garaiak támogatása elegendő az apátság megtartásához. A Szentszék ezt úgy értelmezte, hogy Pál önkényesen kerítette hatalmába az apátságot, ezért IX. Bonifác pápa 1403-ban elmozdította és egy pécsváradi szerzetest nevezett ki bátai apáttá. A bencés konventet engedelmességre intette, az esztergomi érseket pedig felszólította, hogy Pált távolítsa el az apátság éléről. Sőt arra is felhatalmazta, hogy ha kell, egyházi fenyítékeket is alkalmazhat. A pápa a Csanádi püspököt és a pécsváradi apátot bízta meg az új apát beiktatásával.98 A Szentszék minden próbálkozása ellenére Pál maradt az apát. Zsigmond király állhatott a dolgok hátterében, amit talán az is bizonyít, hogy nem sokkal az események után Pál apát Zsigmond szolgálatában járt el a körmöcbá- nyai törvénynapon.99 A Szentszék is beletörődött a kialakult helyzetbe, ugyanis IX. Bonifác pápa őt küldte ki egy kanonok beiktatása ügyében.100 Alig telt el néhány év, 1407-1408-ban újra konfliktusba került a Szentszékkel, amikor is az exempt alsó-bátai plébánia a plébános halála miatt megürült, s a pápa új plébánost nevezett ki, de Pál apát nem engedte elfoglalni neki a plébániáját, hanem oda nádor hűséges embereként vele tarthatott külföldi útjain. 1413 tavaszán az Isztrián harcoltak a velenceiek ellen, 1414 őszén elkísérték Borbála királynét az aacheni koronázásra, 1415-ben a konstanzi zsinaton vettek részt (ld. 44-46. jegyzet), 1416 elején Párizsban vannak, előkészíteni Zsigmond francia útját, 1416 nyarán Angliában az uralkodó kíséretében, majd 1417 elején Luxemburgban csatlakoznak a Konstanzba visszatérő Zsigmondhoz. ENGEL 1987a, 417. 87 ZsO V. 79-80. sz. 88 ZsO V. 80. sz. Az oklevél elmondja, hogy a Magyarország határán lévő falvait a törökök elpusztították, s ezeket a falvakat a plébánosok kénytelenek elhagyni, mert nem tudják a megyés püspöknek a tizedet fizetni. 89 ZsO V. 80. sz. 90 1411. április 21-én hatalmaskodik Töttös geszti jobbágyain. ZsO III. 147. sz. 91 ZsO VII. 207. sz. 1420-ban mint Garai Dezső macsói bán familiárisát említi egy oklevél. ZsO VII. 326. sz. 92 ZsO VII. 271, 282, 285-286, 334, 511. sz. 93 ZsO VII. 556. sz. 94 ZsO VII. 264. sz. Biztosan nem véletlen, hogy 1415-ben Konstanzban éppen ő kérte a pápától a csezmicei Szűz Mária plébánia- templom plébánosa részére a tizedbeszedési kedvezményt. Itt jegyezzük meg, hogy az egykori pécsi püspök és jeles humanista költő Janus Pannonius (1434-1472) családi neve is Csezmicei János volt. 95 ZsO V. 525. sz.; Zichy VI. 277. sz. 96 Pál apát históriájával részletesen foglalkoztam Szanai Gergely fia Pál, bátai apát című tanulmányomban. SÜMEGI 2008, 265-280. 97 MonVat 1/4. 198-199; SÜMEGI 2008, 269. 98 MonVat 1/4. 526, 530-531; SÜMEGI 2008, 269. 99 KRIZKÓ 1885, 253-254. 100 MonVat 1/4. 602. 260