Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 36. (Szekszárd, 2014)

Sümegi József: Báta és a Garaiak.1

kiváltságokat eszközöljön ki. 1415. január 17-én a pápa Szanai Miklós zágrábi egyházmegyei miles­nek engedélyezte, hogy hordozható oltárt használhat s ezen napfelkelte előtt is misét mondathat.87 Ugyanekkor az ő kérésére engedélyezte a pápa a zágrábi egyházmegyei Osztraluka és a kalocsai egyházmegyei Geszt plébánosainak, hogy tizedek beszedésénél kedvezményt adhatnak a híveknek az odatelepülés érdekében.88 Ugyanekkor a zágrábi egyházmegyei Csezmice falu plébánosának is kért tizedfizetési kedvezményt az alnádor.89 Szanai Miklós még 1410 előtt vette feleségül egy bod­rogi nemes, Geszti László özvegyét.90 1419-ben ismét alnádorként említi egy oklevél,91 1419-1420- ban többször hatalmaskodott Töttös János birtokain.92 1420 körül unokatestvére, István javaslatára elcserélték annak szlavóniai birtokait az ő és mostohafia, Geszti László bodrogi birtokaival.93 Más néven Csezmiceinek is nevezik családját, ez talán születési helyére utal.94 Testvérét, Györgyöt mind­össze egy oklevél említi, amikor Miklóssal együtt perben álltak Bátmonostori Töttös Lászlóval.95 Abban, hogy a testvérek ilyen fényes egyházi és politikai pályát futottak be, nagyon nagy szere­pe lehetett a Garaiak támogatásának. Garai Miklós egyik legbizalmasabb embere lehetett Szanai Miklós, hiszen trencséni várnagyból a nádor helyettese, külföldi útjain kísérője lett. Szanai Pál is a Garaiak közvetítésével került a bátai monostorba, s ott fiatalon lett az apát káplánja, majd negyed­századon keresztül apátja. Úgy tűnik, mindvégig élvezte a Garaiak s rajtuk keresztül az uralkodó támogatását.96 Szüksége is volt erre, mert erőszakos és féktelen természete miatt gyakran kellett kisegíteni a bajból. Olyan öntörvényű ember volt, aki semmibe vette az ország törvényeit és az egyházi előírásokat. 1400 őszén választotta apáttá a bátai konvent. Mivel Báta exempt apátság volt, az új apátnak kérnie kellett volna hivatalában való megerősítését a Szentszéktől.97 Pál azonban úgy gondolta, hogy a király és a Garaiak támogatása elegendő az apátság megtartásához. A Szentszék ezt úgy értelmezte, hogy Pál önkényesen kerítette hatalmába az apátságot, ezért IX. Bonifác pápa 1403-ban elmozdította és egy pécsváradi szerzetest nevezett ki bátai apáttá. A bencés konventet engedelmességre intette, az esztergomi érseket pedig felszólította, hogy Pált távolítsa el az apátság éléről. Sőt arra is felhatalmazta, hogy ha kell, egyházi fenyítékeket is alkalmazhat. A pápa a Csanádi püspököt és a pécsváradi apátot bízta meg az új apát beiktatásával.98 A Szentszék minden próbál­kozása ellenére Pál maradt az apát. Zsigmond király állhatott a dolgok hátterében, amit talán az is bizonyít, hogy nem sokkal az események után Pál apát Zsigmond szolgálatában járt el a körmöcbá- nyai törvénynapon.99 A Szentszék is beletörődött a kialakult helyzetbe, ugyanis IX. Bonifác pápa őt küldte ki egy kanonok beiktatása ügyében.100 Alig telt el néhány év, 1407-1408-ban újra konfliktusba került a Szentszékkel, amikor is az exempt alsó-bátai plébánia a plébános halála miatt megürült, s a pápa új plébánost nevezett ki, de Pál apát nem engedte elfoglalni neki a plébániáját, hanem oda nádor hűséges embereként vele tarthatott külföldi útjain. 1413 tavaszán az Isztrián harcoltak a velenceiek ellen, 1414 őszén elkísér­ték Borbála királynét az aacheni koronázásra, 1415-ben a konstanzi zsinaton vettek részt (ld. 44-46. jegyzet), 1416 elején Párizsban vannak, előkészíteni Zsigmond francia útját, 1416 nyarán Angliában az uralkodó kíséretében, majd 1417 elején Luxemburgban csatlakoznak a Konstanzba visszatérő Zsigmondhoz. ENGEL 1987a, 417. 87 ZsO V. 79-80. sz. 88 ZsO V. 80. sz. Az oklevél elmondja, hogy a Magyarország határán lévő falvait a törökök elpusztították, s ezeket a falvakat a plébáno­sok kénytelenek elhagyni, mert nem tudják a megyés püspöknek a tizedet fizetni. 89 ZsO V. 80. sz. 90 1411. április 21-én hatalmaskodik Töttös geszti jobbágyain. ZsO III. 147. sz. 91 ZsO VII. 207. sz. 1420-ban mint Garai Dezső macsói bán familiárisát említi egy oklevél. ZsO VII. 326. sz. 92 ZsO VII. 271, 282, 285-286, 334, 511. sz. 93 ZsO VII. 556. sz. 94 ZsO VII. 264. sz. Biztosan nem véletlen, hogy 1415-ben Konstanzban éppen ő kérte a pápától a csezmicei Szűz Mária plébánia- templom plébánosa részére a tizedbeszedési kedvezményt. Itt jegyezzük meg, hogy az egykori pécsi püspök és jeles humanista költő Janus Pannonius (1434-1472) családi neve is Csezmicei János volt. 95 ZsO V. 525. sz.; Zichy VI. 277. sz. 96 Pál apát históriájával részletesen foglalkoztam Szanai Gergely fia Pál, bátai apát című tanulmányomban. SÜMEGI 2008, 265-280. 97 MonVat 1/4. 198-199; SÜMEGI 2008, 269. 98 MonVat 1/4. 526, 530-531; SÜMEGI 2008, 269. 99 KRIZKÓ 1885, 253-254. 100 MonVat 1/4. 602. 260

Next

/
Oldalképek
Tartalom