Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 36. (Szekszárd, 2014)

Sümegi József: Báta és a Garaiak.1

Úgy tűnik, a tengermelléki érdekeltségek növelése mellett fontos maradt a Garaiak számára a siklósi székhely gazdasági helyzetének erősítése is. Ezt tükrözi a tény, hogy 1397-ben Siklós körüli falvak tulajdonába iktatták be a Garai fivéreket,61 illetve birtokügyeiket is Siklósról intézték.62

Siklósnak fontos szerep jutott a Zsigmond fogsága időszakában zajló események idején. 1401. április 28-án az uralkodóval elégedetlen főurak csapataikkal körülzárták a királyi palotát, Szécsé- nyi Simon vezetésével fegyveresen jelentek meg az udvarban, s idegen tanácsadóinak elbocsátását követelték az uralkodótól. Mivel Zsigmond ellenállt, fogságba vetették és kezdetben Visegrádon őrizték. Az ország kormányzását a Kanizsai érsek vezette liga vette át.63 1401. augusztus 31-én a Kanizsai vezette liga egyezséget kötött Garai Miklóssal s Zsigmondot a bán őrizetére bízták. Garai Miklós öccsét, Jánost és fiát adta túszul, de nem Kanizsaiék, hanem Stibor őrizetére bízták őket.64 Zsigmondot pedig Siklósra szállították, ahol az özvegy nádorné gondoskodott kényelméről.65 Itt született meg Zsigmondban az a felismerés, hogy hatalmát akkor tudja megtartani, ha csatlakozik a Garai Miklós és Ciliéi Hermann vezette főúri csoporthoz. A kapcsolatot házassági szerződéssel erősítették meg. Garai Miklós eljegyezte Ciliéi idősebb leányát, Annát, Zsigmond pedig a fiatalabb leányt, Borbálát.66 Az elbeszélő források tanúsága szerint a köztudatban az élt, hogy Zsigmondot a két Garai fiú őrizte Siklós várában. A Siklóson megszületett kompromisszumban pedig a nádorné, a Garai fiúk anyjának szerepét emeli ki a krónikás hagyomány, aki meggyőzte Zsigmondot arról, hogy lépjenek szövetségre.67 Ezt erősíti az a tény is, hogy Garai János ragadványnevet kapott, az egyik oklevél „strázsás” Garai Jánosnak nevezi.68 Érdemes Bonfini szövegvariánsát is figyelembe venni e megállapításnál, aki azt írja, hogy főúri őrséget állítottak Zsigmond mellé. ,Az őrparancsnok személyéről egyöntetűen úgy döntöttek, hogy a király mellé Garai Miklós fiait állítják.”69 Ettől kezdve a Garai fiúk politikai pályája töretlenül ívelt. Garai Miklóst, leendő sógorát Zsigmond 1402 szeptemberében nádorrá nevezte ki,70 Garai János pedig temesi ispán lett.71 Ezt követően fontos szerep jutott a Garai testvéreknek Zsigmond hatalmának megszilárdításában. 1403 tavaszán az ellenzéki magyar országnagyok Bebelc Imre vezetésével felkelést indítottak Zsigmond ellen.72 A leverésükre indult királyi sereget a nádor vezette, mire a felkelők a Garai birtokokat kezdték fosztogatni. Júliusban Garai Miklós személyesen ment a Csehországban tartózkodó Zsigmondért, hogy hazatérésre kényszerítse. Miután a király hazatért, a felkelés sorsa eldőlt. Garai János sorra foglalta el a felkelők kezén lévő Vas megyei várakat, Krakkót, Korompát és Győrt, majd a két Garai fivér csapatai a Rábaközben Pápóc közelében, Sebes falunál megsemmisítő vereséget mértek a felkelők csapatára. Itt kétfelé vált a sereg, az egyik Garai János vezetésével megostromolta a Rába túlpartján lévő Kesző várát, majd dél felé haladva elfoglalta Kígyókő várát, majd Rohoncot vette el a hűtlenné vált Ro61 Harkány, Kisharkány, Ravazdfalva és Senyeföide birtokokba iktatja be Garai Miklóst és Jánost a pécsváradi konvent képviselője. KŐFALVI 2006, 444. sz.

62 Garai János Somlyói és ugodi várnagyaihoz Siklósról intéz levelet. ZsO I. 5167. sz. Ugyancsak Siklóson kelt az az oklevél is, melyben a két Garai Siklósi Miklóst osseroi püspökké nevezi ki. ZsO 1. 5756. sz.

63 FÜGEDI 1986a, 301-302.

64 ZsO II/l. 1218. sz.

65 ÁRVÁI 2013, 106.

66 FÜGEDI 1986a, 308. Borbála ekkor 9 éves gyermek. A házasságkötésre és koronázásra 1405. december 6-án Fehérvárott került sor, amikor Borbála 13 éves lett. FÜGEDI 1974, 74-76.

67 THURÓCZY 1978, 340-342.

68 „videlicet ztrasas viri magnifici domini Johannis de Gara”: ZsO V. 2176. sz.

69 BONFINI 1995, 3.2.185.

70 Garai Miklóst 1402. szeptember 29-én nevezi egy oklevél először nádornak (ZsO II/l. 1940. sz.), ugyanezen év október 12-én Bebek Detrét már volt nádorként említik (ZsO II/l. 1981. sz.), 1402. november 4-től Garai Miklós nádorként és a kunok burájaként szerepel. ZsO II/l. 2028. sz. Ugyanezen időszakban keletkezett spalatoi oklevelek Garai Miklóst és Jánost spalatoi comesként említik. ZsO II/l. 1902, 1952. sz.

71 Egyszerre kaphatták Zsigmondtól a kinevezést testvérével, ugyanis 1402. szeptember 21-én Garai Jánost temesi ispánnak nevezi egy oklevél (FEJÉR X/4. 137), 1403. november 22-én pedig Zsigmond Garai Miklós nádorhoz és Garai János temesi ispánhoz intéz oklevelet. ZsO II/l. 2795. sz.

72 A pártütők 1402 végén Váradon tartott gyűlésükön fogadtak ünnepélyes keretek között hűséget II. Károly nápolyi és magyar király fiának, Nápolyi Lászlónak. C. TÓTH 2009, 45.

258