Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 36. (Szekszárd, 2014)
Szabó Géza - Fekete Mária: Pannon tumulus feltárásának előkészítése - Regöly, Strupka-Magyar birtok (2011. február 4. - június 19.)
leletanyagú régészeti rétegeket figyeltünk meg (1. kép), a falak mentén pedig mindenütt az oldalfalak rétegeiből kifordult régészeti leleteket találtunk. Közöttük egy különösen szép, faragott, festett, geometrikus díszítésű szarvasagancslemezt is (RHCsl.2.), amely a többi tárggyal együtt szkíta kori volt. A halom korának meghatározásában sokat segítettek a Cziráki Viktor gyűjteményében lévő, az általa mintegy negyedszázad alatt a halom tövéből összegyűjtött tárgyak is. Ő később - a kutatás előmozdítása érdekében - a teljes anyagot a múzeumnak ajándékozta, amiért külön köszönet illeti.3 Elmondása szerint az öregek, amikor a pince épült, már akkor ástak az aljába egy gödröt és rengeteg faszenet találtak. A szokatlan jelenség hamar a helyi folklór szerves részévé vált.4 A halom környezetének felmérése, a belevájt pince megtisztítása, metszetei A terepi szemléket követően már február közepén megkezdtük a halom és környezetének felmérését, megtisztítását a szeméttől, az ólak piszkától, a növényzettől és a leomlott földtől (2. kép). Közben azt is sikerült kiderítenünk, hogy az ingatlant a korábbi tulajdonostól Strupka József és Magyar Beáta vették meg, akik készségesen támogatták a terület régészeti kutatását és később a feltárást is szponzorálták. A felmérés során, a déli oldalán erősen megfaragott halomba vágott pince előtti részen húztuk meg a telken végigfutó hosszanti, a nyugati oldalán pedig a szomszédos telkekre is átnyúló, keresztirányú tengelyünket, amelyeket később GPS-szel is bemértünk és a fúrásminták vételéhez is felhasználtunk. Az udvar elején álló kúttól a kert végéig futó alapvonalunkon kihúzott mérőszalaghoz 4 méter eltolással vetítettük 2. kép. A halom és környezete 2011 február elején ki a halom-csonk felszínen látható része keresztmetszetének szintező műszerrel és mérőrúddal mért adatait. A felvett tengelyekkel a halom-csonkhoz és a telekhatárokhoz igazodtunk, így azok a fő égtájaktól jelentősen eltértek. A keresztmetszet alapján jól látható volt, hogy a halom maradványai - a két szomszédba is át3 Szeretnénk mindenkinek köszönetét mondani, akik a halom feltárásának előkészítésében, a leletek feldolgozásában részt vettek, munkánkat tanácsaikkal segítették. Külön is köszönjük Gardánfalvi Magdolnának a leletek restaurálását, Zsámboki-Tót Zsuzsannának a táblák elkészítését, Boruzs Katalin, Komiáti Jánosné, Czuppon Tamás, Miklós Nikolett, Czukor Péter, Szabó László, Csongor Eichmann, William Eichmann, Kerekes István segítségét. 4 „Selyem Feri bácsi 1979-ben vagy ’80-ban mondta el, hogy amikor a pincét ásták, a pince alján rengeteg követ találtak benne, azért nem tudták mélyre ásni. Ki akarták szedni a köveket, szedték-szedték, utána rengeteg szenet találtak benne, kivájták a szenet, és mögötte volt egy üreg ami aztán tovább ment be, ide-oda ment a barlang belőle, aztán visszatöltötték az egészet, mert nem akarták a sok követ kihordani, inkább a tetejéből szedtek le a pincének. Az öreg nagyon öreg emberke volt, aki nekem az osztálytársam volt, úgy fogadták örökbe, mert nem lett gyerek nagyon sokáig és örökbefogadtak egy fickót, aki annyi idős volt, mint én. Az öreg úgy 90 éves lenne, ott lakott két házzal odébb. Azt is elmondta, hogy innét ment egy pince a Somolyi templomhoz, mert mikor őnáluk a kertben ásta le a kordon oszlopokat, az ásója 80 cm mélységben beleesett egy üregbe, éppen hogy csak elérte. Ahol beesett az öreg ásója, a szomszéd beledobta a foxi kutyát, és két házzal odébb a tyúkólnál meg kiásott, de hát a tyúkól az itt van, itt gondolom, az meg nincs olyan mélyen, valahol itt fölfúrt a kutya, ott jött elő. Egy hét múlva. Az öreg azt is mesélte, hogy itt van egy 40 méter mélységű kút, abban 20 méter mélyen indul egy pince és az is a Somolyi templomhoz megy. Van, aki be is ment, az öreg Mákos Anti, és elment a Somolyi templomig látta az aranyhintót, 9 kg a lőcse. Ez a história is van a faluban. A következő kertben akik laktak, illetve az ő lányuk pedig azt mesélte, hogy ez nem halomsír, hanem egy török sánc. Erre végig volt, amit elhordták, amikor 1700-as években leégett a falu, nem tudom pontosan mikor, akkor innét építettek egy csomó tömésházat, ebből a nagy sáncból és csak ez maradt meg belőle’.’ Boruzs Katalin gyűjtése, Regöly, 2011. február 24. 8
