Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 36. (Szekszárd, 2014)
Fuksz Márta: Családi tradíció és hagyományalkotás öt szekszárdi borászcsalád életében
tosabb léptékekben gondolkodnak. Véleményük szerint a szekszárdi termelők borainak minősége nyugat-európai mércével mérve is kiváló, a legjobbak között van, de Magyarországon nincs meg a fizetőképes kereslet az ötezer forint/palack vagy drágább értékű borokra. Ezért elengedhetetlen az európai színvonalú bortermelés és a nemzetközi piacokon való részvétel. Ezen csúcsborok pincében való várakozása miatt az invesztált tőke - a lassú eladás következtében - csak hosszú idő alatt forog vissza. 2010 óta pincéjüknél újra elkezdtek kannában és palackban bort árulni. Ezt annak nyomására tették, hogy naponta tértek be hozzájuk érdeklődők, akik közvetlenül a termelőtől szerettek volna olcsóbban, nem üvegpalackban bort vásárolni. Az ily módon forgalmazott bor mennyisége nem jelentős, az éves bor minőségétől függően pár száz hektoliter, de gazdaságilag mégis egy fontos értékesítési csatorna, amely hozzájárul a teljes borkészlet piacra juttatásához. Az általános borkóstolók bevétele mellett, meglévő vendégszobáikat igyekeznek pénteken-szom- baton kiadni, ugyanis a vasárnapot mindig együtt tölti a család, ebből nem szeretnének engedni. A Heimann borászat kis méretekben, de magas minőségben gondolkodik. 20 ha-os birtokuk méretét csak abban az esetben bővítenék, ha koncentráltan elhelyezkedő szőlőik közelében lenne eladó terület. Évente - a minőség függvényében változó mennyiséggel - 2-4 ha-ról vásárolnak fel szőlőt. A családon belül Heimann Zoltán foglalkozik a beruházásokkal, értékesítéssel és a borkóstolók lebonyolításával. Felesége a cég főborásza, így a szőlészeti-, borászati munkák irányítása a fő feladata, mellette azonban a céges adminisztrációt is ellátja. Ifj. Heimann Zoltán pár éve tért vissza az egyetemről és kapcsolódott be a családi vállalkozásba. Természetesen a végső cél, hogy fokozatosan beletanuljon a borászat mellett a cégvezetésbe is, majd később átvegye a birtokot. Heimann Zoltán és fia ifj. Zoltán nem keresnek új utakat. Elégedettek 20 ha-os birtokuk méretével. Bevételüket a palackos boreladás biztosítja (évi körülbelül 120-150 ezer palack), folyóbort egyáltalán nem árulnak. Értékesítési csatornáik (főként) a borkereskedések, éttermek és (kevésbé) a nagyáruházak felé irányulnak, kizárólag palackos borokkal. Nem kívánnak elmozdulni a vendéglátás felé, beleértve egy szálloda vagy étterem működtetését. A borkóstolók alkalmával kifejezetten saját fogyasztásra, és elsősorban vendégeik ellátására készítenek olyan kulináris termékeket, mint saját pezsgő, konyak, borecet, sonka, esetleg szőlőmagolaj, de ezt sem éves rendszerességgel, hanem alkalmanként és igény szerint. Szóba került egy kisbolt megnyitása is a pincénél, de csak helyi értékesítésben gondolkodnak, nem nagyobb volumenű kereskedelemben. Mivel az Eszterbauer borászatnak jelenlegi borfeldolgozójánál sokkal komolyabbra lenne szüksége, beleértve egy üzemi borpalackozót is, másrészt tárolókapacitásuk sem elegendő éves bormennyiségükhöz, fejlesztési terveik között első és legfontosabb helyen szerepel a borfeldolgozó és a pince fejlesztése, bővítése. Munkamegosztás tekintetében Eszterbauer János - mivel műszaki cége is rengeteg időt elvesz - a borászat fenntartásában kénytelen családtagjaira támaszkodni. Felesége, Csatári Mónika a vendégház vezetője, így a borkóstolásokért, a rendezvényekért felel. Lánya, Ildikó az iroda és a borszaküzlet vezetője, így hozzá tartoznak a kereskedelemi és marketing jellegű feladatok. Veje, Klein Miklós felügyeli a szőlőtermesztést, illetve a borászati üzem vezetője. Unokatestvére, Pálinkás László máig fontos szerepet tölt be cégben, a fiatal generáció megjelenése ellenére megmaradt a legfőbb borászati tanácsadónak. Fő profiljuk a minőségi palackos borok előállítása, de a gyengébb évjáratú években kevesebbet palackoznak, a többi bort pedig folyóborként értékesítik. Eszterbauer János jelenlegi szőlőterületük nagyságával (20 ha) és a további körülbelül 10 ha-ról felvásárolt éves szőlőmennyiséggel elégedett. Műszaki cége vezetése és egyéb borászati szakmai szervezetnél betöltött pozíciója mellett jelenleg területnövelésben nem gondolkodik. Úgy érzi, ez a mennyiség számára a család segítségével átlátható, felügyelhető, vezethető. 570
