Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 36. (Szekszárd, 2014)

Fuksz Márta: Családi tradíció és hagyományalkotás öt szekszárdi borászcsalád életében

róka képe utal szőlőtermelő, borászkodó múltjukra. Bemutakozó szövegükben felemlegetik ősüket, Vesztergombi Györgyöt, Szekszárd hegybíróját, mely igen jelentős és felelősségteljes szakmai pozíciót jelentett korában. Marketing szempontból kiemelkedő az Eszterbauer család boroscímke sorozata, melyeken a régi fényképeken nagyszülők, dédszülők, rokonok jelennek meg szőlőhegyi, szüreti környezetben. A hozzá fűzött szövegeken a fénykép és családja ismertetésén túl ízes mondatokkal eleveníti fel Eszterbauer János gyermekkori emlékeit, őseinek mondatait, és teszi ezáltal még életszerűbbé, emberibbé egy letűnt kornak a hangulatát. A Mészáros család története azért is különleges, mert a 18. század legelején itt élő református családról lévén szó, ők tűnnek fel legelőször a történeti forrásokban. Mindegyik borász számára családjuk történetének feltárása, múltjuk megismerése, családfájuk összeállítása óriási jelentőséggel bír. Anyagi eszközöket sem kímélve készíttették el közülük négyen a családfájukat28 és fénymásoltatnak le minden olyan anyagot, ahol valamely ősükről információ jelenik meg, illetve gazdasági-társadalmi helyzetére fény derül.

A kutatás kezdetén arra kerestem a választ, hogy mit jelent ma Szekszárdon vezető borásznak lenni és mik lehetnek általános csoportjellemzőik. Elindulásukat kényszer szülte, vagy tudatos választás volt? Döntéseikben mennyire játszott szerepet családjuk múltja, földhöz, szőlőhöz való kötődésük, azaz „szekszárdiságuk”? Később, felfigyelve a családi múlt és szekszárdi gyökerek hang- súlyozására, az is érdekelt, hogy az általam kiválasztott 5 család mennyire tudta kihasználni ezt a múltat, előnyt szereztek-e a társadalmi beágyazottságukkal, meglévő kapcsolataikkal. A kutatás első szakaszában így csak ötüket vizsgáltam és visszamenőleg egy, maximum két generációt vettem figyelembe. Szeretném azonban hangsúlyozni, hogy a kutatás teljessége érdekében a többi család felkeresése és életút interjúinak elkészítése is elengedhetetlen lesz. Sőt, előzetes meglátásom szerint a borvidék további szereplőivel (középborászok és kistermelők) is fel kell vennem a kapcsolatot.

A kutatás módszerét tekintve nagymértékben támaszkodtam az előzetes kritériumok alapján kiválasztott 5 borásszal készített félig strukturált, narratív interjúkra, melyekben a biográfiai adatokra és olyan tematikus eseményekre fókuszáltam, amelyek borásszá válásukban, később pedig borászatuk naggyá tételében szerepet játszottak. Ki szeretném emelni, hogy sikerességük folytán gyakran keresik meg őket a különböző médiumok. Gyakorlottságuk miatt és hogy elkerüljem a rutinszerűen adott válaszokat, fontosnak tartottam, hogy több alkalommal, 1-3 órán át tartó mélyinterjúkat készítsek velük. Az interjúkat a családtörténet megismeréséhez szükséges levéltári forrásokkal egészítettem ki, melyeket néprajzi és történeti módszerekkel elemeztem, értékeltem.

28 Az ötödik család családfakutatása most van folyamatban.

554