Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 36. (Szekszárd, 2014)

Fuksz Márta: Családi tradíció és hagyományalkotás öt szekszárdi borászcsalád életében

vagy hétvégi hobbikertként tartják számon. Ők alkotják egyébként a szőlő- és bortermelők legnagyobb rétegét, jelenleg több mint 70%-át.

A középborászoknak aposztrofált réteg megkülönböztetése a nagyoktól hasonló tulajdonságaik miatt sokkal problémásabb. Sok esetben inkább volumenükben találunk eltéréseket, mint gazdasági stratégiájukban. A kitörési lehetőséget kereső középborászok egyik legnagyobb problémája éppen a megszilárdult birtokstruktúra. Fejlődésük, továbblépésük egyik gátja a területnövekedés korlátozottsága. Mivel vizsgálatom a harmadik csoportra irányult, ezért a nagyok kritériumait el nem érő borászatok automatikusan a 2. csoportba sorolandók.

A nagyborászatokként meghatározott kategóriát több, különböző szempont alapján határoltam be. Ezek egyrészt konkrét számokkal leírható és meghatározható, főleg gazdasági jellegű kritériumok voltak, másrészt a kutatás módszertanából kifolyólag az interjúk alatt elhangzott olyan szubjektív tényezők is a segítettek, mint a borászok saját csoport-meghatározása.

1. Elsődleges kritérium volt a szőlőbirtokok területe (minimum 20 ha) és a hozzá bérbe vett szőlőterületek, vagy a hozzá vásárolt és feldolgozott éves szőlőmennyiség nagysága. Ehhez szintén szorosan kapcsolódott a palackozás éves mennyisége, illetve gazdasági stratégiájuk azon része, hogy adnak-e el folyóbort, és ha igen, akkor az éves bormennyiség hány %-át.

2. Fontos kritérium volt a megélhetés módja. Ezen borászatok mindegyike vállalkozás, ami azt jelenti, hogy kizárólag piaci szőlő- és bortermeléssel, illetve az ehhez kapcsolódó egyéb üzleti tevékenységekkel (panzió, borkóstolók, vendéglátás, rendezvényszervezés) foglalkoznak. Vállalkozásként a nagyarányú tőkebefektetés, az állandó kockázatvállalás, a jövedelemszerzés elsőbbségét szem előtt tartó attitűd jellemzi őket. A bor, mint luxuscikk kényes termék, ezért mind a termelés, mind az eladás területe piacérzékeny és -függő, így a piaci viszonyok állandó követésére kényszerülnek. A szakmai és technológiai fejlődés érdekében és a versenyképesség fenntartása miatt a pályázatokra épülő, innovációs lehetőségeket kihasználó, folytonos újító szándék (például: új szőlőfajták termesztése, új technológiák bevezetése, új ízvilág kikísérletezése) mozgatja és viszi előre a borászatokat.

Ezek a vállalkozások családi vállalkozások. A lehetőségekhez mérten integrálják magukba a családok egyes tagjait, elsősorban feleségeket, gyerekeket. A vállalkozás és a háztartás azonban szigorúan kettéválik, és a vállalkozáson belül sokszor specializálódnak az egyes családtagokra jutó feladatok. Sok esetben a borásznak tanult gyerek veszi át a borászat szakmai vezetését, míg a feleségek legtöbbször az irodai háttérmunkát (rendelések, könyvelések, kimutatások, hivatalos dokumentációk, vendéglátás megszervezése) végzik. Ennek ellenére érteniük kell más feladatrészekhez is az esetleges helyettesítések miatt. Döntéseiket együttesen hozzák meg, így a vállalkozás a szó valódi értelmében is családi vállalkozás.

A családok megélhetés módjánál ki kell emelni a borászatot (és a hozzá kapcsolódó ágazatokat) mint egyetlen bevételi forrást. így a borászat kizárólagosan biztosítja a megélhetést, más munkahelyet párhuzamosan nem tartanak fent. Az általam vizsgált 5 család közül ez egyre nem vonatkozik. Eszterbauer János sikeres műszaki cégének profitjából és pályázatokból építette fel borászatát és vendégházát. Jól működő műszaki cégét természetesen nem adta fel, de nem titkolt célja, hogy a borászat vezetésében részt vállaló lánya, veje és a vendégházat vezető, rendezvényeket szervező felesége megélhetési forrását egyedül a borászat biztosítsa.

3. A kiválasztott borászatok szintén fontos jellemzője volt, hogy pincészetükben magas színvonalú, minőségi bortermelés folyik. Minőségi boraikkal rendszeresen megjelennek nemcsak a helyi és hazai, de a nemzetközi borversenyeken (Bordeaux, Budapest, London, Párizs) is, ahol rendszerint kiváló eredményeket értek és érnek el. Ez a tény nagy jelentőséggel bír a borvidék nemzetközi rangsorában, ismertségének kivívásában és kiváló hírnevének fenntartásában. így ezek a borászatok akaratlanul és tudatosan is részt vesznek a borvidék arculatának kialakításában.

Mindezek alapján a kutatás elindulásakor előzetes koncepciómra és saját csoport-meghatározá552