Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 36. (Szekszárd, 2014)

Fuksz Márta: Családi tradíció és hagyományalkotás öt szekszárdi borászcsalád életében

mindig komoly vitákat generált a borásztársadalom szereplői között, hiszen egy borvidék magas presztízse pozitív hatással van az árképzésre, a termékek piaci árára. Éppen ezért a rendszerváltást követően az egyes települések be- vagy átsorolása gazdasági és politikai csoportok érdekharcának kereszttüzébe került.

A Szekszárdi borvidék első területi lehatárolását az 1893. évi XXIII. törvénycikk mondta ki.3 Ez Tolna vármegye összes szőlőjét ehhez a borvidékhez sorolta, mely jelentős területet foglalt magában. A 16446 ha területből 6500 ha homoki szőlő volt, ami a filoxéra utáni rekonstrukciónak volt köszönhető. A minőségvédelem érdekében 1936-tól4 a sík vidéki, homoki szőlőből készült borokat nem lehetett szekszárdiként forgalomba hozni. Innentől kezdve csak Szekszárd, Őcsény és Decs szőlőtermő területeit sorolták a borvidékhez, melynek nagysága így 1660 ha-ra csökkent.5

Őcsény területét leválasztották a borvidékről 1959-ben,6 de később ezt érvénytelenítette az 1970-es XXXVI. törvény, sőt kibővítette a borvidéket Sióagárd, Bátaszék és Zomba községek egyes határrészeivel. így a borvidék területe valamelyest ismét nőtt, 1759 ha-t lett. Újabb módosítást a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 1977-es rendelete hozott.7 Szekszárd, Alsónyék, Bátaszék, Báta, Decs, Őcsény, Várdomb szőlőkataszter szerinti I. és II. osztályú területei alkották a borvidéket, amely így 1611 ha-ra csökkent. Tehát Sióagárd, Zomba kikerült, míg Alsónyék, Báta és Várdomb csatlakozott a borvidékhez.

A rendszerváltozás utáni első területi módosítás8 1990-ben nem hozta meg a sikert, újabb elégedetlenséghez vezetett. A Földművelésügyi Minisztérium a Szekszárdi borvidékhez csatolta a völgységi területeket, és a borvidéket két körzetre osztotta. Ráadásul Bonyhád, - mely a Völgység központja is egyben - a szekszárdi körzethez tartozott.

a) Szekszárdi körzet: Alsónyék, Báta, Bátaszék, Bonyhád, Decs, Mőcsény, Őcsény, Sióagárd, Szálka, Szekszárd, Várdomb, Zomba településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

b) Völgységi körzet: Aparhant, Bonyhádvarasd, Dúzs, Győré, Izmény, Lengyel, Mucsfa, Mucsi településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

Ez a területi felosztás nem hozott végső egyetértést a szakemberek és a szekszárdi borászok között. Alapvető probléma volt a két körzet eltérő természeti adottsága,9 mely mind a szőlőtermesztésre, mind a borkészítésre hatással volt.10

Végül az 1995-ben megalakult Szekszárdi Hegyközség segített a borvidék arculatának letisztá- zásában az alábbiak szerint:11

Szekszárdi borvidék: Alsónána, Alsónyék, Báta, Bátaszék, Decs, Harc, Őcsény, Sióagárd, Szálka, Szekszárd, Várdomb, Zomba településeknek a szőlőkataszter szerinti I. és II. osztályú határrészeit (1925 ha) foglalta magába (1. ábra). (Harc és Alsónána új településekként csatlakoztak a borvidékhez.)

Létrejött a Tolnai borvidék három körzettel.12 Ide csatolták a Völgységi körzetet, melynek része lett Mőcsény és Bonyhád is, így oldva meg az eddigi problémát. A szekszárdi borászoknak minőségi

3 Ez a törvény az történelmi Magyarország összes borvidékét (22 db) behatárolta.

4 70000/1936. FM rendelet.

5 MÁTÉ 2007, 45.

6 1959. XXIII. törvény és 2/1959. FM rendelet.

7 40/1977. (XI. 26.) MÉM.

8 7/1990. (XII. 25.) FM.

9 A Völgységet hűvösebb klíma, nagyobb arányú fehérbortermelés jellemezte.

10 MÁTÉ 2001,1.

11 Ezt a javaslatot az országgyűlés az 1997. évi CXXI. a Szőlőtermesztésről és borgazdálkodásról szóló törvényként elfogadta. Röviden a „bortörvénynek” is szokták nevezni.

12 1. Völgységi körzet: Aparhant, Bátaapáti, Bonyhád, Bonyhádvarasd, Dúzs, Győré, Izmény, Lengyel, Mórágy, Mőcsény, Mucsfa, Mucsi településeknek szőlőkataszter szerinti I. és II. osztályú határrészei.

2. Tolnai körzet: Bölcske, Dunaföldvár, Dunaszentgyörgy, Györköny, Kölesd, Madocsa, Paks, Tengelic, Tolna szőlőkataszter szerinti I. és II. osztályú határrészei.

3. Tamási körzet: Felsőnyék, Hőgyész, Iregszemcse, Magyarkeszi, Nagyszokoly, Ozora, Pincehely, Simontornya, Tamási szőlőkataszter szerinti I. és II. osztályú határrészei. 1997. CXXI. tv.

548