Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 36. (Szekszárd, 2014)
Kápolnás Mária:Fényképészek és műtermek Tolna megye Központi járásában a 20. század első felében
zíciós időt használjon.37 Minden nap dolgoztak, így egy évvel később már új műterem vásárlását fontolgatja, fényképésztanulót és „fogadó kisasszonyt” alkalmaz, aki az irodai munkákat és apróbb fényképezési munkákat is elvégezte.38 CSILLAG MŰTEREM (Működési ideje: 1917- 1923) A Kiss Jenő visszavonulása után évekig versenytárs nélkül működő Borgula cégnek 1917-ben akadt versenytársa. A Sétakert mellett megnyílt Csillag Műteremben elegáns és egyszerűbb művészi fényképek készítését ígérték a magukat név szerint nem hirdető fényképészek.39Egy évvel később amatőr- és fényképésztanfolyamot is indítottak, „modern ski- ce- lap- és képfelvételek, mindenfajta fényképek és nagyítások” készítését, valamint lakáson és vidéken készülő felvételeket is vállaltak.40 Ettől kezdve Borguláék minden hirdetésben fontosnak tartották felhívni a figyelmet arra, hogy a címet el ne tévesszék, s azt, hogy az első villanyerőre berendezett műterem az övék. Bevezették azt a szolgáltatást is, hogy fényképészeknek és amatőröknek retusálási vállalnak.41 42 Ha a Csillag Műterem nem is, de Nőger Frigyes 1920. novemberi üzletnyitása a Kunczer-féle ház udvarán komoly konkurenciát jelentett Borgula Vilmos számára. Ettől kezdve a két kitűnő fényképész versengett a közéleti események megörökítéséért, a közönséget reklámokkal, hirdetésekkel, jobbnál-jobb ajánlatokkal kecsegtették. A Borgula Fényképészeti és nagyítási műintézet minőségi munkát ígért, vidéki esküvőkre is elutaztak, s óva intették a közönséget, hogy: „Ne dobja ki pénzét silány fényképnagyításokra. - Óvakodjon a mézes szavú ügynököktől. - Győződjön meg, hogy elsőrendű, lelkiismeretesen készített fényképnagyításokat bármely régi kép után csakis BORGULA Tolnavármegye első villanyerőre berendezettfényképészeti és nagyítási műintézetében - Szekszárdon, a postapalotával szemben kaphat! - Kitüntetve a pécsi és berlini szakkiállításon!n2 Művészi világítású menyasszonyi, esküvői fényképeket kínáltak, borús időben gyönyörű villany dupla ivlámpafény pótolta a napfényt, és csoportfelvételt is vállaltak 25 személyig. Fontosnak tartották a kényelmes öltözőszobákra, ízléses hátterekre, a műterem egész napos, ünnepi és vasárnapi nyitva tartására is felhívni a figyelmet. Vidéki meghívásokra Borgula Vilmos nem mindig saját maga utazott, hanem segédjét küldte. Csaknem minden reklámban felsorolta a díjakat, kitüntetéseket, amelyeket kiegészített az új elismerésekkel.43 A jó üzlet reményében követte vándorfényképész elődeinek hagyományát, s 1920-ban rövid időre fióküzletet nyitott Faddon az Új utcában, majd Tamásiban működtetett fiókműtermet.44 5. kép. Gauser Károly és Paucsics Ida esküvői képe, 1923 37 Tolnamegyei Közlöny 1915. okt. 24; Tolnamegyei Közlöny 1916. szept. 24; dec. 24; 1917. szept. 23. 38 Tolnamegyei Közlöny 1918. okt. 6. 39 Tolnamegyei Közlöny 1917. júl. 19. 40 Tolnamegyei Közlöny 1918. aug. 25; szept. 1; 15. 41 Tolnamegyei Közlöny 1918. dec. 22. 42 Tolnamegyei Újság 1920. jan. 3. 43 Tolnamegyei Újság 1921. máj. 28. 44 Tolnamegyei Újság 1920. ápr. 10. 513