Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 36. (Szekszárd, 2014)
Lovas Csilla: Tolna megyei festőművészek az I. világháborúban: Garay Ákos
adta térképekkel és fényképekkel, kiegészítve ezt néhány rajzzal. Címlapjára Juszkó Béla színes allegorikus rajza került, melyen a három lovas katona, porosz, török s az előtérben a magyar huszár, amint a lovaik lábára gabalyodott kígyókkal hadakoznak. A Pesti Napló 1916-os Háborús albuma címlapján az ellenségre lesújtó, vágtató huszárt rajzával jelent meg.30 A nemzeti érzelmeket keltő téma mozgósító ereje a háború alatt mindvégig igen erős volt. A hetes huszárok özvegy- és árvalapja számára 1918 tavaszán az Operaházban rendezett jótékonysági estre "Febrfuár] végén megjelentek a város falain a művészi kivitelű és igen hatásos plakátok, melyek egy sebesült Vilmos-huszárt ábrázoltak, mögötte egy erdőn át előnyomuló huszár jfárőrjrel és a huszár elhagyott családjának víziószerű feltüntetésével. E plakátokat Garay festőművész készítette, ki mint népf[elkelő], altiszt szolgált a háborúban az ezrednél,”31 - olvashatjuk az ezred krónikájában.32 33 34 Még számos példát találhatunk a huszárromantika továbbélésére a háborús kiadványokon, emléktárgyakon és képeslapokon53 is, de a fenti példák is mutatják: „A nemzeti vonásokat viselő, bajuszos huszár alakja mintegy megtestesítette a magyarok legendás bátorságának nemzetkarakterológiai toposzát’.™ - írja Róka Enikő. A Vérben, vasban című Móricz kötet borítójára35 (12. kép) kiválasztott színes rajz ugyancsak a hős katona ideálképét jeleníti meg: ágaskodó, hőkölő lován kardját kezéből kiejtő, szívéhez kapó, halálos lövést kapott huszárt ábrázol.36 37 38 Hogy Móricz számára is a huszár a katona ideálképe, de másként, mint a közfelfogásban azt a Negyven huszár című írása mutatja. „És jött negyven huszár. Negyven honvédhuszár jött, élükön egy fiatal hadnagy. Nem voltak ezek színpadi huszárok; nem voltak hetykék, nyalkák, rikító-pazarok. Nem pödrött bajusza, csókos kacsintása, fickó kis huszárok... De emberek, magyarok, logóbajuszu, meglett, erős, vasból vert, örökös vitézek.]...] Nem néz jobbra, nem néz balra, mennek előre, az öreg csontok; az arcukon ott az elszánt, lehiggadt akarat, ott a kiforrott, mindenrekész igazság..’.™ Talán e huszárságértékelés miatt esett Móricz választása Garay Ákosra, hiszen a kortársak szerint is ő az, aki rajzaival megteremtette a „magyar huszártípust” a képzőművészetben. Az 1915-ben a Művészet folyóirat első száma Magyar művészek a csatatéren címmel összeállítást közöl Mednyánszky László, Zádor István, Vadász Miklós, Vaszari János, Bató József és Herman Lipót munkáinak bemutatásával, Garay azonban kimarad belőle. Barátja, Csók István következő számban megjelenő cikke igyekszik kiköszörülni a csorbát müncheni tanulóéveik anekdotákkal tűzdelt visszaemlékezésének és Garay harctéri vázlatkönyvéből publikált néhány rajzának közlésével. „Hogy miért nem szerepel Garay Ákos a Művészet azon számában, mely, tudvalevő, a harctéri rajzolókat méltatja? Egyszerűen azért, mert a rajzok csak mostanában érkeztek meg. Pedig nem lehet teljes a sorozat Garay Ákos nélkül, így, ha külön is, kell, hogy foglalkozzunk Garayval. Hisz ő teremtette meg a magyar huszártípust. Éppen ő az, ki minden egyes művében energikus bizonyítéka azon sokak által kétségbevont lehetőségnek, hogy van önálló magyar művészet, vagy legalább is nem hiú ábránd az utána való törekvés. Egy tekintet e rajzokra meggyőz ez állítás igaz voltáról’.™ 1916 januárjában a Sajtóhadiszállás hivatalos képzőművészeti kiállításával párhuzamosan Garay Ákos a Könyves Kálmán Szalonban (13. kép) rendez Honti Nándorral közös kiállítást.39 Tárlatról a Művészet folyóiratban Lyka Károly kritikája főként Garay alkotásait értékeli, fejet hajtva Garay 30 TÁBORI 1916 címlap. 31 HADI EMLÉKKÖNYV 1923, 310. 32 A plakát eredeti rajzát a Garay család leszármazottai őrzik. 33 SZŰCS 2014, 34. 34 RÓKA 2014b, 78. 35 Az eredetileg három kötetesre tervezett könyv borítóihoz Garay három színes rajzot küldött az író által megadott témában: I. Honvédgyerek a táborban, II. Huszár a lovával, III. Muszkaroham, illetve még hármat, hogy az író választani tudjon belőle. Garay Ákos Móricz Zsigmondnak, Tolna, 1918. május 23. PIM Kézirattár Móricz hagyaték Ltsz .M/100/568/2 36 MÓRICZ 1918, Kötetborító 37 MÓRICZ 1918, 139-140. 38 CSÓK 1915,97. 39 A WMMM KGY dokumentum gyűjtemény ltsz: 2015.1.1. a kiállítás katalógusának borítóját őrzi, melyre Garay egy kis önarcképet rajzolt. 483
