Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 36. (Szekszárd, 2014)
Balázs Kovács Sándor: Két középbirtokos nemes levelezése a reformkorban. A tolnai Csapó Dániel és a somogyi Czindery László kapcsolata
a megyei közgyűlés pótutasításban mérsékelte a követeknek adott utasítást, s az álláspont megváltoztatása miatt Csapó - betegségére hivatkozva - lemondott követi tisztéről, de alispáni állását megtartva továbbra is a liberális nemesség követeléseit támogatta. Titkosrendőri jellemzése szerint az 1830. országgyűlésen: „I. alispán, 70 év felett (52), ág. ev., mind jogi, mind közigazgatási tudása van, szeretik a vármegyében, ahol börtön foglyait munkával és a büntetettek különválasztásával a lehető legjobban és legcélszerűbben kezelte. Jó híre van és jómódú. Jelen 1830. országgyűlésen bár az ellenzékhez tartozott és látogatta gr. Károlyi György és Czindery klubjait, de nyilvánosan tartott beszédeiben sohasem az ifiúság kegyeit egyéb sikert haj- hászott, hanem sokkal inkább félelem nélkül azok csíntalanságai ellen nyilatkozott. Az 1792. évi koronázási diplomára azzal a kéréssel szavazott, hogy az 1791:111. te. hozzá legyen adva,miszerint 6 hónappal az uralkodó halála után országgyűlést kell tartani. A IX. 24-ei felséges leiratra a köszönőfeliratot helyeselte, de egy országgyűlési bizottságot akart a (koronatartományok) bekebelezéssel kapcsolatban. Egyébként nagyon mellette volt a magyar nyelv terjesztésének és a magyar nyelvű bizottsága jelenségeknek, miközben azt a nézetét tette ismertté, hogy hasonlóan az osztrákokhoz és az olaszokhoz a magyarok is a nemzeti nyelvükön írhassák meg kívánságaikat ő cs. kir. Felségéhez és így terjeszthessék elő. Az újonckérdésben a vármegyék szorongattatása miatt, a hátralékos adók miatt, az oly sok munkáskéz elvonása miatt, az előző szűk esztendő miatt stb. csak 28000 embert ajánlott meg. A cirkuláció (magyar tisztek a magyar ezredekben) kérdésében azonban a békési követek, br. Rudnyánszky mellett szavazott teljes lendülettel. A kir. javaslatok 4. pontjánál ő akarta, hogy egy országgyűlés alatt a kir. kúria részéről a polgári pereket is felülvizsgálat alá lehessen venni. Szerették és tisztelték, de nem volt befolyása. A jobb oldalhoz tartozott’.’51 Halála után Garay János versben búcsúztatta.52, Garayt egyébként haláláig támogatta anyagilag és erkölcsileg is, amiért hálából Garay pécsi diák korában hozzá intézte az „Emlékezet” című versét. A „Csatár” című eposzát is neki ajánlotta. Ennek költségeit Garay tudta nélkül Csapó fedezte. CZINDERY LÁSZLÓ A nagyatádi Czindery család Varasd megyei eredetű, melyet régi birtokigények kötöttek és hoztak a törökök kiűzése után Somogy megyébe. 1573-ban I. Miksa királytól Pál nyerte el Nagyatádot53 és nyolc más községet. Bár ennek az adományozásnak a hitelességét többször kétségbe vonták, utódai mégis birtokában maradtak a településnek. Másik jogigénye a családnak az Istvánffy családból való leszármazásából fakadt, Istvánffy Miklós54 1599-ben adományul nyerte Somogyladot és tartozélátván, sőtt az egészet a végzéssel nem tökéletesen egyezőnek találván módosítását kivánnya, de javaslóit módosítása el nem fogadtatván.) - KOSSUTH III. 1949, 8 - 31. - 1834. május 23. „Kerületi ülés. Csapó örömmel látja, hogy végre csak ugyan áltlátják a FőRR, hogy az ismételt intést felelet nélkül hagyni nem lehet, de csudálkozik, hogy midőn ezt áltlátják, a törvényre, s törvényes szokásra való hivatkozást ki akarják törülni. Ő erre nem álhat, mert kívánja, hogy az eredhető rendetlenség megbosszulása magokat a RR-ket illeti, mind törvény, mind törvényes szokás szerint, s hogy ezt eddig is gyakororlották. Ő tehát az előbbinél marad és semmi változtatást el nem fogad. Ez ellen csak Pfansmid szállott, Plathy pedig módosítást javallott, s így a Csapó indítványa köz értelemmel elfogadtatott. - 1834. május 28. Kerületi ülés „A Karok és RR. pedig Máj. 28-án Reviczky és Brezovay előülésök alatt kerületi ülést tartottak, mellyben első tárgy vala az 1833-ki Máj. 20-án tett felírásra f. é. Jan. 3-án költ királyi válasz eránt a Fő RRtől vett óik viszon izenet. Csapó a kérdésben forgó 7-ik szakaszban, s a már elesett Barsi felírásban is kifejtett elvekhez ragaszkodván, a dolog érdemének változtatása nélkül bizonyos módosítást javallott:’ - KOSSUTH 1949,183. - „Kérdés: kívánják ea RR hazánk nemtelen lakositfekvő jószág birha- tás jusaival felruházni? (A többi szállók között voltak némellyek kik az incapacitás kérdését itt egészen mellőzni kívánták, így Csapó - mások ellenben sürgették, hogy már egyszer intéztessék el a kérdés, különben a következő tanácskozásoknál is mindég alap nélkül fognak a RR. szűkölködni.) - „Tolnának volt köztiszteletű érdemes követje, Csapó Dániel helyébe (kinek követi tisztéről lemondását közönséges sajnálkozás fogadta) azon ns. megye Rendel Jeszenszky János másod alispánt választották’.’ - KOSSUTH 1949, 387. 51 PÁLMÁNY 2011, 860-861. 52 MARKÓ I. 2001, 1089. 53 „Nagy-Atád, magyar-horvát m. v. Somogy vmegyében, a Rinya vize mellett, 1246 kath., 23 ref, 164 zsidó lak. Van itt egy ferencziek kolostora és szentegyháza, mellyben a plébániai szolgálatot a szerzetesatyák végzik. Synagóga. Kastély és kert. Róna határa termékeny, legelője sok; marhavásárai nevezetesek. F. u. Csuzy Pál, Berzenczéhez 1 % óra.” - FÉNYES III. 1851,119. 54 1582-től br., baranyavári és kisasszonyfalvi. Istvánffy Miklós, (Kisasszonyfalva, 1538. dec. 8 - Vinica (Horvátország), 1615. ápr. 418
