Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 36. (Szekszárd, 2014)

Balázs Kovács Sándor: Két középbirtokos nemes levelezése a reformkorban. A tolnai Csapó Dániel és a somogyi Czindery László kapcsolata

miszlai* 31 birtokát bérlő Csapó Dániel egyúttal bérbe vette Kiss Ferenc miszlai regáléjogát is. 1824 és 1827 között pedig a madocsai32 közbirtokosságtól árendálta a kocsmáltatás jogát évi 850 váltóforintért.33

Tolna megye jól gazdálkodó középbirtokos nemességének birtokból származó jövedelme meghaladta a kölcsöntőke 6%-os kamatát, és így fedezetül szolgálhatott egy hitelből finanszírozott birtokgyarapításhoz, miként Csapó Dániel és többek sikerrel alkalmazták is ezt a módszert.

Több cikluson át képviselte a nemességet az országgyűléseken Pozsonyban, ahol a reformellenzék egyik elismert tagjaként tevékenykedett. Síkra szállt a magyar nyelv hivatalossá tételéért, az úrbérrendezés mielőbbi megkezdéséért, az ország gazdasági életének fejlesztéséért, a közoktatás javításáért, valamint a reformtábor egyéb haladó követeléseiért.

Országgyűlési ténykedését azonban meghatározták a megye követi utasításai. Ebben az időben a követek az országgyűlés tanácskozásai során nem saját véleményüket mondták el, hanem a megye nemessége által közösen kialakított álláspontot kellett képviselniük. A közgyűlésen kialakított és megfogalmazott követi utasításokhoz híven kellett ragaszkodniuk. így gyakran előfordult, hogy a követi utasítás ellentétben állt a követ személyes véleményével, ugyanis az utasítások mindig a megye pártjainak politikai erőviszonyaitól függtek. Ez az ellentmondás nem egyszer vezetett a követek visszahívásához, vagy lemondásához. Ezért igyekezett Csapó Dániel az alispáni székből úgy befolyásolni a megye politikai erőviszonyait, hogy a követi utasítások lehetőleg a liberális nemesség programjának jó részét tartalmazzák. Ebben hű segítője volt követtársa, Bezerédj István, kit ő vezetett be az országos politikába, ismertetett meg a reformellenzék vezető személyiségeivel.

1825. augusztus 22-re követválasztó közgyűlést rendeltek el, ahol 12 tagú bizottság készítette el a követutasítás tervezetét. A bizottság tagjai: Dőry Vince másodalispán, báró Rudnyányszky József, id. Bezerédj István, Csapó Dániel, Gindly Antal, Pauer Antal, Augusz Antal, tisztelendő Aigl Pál táblabíró, Forster Benedek tiszti alügyész, Cseh Ignác fő-, Bezerédj István aljegyző, Vizsolyi János szolgabíró. Bezerédj aljegyző írta a követi utasításokat. Ő tartotta ezután a követekkel a kapcsolatot. A követek: Nedeczky Ferenc táblabíró és Dőry Vince lettek, 18 pontból álló utasítást vittek magukkal, mely még a megye konzervatív vezetését tükrözi.34 Az országgyűlés időszaka alatt Tolna vármegyében fokozatosan erősödött az ellenzéki szellem. A haladást követelők élére Csapó Dániel táblabíró s alispán állt. Bezerédj Istvánnal, id. Augusz Antallal s több követőjükkel együtt megalakították a hazafias ellenzéket. A vármegyében az ellenzék és a konzervatívok közötti legelső összetűzés az 1827. évi tisztújításnál történt. A választás, melyet két hónappal az országgyűlés bezárása után, október 22-én tartottak, nagy meglepetést hozott. Tihanyi Tamás főispán az első alispáni állásra Dőry Vince másodalispánt jelölte első helyen, másodikon Hajós Sámuelt, harmadikon Perczel Sándort, s csak negyedik helyen volt jelölt Csapó Dániel táblabíró, az ellenzék vezetője. A választás feszült légkörben zajlott. A szavazatok megoszlottak Dőry Vince és Csapó Dániel között. Amikor a rend felborult a főispán jobbnak látta elhagyni a közgyűlési termet, később visszatérve új választást rendelt el. A megismételt választáson Csapó elsöprő győzelmet aratott, 244 szavazatot

fogékonyak voltak az újra: szőlőoltványokat, nemesített vetőmagvakat hozattak külföldről, selyemtenyésztéssel foglalkoztak, tégla- égetőt, pálinkafőzdét, olajütőt működtettek. Persze azt hozzá kell tenni, hogy Kiss Pál nem maga foglalkozott a mezőgazdasággal, hisz a gazdálkodás helyett a hivatali pályát választotta. Felesége, Csapó Ida alapította a miszlai óvodát, az elsők egyikét az országban. A szépségéről és kiváló szelleméről híres honleány emlékiratíró számos kortársa, köztük Kossuth és Széchenyi megbecsülését is kivívta. Feleségétől gyermeke nem született. - GLÓSZ 1991, 58., 85., 91-92.

31 „Miszla, magyar falu, Tolna vmegyében 502 hath., 30 evang, 790 ref, 60 zsidó lak., kath. és ref. paroch, szentegyházakkal. Dombos határa elég termékeny, szőlőhegye erdeje van. F. u. Kiss Pál Ú. p N. Dorog. - FÉNYES 1851. III. 59. - Miszlát évszázadokon keresztül olyan nemesi családok birtokolták, a Márffyak (szentkirályszabadja), Kissek (nemeskéri), Inkeyek (pallini), akik országos viszonylatban is jelentős személyiségek voltak’.’ - FÉNYES III. 1851, 59.

32 „Madocsa, magyarfalu, Tolna vmegyében: 8 kath., 1672 ref. lak. és anya eklézsiával. Legelője tágas; határa is termékeny a Dunában halászatot űz F. u. közbirtokosok. Út. p. Szegzárd’.’ - FÉNYES III. 1851, 55.

33 GLÓSZ 1991, 69-70.

34 BRAUNNÉ 1978, 131.

413