Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 36. (Szekszárd, 2014)
Balázs Kovács Sándor: Két középbirtokos nemes levelezése a reformkorban. A tolnai Csapó Dániel és a somogyi Czindery László kapcsolata
nincs lehetőség az elküldött gondolatok visszavonására, a megfogalmazás enyhítésére, átírására, (legfeljebb a következő levélben mentegetőzhetünk szavaink miatt). Ráadásul érvényes lehet az a megfigyelés is, miszerint a távolból könnyebb leírni kritikánkat, mint élőszóban elmondani véleményünket a beszélgetőpartnernek.3 A levelezés a magánélet és a közélet határán mozog. Emlékiratot, naplót nem minden politikus készít, a levélírás azonban szerves része munkájuknak. Szinte lehetetlen megbecsülni, de a jelentős politikusok valószínűleg egy nap tucatnyi levelet írtak és ennél is többet olvastak el.4 Politikusi levelezéseket olvasva gyakorta megfigyelhető, hogy elmosódik bennük a közélet és a magánélet közötti határvonal (mint ahogy az életmű egészét tekintve is nehezen választható szét e két szféra). Egyrészt adódhattak olyan politikai helyzetek vagy a politikusi életútnak olyan szakaszai, amikor a magánlevelezés jelentette a közéleti cselekvés szinte egyetlen fórumát.5 CSAPÓ DÁNIEL A tagyosi előnevű Csapó család származását és nemességét az 1606-ban született Chiapó (Csapó) Györgyig lehet hézagmentesen visszavezetni, aki 1630. május 13-án Pozsony szabad királyi városában II. Ferdinánd királytól címeres nemeslevelet kapott. A családnak régen a Komárom megyei Tagyoson6 is volt birtoka és lakóhelye. Innen az előnév használata. Tolna megyei birtokokhoz házasság révén jutottak 1714-ben. Győry Éva hozta a házasságba a dunaszentgyörgyi7 és tolnanémedi8 birtokokat, 1770-re készült el a családi kúria a duna-parti településen, ekkorra tehető a Csapók tolnai ágának kialakulása is. A 19. század elején Csapó Dániel szintén házasság révén jutott Tenge- lic9 birtokához (1500 hold), melyet felesége Gindly Katalin hozott a házasságba, majd ehhez megvásárolta a Fejér megyei 3000 holdas baracsi birtokot10, ahol a tengelicihez hasonlóan a kor általános színvonalát meghaladó gazdálkodási rendszert vezetett be.11 A két nagy birtok komplexumhoz Csapó örökségeként társult egy kisebb, harmadik is a 230 hold körüli némedi jószág.12 így birtokai 3 CIEGER 2014,109. 4 CIEGER 2014,110. 5 CIEGER 2014,112. 6 „Tagyos (kis és nagy), egymás mellett lévő két puszta, Komárom, most Esztergom vmegyében, Tatától 9/16 up. Neszmélytől 8/16 állomásra. Határai északról Tata, Sz. György, keletről Bánhida, délről Környe, nyugatról Kömlöd és Kocs, Nagy Tagyos felső részén megy keresztül a mészárosok útja. A határ emelkedett, halmos. Kiterjedése nagy Tagyosé 2400, kis Tagyosé 2200 h. körül. Mindegyiknek van szőlőhegye, nagy Tagyosnak erdeje, és juhtenyésztése, amannak szép urasági majorja, nagy Tagyoson van 53 kath., 4 evang., 52 ref, 12 zsidó, Kis-Tagyoson 22 kath., 24 ref., és 5 zsidó lak. Van ugyan itt derék új major is, melly Új-Tagyosnak neveztetik, lakosai száma 33 kath., 6 zsidó, s a szent kereszt tiszteletére kápolnája van, a kath. a környei, a ref. a kömlődi egyházhoz tartoznak. Kis-Tagyost a Huszár, nagy Tagyost pedig a Konkolyiak és Csejteyek birják." - FÉNYES IV. 1851, 169-170. 7 „Szent-György (Duna), magyar mv„ Tolna vmegyében, közel a Dunához, 43 kath., 1700 ref, 6 zsidó lak., ref. paroch. szentegyházzal. Határa nagy, de homokos. Vörös és fejér bora dicsértetik. F. u. közbirtokosok, út. p. Földvár.” - FÉNYES IV. 1851, 96. 8 „Némedi, magyar falu, Tolna vmegyében, a Kapos mellett, 284 kath., 662 ágostai, 492 ref, 15 zsidó lak. ágostai anyatemplommal. A ref. fiók gyülekezete a magyarszékely i anyához tartozik. Van szőlőhegye, erdeje. Határa részint homokos, részint fekete föld. F. u. közbirtokosok. Út. p. Nagy-Dorog.” - FÉNYES III. 1851, 136. 9 „Kis és Nagy-Tengelitz, 2 puszta, Tolna vmegyében, szép úri lakokkal és gazdasági épületekkel, s igen jeles birka tenyésztéssel. F. u. Nagy-Tengelicznek ‘A Csapó Dánielnő, A Gindly. Kis-Tengeliczfelét ismét gr Zichy, felét Bezerédy István bírják. Út. p. Paksi’ - FÉNYES IV. 1851, 195. 10 „Alsó-Baracs, puszta, Székes-Fejér vgyében. Előszálláshoz % óra, a Duna mellett, 160 kath., 21 ref. lak. Többen bírják. Út. post. Földvár. Felső-Baracs, puszta, Székes-Fejér vgyében, 93 kath., 2 ref, 1 evang. lak. Közép-Baracs, puszta, Székes-Fejér vgyében, 218 kath., 35 ref, 23 evang. lak. Üj-Baracs, puszta, Székes-Fejér vgyében, 92 kath. lak. Mind a 4 Baracs a Duna mentiben fekszik. Határ jók sok helyt homokos, de jó rozsot, kétszerest, búzát terem. Térés legelőjökön a birka- és marhatenyésztés nagy divatban van. Szőlőkertjeik minduntalan szaporodnak. F. u. a Paksy örökösök, um. b. Mundbach, Cseh, Kornis, Forster, s mások többen. Út. p. Földvár.” - FÉNYES I. 1851, 87-88. 11 CSAPÓ 1985, 7-8. 12 GAÁL 2009, 77. 406
