Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 36. (Szekszárd, 2014)

Sümegi József: Báta és a Garaiak.1

őrző szentek is.287 A leglátványosabb úrnapi körmeneteket az ország fővárosában, Budán tartották. 1424-ben a körmeneten részt vett Zsigmond király és Borbála királyné mellett a Budán tartózkodó II. Mánuel bizánci császár, s az Oltáriszentséget a pápai követ, Castiglione Branda vitte. 1525-ben a körmenet alkalmával sátrat állítottak a királyi párnak. A sátor a körmenet egyik stációja volt. A körmenet a szentmise után indult, a király és a királyné oldalán 12-12 apród haladt égő gyertyákkal. A menetben vitték a várkápolna ereklyéit s az oltáriszentség előtt virágokat szórtak. Kassán fűvel hintették be az úrnapi körmenet útvonalát.288

Bátán hasonló látványos esemény gyakran lehetett a középkorban, hiszen uralkodók, jeles arisztokrata családok tagjai vettek részt az úrnapi nagybúcsún. Körmenet egyébként a középkori liturgikus szokás szerint szinte minden nagyobb ünnep nagymiséjét megelőzte. A körmenet útvonala az ünnep nagysága és az időjárás szerint változott.289 A főünnepen, s ilyen lehetett a két nagybúcsú: Űrnapja és Szent Mihály arkangyal ünnepe, körmenettel bejárták az egész települést s fölkeresték az útba eső plébániatemplomot is.290 Nagy ünnepélyességgel történt a visszaérkezés is, amikor a templom főbejárata előtt vagy a „kórusba” való belépés előtt tartottak stációt a helyben kialakult liturgikus rend szerint.291 A nagymise után az ereklyékkel áldást adtak, majd nyilvános tiszteletre tették ki, esetleg csókra nyújtották a jámbor híveknek.

Érdemes odafigyelnünk a bulla másik megjegyzésére is, hogy Bátán az ereklye felmutatására „csodálatos népsokaság’ gyűlik össze. A kevés ránk maradt forrás az oklevél állításának igazát valószínűsíti. A Bátára zarándoklást akarta elősegíteni Rozgonyi Simon országbíró, amikor az 1411 decemberében kelt oklevelében „minden utazónak, kereskedőnek, vásározónak és más embernek, akik a bátai egyház határai között, akár a Duna vizén, akár szárazföldön lefelé, vagy fölfelé mennek", vámmentességet engedélyezett.292 Ennek ellenére sajnos hallunk jogtalan vámszedésekről a bátai apátság részéről is. 1449. július 7-én például Bodrog vármegye elöljárói szálltak ki Szeremlére, s azt tapasztalták, hogy midőn Töttös László jobbágyai és népei Bátára zarándokolva Szeremléhez értek, László apát vámszedői mindegyiküktől adót és vámot szedtek.293 Ezek a jobbágyok minden bizonynyal az úrnapi bátai búcsúra igyekeztek, amikor ez a jogtalanság érte őket.

A búcsúbulla kihirdetése Bátán 1434. május 27-én, Űrnapján a nagybúcsú alkalmával lehetett. Amint már említettük, Zsigmond és kísérete 1433. augusztus közepén hagyta el Rómát. Október 11-én érkezett az uralkodó Bázelbe, ahol a császári méltóságnak megfelelő ünnepélyességgel fogadták. Ezt követően a zsinat ügyeivel foglalkozott, de közben figyelemmel kísérte kérvényeinek elintézését a firenzei pápai udvarnál. Miután a zsinat elfogadta a pápa által kijelölt zsinati elnökök személyét, 1434. május közepén maga Zsigmond is elhagyta Bázelt, de csak az év októberében érkezett haza Pozsonyba.294 Kíséretének tagjai még Rómából, illetve időközben Bázelből is hazatértek, így a január 24-én kiállított bulla leghamarabb április-májusban érkezhetett Magyarországra. A kihirdetés dátuma tehát valóban lehetett 1434 Űrnapja. Ezen az ünnepélyes eseményen a Garai csa287 A Mátyás-Graduale E iniciáléján (föl. 50. recto) szintén körmenetet látunk ereklyékkel. A körmenet egy monostorban zajlik. Elöl szerzetesek vállon viszik az ereklyeládát. Mögöttük halad a papság, kereszttel, gyertyákkal és templomi zászlókkal, majd a püspök, kezében Szent Kereszt ereklyével. A nép a kerengő folyosón halad. Mátyás-Graduale 1980, 78-79.

288 PÁSZTOR 1940, 45; FEDELES 2007a, 11; FEDELES 2007b, 65;

285 A legegyszerűbb esetben a templomban tartották, ha az időjárás engedte, megkerülték a templomot. Nagyobb ünnepeken a templom közelében lévő stációs templomhoz vonultak, ott rövid könyörgést mondtak, majd visszatértek a főtemplomhoz. DOBSZAY 2004, 73-74.

290 Nagyobb ünnepeken a körmenettel bejárták az egész települést. FEDELES 2007a, 11; FEDELES 2007b, 70-71. így lehetett ez Bátán is, ahogyan erre már korábbi kutatásaink során is rámutattunk. SÜMEGI 2006, 162. Ugyancsak Fedeles Tamás kutatásaiból ismert, hogy Váradon is szokás volt Szent László ereklyéivel stációs körmenetet tartani. 1443-ban a toronyomlás után hálaadó körmenetet tartottak a püspök vezetésével, amely érintette a város templomait. FEDELES 2012,177.

291 Ennek a stációnak a liturgiájához hozzátartozott egy naphoz kapcsolódó himnusz, a Benedictus eléneklése antifonával, válaszos ének, majd oráció. Ezután léptek be a szentélybe, s helyezték el az ereklyéket az oltáron, majd következett az énekelt nagymise. 2004, 74.

292 SÜMEGI 1993,40-42; Zichy VI. 111. sz.

293 SÜMEGI 1993, 54-55; Zichy IX. 173. sz.

294 ENGEL - C. TÓTH 2005,128.

280