Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 36. (Szekszárd, 2014)

K. Németh András: Vizek és vízgazdálkodás a középkori Tolna megyében. II. Halászat

szerűségét nem vetíthetjük vissza kellő óvatosság nélkül a korábbi időszakokra; idézett 17. századi adatai szerint ezt a halfogási módot a csekélyebb értékű halászóvizekkel kapcsolatosan emlegetik forrásaink.220

3. A hálónak a víz mélyén tartására szolgáló hálónehezékek minden korszak jellemző tárgyai. Agyagból égetett, lapos, kerek hálónehezékek ismertek Bátáról, agyag hálónehezékek kerültek elő Étén is, a szakirodalomból alig ismert ólom hálósúlyok pedig Bölcske-Porong lelőhelyről.221

4. Archeozoológiai adatokkal alig rendelkezünk, mindenesetre a megye középkori lelőhelyeinek feldolgozott állatcsont-anyagában rendre előfordulnak halcsontok is (Murga-Schanz; Sárszent- lőrinc-Birkajárás). Az utóbbi helyen kimutatott vizaféle csontja jelzi, hogy az esetleges későbbi feldolgozások még viszonylag kis minta esetén is tartogathatnak különlegességeket.

5. Az egyéb leletek közé egy halász pecsétnyomója tartozik, amelynek címerében két halat is ábrázoltak.

6. Völgyek elzárásával létesített halastavakat gátjaik révén Gyulaj-Marczin-kút és Somogy- döröcske-Klószter lelőhelyen sikerült megfigyelni. Ide sorolhatók azok a tavak is, amelyek lényegében máig megmaradtak, tehát nemcsak gátjuk, hanem medrük egy része is bizonyára középkori helyén van (Kisszékely-Barátok tava). Mindhárom felsorolt tó mellesleg kolostorok közelében létesült.

220 SZILÁGYI 1995, 205-206.

221 Czövek Attila közlése szerint fémdetektoros kutatás során főleg a Duna-mentén számos középkori faluhelyen kerülnek elő ehhez hasonló ólomnehezékek.

245