Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 36. (Szekszárd, 2014)
K. Németh András: Vizek és vízgazdálkodás a középkori Tolna megyében. II. Halászat
káptalannak hagytak, amely a megítélt jobbágytelkekhez többek között halászóhelyeket is kért.73 1471-ben kétségtelenül szintén Faddon, a fehérvári keresztesek halászóhelyén (piscina) halászott egyik jobbágyuk, akit Miklós tinnini választott püspök és fehérvári kanonok felpabari, gergyeni, vetlei, szentgyörgyi, alfaddi és alpabari népei elfogtak és a fehérvári prépost és káptalan gergyeni házában fogva tartottak.74 1475-ben a fehérvári káptalan népei a fehérvári keresztesek Fadd birtokának határai közt, a Duna mellett fekvő Eseth, más néven Fok nevű halászóhelyén [piscinam Fok alio nomine Eseth vocatam ... secus Danubium adiacentem) a rekesztéket elrontva a benne összegyűlt halakat a Dunába eresztették (desecari et clausuras deseratas simulcum universis piscibus in eadem Eseth aut Fok congregatis et existentibus per Danubium transmitti et deflui), ugyanott új rekesztéket (aliam novam clausuram) emeltek, és több mint 1000 aranyforintnyi halat halásztak le; ugyanebben az évben a keresztesek Fok (Fook), más néven Bécs nevű halászóhelye - amely a Duna egyik mellékága (ad quandam piscinam seu exitum Danubii Fok alio nomine Beech nuncupatmn) - gátjának keleti felét elpusztították, az összes hálót és az összegyűlt halakat a Dunába engedték (partem seu medietatem orientalem clausure eiusdem piscine distrahentes, universos sagenas et pisces congregatos per Danubium mittentes), több mint 50 aranyforintnyi kárt okozva. 1481-ben a keresztesek Kárászfoka (quandam aliam piscinam seu fook Karazfoka apellatam) nevű halászóhelyét foglalták el, másoknak továbbadták, akik azokat teljesen lehalászták; az Eset és Kárászfoka halászóhelyet a fehérvári káptalan részére elfoglalták és Gerjenhez csatolták.75 1500-ban a fehérvári keresztesek tiltakoztak amiatt, mert a fehérvári káptalan pabari és tolnaszentgyörgyi jobbágyai a keresztesek Egyházasfadd birtoka mellett, a Fok felett lévő rekesztékeket (clausuraspiscium vulga- riter rekezth nuncupatas super eadem Fok habitas) lerombolták, amivel 200 aranyforint kárt okoztak.76 1505-ben fogott bírák ítélkeztek a fehérvári keresztes konvent és a fehérvári káptalan között, a Dunából eredő, már korábbról is ismert Bécsfok nevű meder illetve patak (alvei sive rivuli Beech- foka appellatí e Danubio ut dicitur egregiens et decurrentis) ügyében.77 1507-ben a Dunából kiágazó {ad quendam alveum aque de fluvio Danubii efluentis) Bécsfok (Beechfok) nevű vízfolyáson lévő rekesztéket és halfogó helyet {quandam clausuram piscium... alveo in eodem prefhejnsioni piscium factam etpreparatam) foglalták el, 1000 aranyforint kárt okozva.78 Földváron (ma Dunaföldvár) a törökök 1546 és 1590 között a Nagy-Dunáról 300 és 2575 akcse közti összeget, a Kis-Dunáról pedig 1546-ban 1025 akcsét szedtek halketted, továbbá 1562 és 1590 között 319 és 400 akcse közti összeget haltized címen.79 1702-ben Bél Mátyás írta le a dunaföldvári halászok kerítőhálós vizafogását.80 Genesen (helye: Sióagárd-Kőhányás) 1552-ben 200 akcsét fizettek a Sárvízben fogott halak után.81 Gerézden (helye: Somogyacsa-Gerézdpuszta-Pusztaszentegyház) 1484-ben a veszprémi püspök itteni halastaván (piscina) halászó két gerézdi jobbágyát a dömösi prépost derecskéi, koppányi és szorosadi népei a vízből kihúzták és megsebesítették.82 1524-ben a Peremartonhoz tartozó falu urbáriumában említik a püspök halászát (piscator domini), aki egész telke után nem volt köteles adót fizetni.83 A halászóhely átvészelte a törökkort, a veszprémi püspökség birtokainak 1802-es ösz- szeírásában Gerézden említett halászóhely bizonyára későközépkori előzményekre tekint vissza.84 73 DL 106613. Rí 74 SZAKÁLY 1998, 158, 160. sz. 75 SZAKÁLY 1998, 164. sz. 75 DL 106704. CDH 77 DL 106744. CDH 78 SZAKÁLY 1998, 191-192. sz. 79 KÁLDY-NAGY 1985, 255. Ld. még: VASS 1978, 146. 80 SZILÁGYI 1995, 108-109. 81 DÁVID 1982, 275. 82 DF 200554. 83 KRED1CS - SOLYMOSI 1993, 53. 84 PÁKAY 1978, 223. Említi: SIPOS 2013, 25. 229
