Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 36. (Szekszárd, 2014)

K. Németh András: Vizek és vízgazdálkodás a középkori Tolna megyében. II. Halászat

ris etpiscaturis usonum wlgo Tanya nunccupatis), amikor Zsigmond király a hatalmaskodó Paksiak birtokrészeit Tetétleni Mihálynak és Szentdemeteri vagy Körtvélyesi Besenyő Lőrincnek adta.37 A törökök Bölcskén 1546 és 1590 között 116 és 1422 akcse közti összeget szedtek haltized, 1546-ban 150 akcsét halketted címen.38

Decs 1565-ös urbáriuma szerint a helyiek a Sárvízben fogott halak felével adóztak.39 1619-ben évi 1 kecsegét, 1 vizát és 8 szárított halat, 1636-ban 12, 1674-ben pedig már 40 halat adtak a bátai apátnak.40

Ebes (helynévi nyoma: Szekszárd-Ebes) halastavát az 1565-ös urbárium szerint az eteiek használták.41 Halastavainak jövedelmét a szekszárdi szandzsák 1574 és 1595 közé keltezett tímár javadalom-jegyzéke évi 200 akcsére teszi.42

Ete (helye: Decs-Ete) halászóhelyeinek 1556. évi jövedelmeit török pénztári naplók említik.43 1565-ös urbáriuma szerint a jobbágyok nem robotoltak, ellenben a halban gazdag Sárvíz folyóban {aqua piscosa Sarwyze dicta) fogott halak felét voltak kötelesek a váci káptalannak adni. Amikor Étét Zrínyi Miklós szerezte meg, robot helyett „hetes halakat” (pisces hebdomadales) és 8 vizát kellett adniuk Csáktornyára, a természetbeni szolgáltatások helyett szintén halakat és vizákat, annyit és akkor, amennyit és amikor Zrínyi parancsolta. 1566-ban már a töröknek fizettek 2800 akcsét haltized és halketted fejében, előbbit a Dunában, utóbbit a halastavakban fogott halak után. 1690-ben csak a Sárvízben halásztak, amelyben egyedül a csuka volt értékesebb hal.44 Csalog József 1933-as ásatása során „valamennyi rétegben igen sok volt a halászéletmód mellett tanúskodó agyagból égetett hálónehezék”45 Miklós Zsuzsa és Vizi Márta évek óta folytatott kutatásai során több vas horog és agyag hálónehezék is előkerült.46

Fadd középkori halászatáról rengeteg adat maradt ránk. Egy 1082-es hamis oklevél szerint I. László Focud prédiumon nagy halastavat {piscina) és 8 mansio halászt adományozott a veszprémi káptalannak.47 1211-ben a tihanyi apátság birtokösszeírásában Faddon 11 halászt is említenek.48 49 1215-ben megjárták Szentgyörgy és a fehérvári keresztesek Fadd birtokának határait, ennek során említenek tavakat és halászóhelyelcet {stagnis et piscinis).'19 1342-ben Erzsébet királyné utasította Paksi Olivér mester királynéi udvarbírót, hogy adja vissza a veszprémi egyháznak a Faddon birtokolt haszonvételeit, köztük halászóhelyeit {piscinas) is, Olivér pedig ugyanerre utasította faddi offi- ciálisát.50 1365-ben I. Lajos megparancsolta néhai Lesták bán fivérének, Domokos mesternek, néhai Olivér mester fiainak, István budai prépostnak, János, Loránd és Miklós mestereknek, távollétükben pedig faddi officiálisaiknak, hogy mivel a veszprémi káptalan faddi halászóhelyeit (piscinarum), 8 jobbágytelkét és a jobbágytelkekhez tartozó szántóföldeket elfoglalva tartják, adják vissza azokat. A Paksiak faddi officiálisa szerint a káptalant Fadd területén lévő halászóhelyeiben {piscinas) nem háborgatja senki, de a 8 jobbágytelekről és a hozzájuk tartozó földekről nem mondanak le; a kirendelt királyi ember megállapítása szerint az ofhciális a káptalani halászóhelyekről elkergette a halászokat {piscatores de eisdem piscinis expulissent), a halászni merészelőket pedig fogsággal fenyeget37 BÁRTFAI SZABÓ 1938, 658. sz.

38 KÁLDY-NAGY 1985, 146.

39 HOLUB 1960, 5.

40 MOLNÁR 2006, 59, 61-62.

41 SZAKÁLY 1969, 77. 200. jegyzet.

42 VASS 1978, 158.

43 VASS 1978,137.

44 HOLUB 1960, 5, 7,11, 13, 16. 25. jegyzet. Ld. még VELICS - KÄMMERER 1890, II. 366.

45 CSALOGOVITS 1935, 3.

46 MIKLÓS - VÍZI 2013,12.

47 RA 1/1. 21. sz.; HO IV. 1. sz. (DL 107541.)

48 ÉRSZEGI 1978, 37-38.

49 A. XIV. 335. sz.; KUMOROVITZ 1953, 216. sz.

50 A. XXVI. 491,496. sz.

226