Gaál Zsuzsanna - K. Németh András (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 36. (Szekszárd, 2014)
Szabó Géza - Fekete Mária: Pannon tumulus feltárásának előkészítése - Regöly, Strupka-Magyar birtok (2011. február 4. - június 19.)
gyelhető az egykori viselet: két esetben is olyan ballábas faragvány került elő, amelyen puha bőrből varrt, felkunkorodó orrú csizma látható.14 Ezek ábrázolása jól ismert az észak-pontuszi térség szkíta kori ezüstedényeiről, de Kis-Ázsia domborműveiről és az etruszk ábrázolásokról is.15 Azonban a regölyi leletek egyik fő jellegzetessége az, hogy bár többségükben egyértelműen keleti eredetűek és szkíta koriak, nem köthetők közvetlenül a szkíta kultúrkörhöz, hiányzik belőlük például a szkítákra jellemző állatstílus. — Ennek a népességnek erős kapcsolatai voltak Kis-Ázsia, koncentráltan elsősorban a Kaukázus és a Zagrosz-hegység közötti területek, a mai Nyugat-Irán, az egykori Média, valamint a Van-tó környékén túl, Phrygia felé is. — A kerámialeletek egy része kifejezetten a kelet-alpi Hallstatt kultúra népe által használt edényformák és díszítések felé mutat.16 Azonban jelentős a rendkívül magas technológiai ismeretekről tanúskodó, hihetetlenül vékony falú, legtöbbször feketére égetett, bucchero jellegű edénytöredékek aránya is. Ezek a végső soron anatóliai eredetű, bordázott bronzcsészék és változataikból származó edényformák - a fejedelmi ét-, illetve ivókészletek, sőt szakrális együttesek tartozékai - a Sarkad mellett előkerült kincsleletben,17 a Frankfurt melletti kurgánban18 és az etruszk, valamint más itáliai sírok edényei között is megtalálhatók.19 A bronzcsészék kerámia utánzatai az etruszk, észak-itáliai, dél-kelet-alpi lelőhelyeken és a nagyobb, Kárpát-medencei földvárakban (Velem-Szentvid, Celldömölk-Sághegy, Szomolány/Smolenice, stb.) egyaránt előfordulnak.20 Bucchero és bucchero utánzatú csészék gyakori díszítményei a madáralakok is,21 melyek a regölyi anyagban csont és bronz formában fordulnak elő.22 — A regölyi kerámialeletek közül a geometrikus motívumokkal, svasztikával, háromszögekkel, bepecsételéssel vagy véséssel díszített, gyakran mészbetétes kerámiák formai és technológiai párhuzamai egyaránt a Kaukázus és a Kubán vidéke felé mutatnak.23 Ugyanakkor a kaukázusi és sztyeppéi területekre folyamatosan nagy hatást gyakorló ókori Kelet területén is megtalálhatók e jelenségek, különösen az egykorú phrygiai kerámiákon. Nyugaton különösen jól követhető a vésett technika elterjedése, hiszen annak használata Európában - a Hallstatt időszakon belül - csak a kora vaskortól lesz általános.24 A számos különleges regölyi kerámialelet között sajátos szerepet töltenek be a belső fedőperemes edények, amelyeknél belül egy stabilizáló, párolgásgátló perem van a fedő számára. Ezek az európai anyagban eddig ismeretlenek voltak. Éppen ezért meglepő, hogy Regölyben számos ilyen töredék került elő, s nem csak finom, vékony falú, hanem durva és vastag falú változatban is. Ez arra mutat, hogy itt ez az edénytípus valami egészen új, valószínűleg a növények forrázásához kapcsolódó szokás megjelenését is jelzi. A gyakori előfordulás egyben a szokás általánosságára utal. Hasonló edények Kis-Ázsiából ismertek. Ez arra mutat, hogy a Kr. e. 7. század utolsó harmadára datálható regölyi fedőperemes töredékekkel nem csak egy új edénytípus, de új szokású, új kulturális háttérrel rendelkező népesség is érkezett. — A regölyi leletek között egy nagyon jelentős részt jelentenek a bronzedények töredékei, azon belül is a kurdi típusú cisztákhoz és a korábban már itt előkerült, kettőzött kereszt alakú függesztőfüles bográcstípushoz tartozó töredékek.25 A bronz vödrök és bográcsok elterjedésének kiinduló14 SZABÓ-FEKETE 201 lb, Pl. 2. 1. 15 Anatolian Civilisations 2010, 225-227, 231. Fig. 163. 16 VADÁSZ 1983; FEKETE 1985b; FEKETE 1986a; SZABÓ-FEKETE 2011b, Pl. 16. 2. 17 GYUCHA 1996, 78-79. 21. kép 2, 22-23. kép. 18 WILLMS 2002, Fig. 81-83. 19 CANER 1983,191; KIMMIG 1983, 31. 20 PATEK 1968, Pl. 15.17; DUSEK - DUSEK 1995, Pl. 22. 6-7, Pl. 66. 1, 4, Pl. 70. 17, Pl. 77. 13. 21 MISKE 1907, Pl. LIV. 25-26. 22 SZABÓ-FEKETE 2011b, Pl. 21. 2, 6, 10, 15-16, Pl. 22. 2, Pl. 28. 1-10, 15. 23 PETRENKO 1995, 16. 24 BROSSEDER 2004. 25 SZABÓ-FEKETE 2011b, Pl. 24.12-15, 17. 21
