Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 35. (Szekszárd, 2013)
Szabó Géza - Gál Erika: Dombóvár-Tesco kora bronzkori település térhasználatának előzetes vizsgálata az archeozoológiai megfigyelések tükrében
SZABÓ GÉZA - GÁL ERIKA Dombóvár-Tesco kora bronzkori település térhasználatának előzetes vizsgálata az archaeozoológiai megfigyelések tükrében Dombóváron a Konda-patak völgyében a Tesco építésekor 2007-ben feltárt, a kora bronzkori So- mogyvár-Vinkovci kultúrához tartozó településen figyeltünk fel arra a jelenségre, hogy az előkerült állatcsont az objektumok számához, valamint a feltárt felülethez képest a többi korszak leleteihez viszonyítva és összességében is kevésnek mondható. Csak néhány gödörben volt az átlagot meghaladó csontmaradvány, és annak mennyisége sem változott párhuzamosan minden esetben a kerámiatöredékekkel. Az állatcsontok állapota, töredezettsége illetve az összefüggő testrészek aránya is nagyon eltérő volt. Ugyanakkor több olyan beásást is találtunk (DTQ169, 299, 318, 483), ahol a változatos edénykészleteket és a mellettük előforduló állati maradványokat szemmel láthatóan meghatározott szempontok szerint válogatták össze. Ezért a kerámialeletek és az állatcsontok párhuzamos vizsgálatával keressük a választ azokra a kérdésekre, hogy a településen belül megfigyelhető-e az egyes körzeteknek valamilyen elkülönülése; kimutatható-e valamiféle összefüggés a kerámialeletek összetétele, darabszáma, a gödrök formája, mérete és az állatcsontokból meghatározott fajok mennyisége, a csontok állapota között. Megfigyelhetők-e olyan ismétlődő jelenségek, amelyek az egyes objektumtípusok használatára, funkciójára, vagy az eredetitől eltérő, esetleges másodlagos - például szemetesgödör céljára való - felhasználására mutatnak, vagy ahol a nyomok esetleg már valamilyen egyéb, akár profán, akár szakrális, kifejezetten specializált tevékenységre utalnak. Az adatok értékelése és összesítése során külön is kitérünk két, a hazai kutatást már a kezdetektől foglalkoztató és teljesen máig meg nem válaszolt kérdés vizsgálatára: a halotti áldozatnak tartott edényegyüttesek, valamint a belsődíszes táltöredékek leletkörülményeire. A régészeti leletek, jelenségek, magának a lelőhelynek a megfelelő értékeléséhez természetesen nem lehetett megkerülni a térség kora bronzkori kutatása során az utóbbi években felmerült főbb területi-időrendi kérdések legalább érintőleges áttekintését sem. A mostani vizsgálathoz a megfelelő lelőhely kiválasztásánál fontos szempont volt, hogy a helyszín lehetőleg egyrétegű, településszerkezeti szempontból viszonylag könnyen értékelhető, de ugyanakkor nagy felületű legyen. Az objektumok közül az elemzésbe első lépésben csak a későbbi bolygatásoktól mentes, értékelhető kora bronzkori kerámia- és állatcsontleleteket egyaránt tartalmazó beá- sásokra koncentráltunk. Sajnos nagyon sok volt az egységes humuszos betöltése alapján biztosan őskori, de leletanyag nélküli, vagy csak pár paticsdarabot, esetleg jellegtelen őskori edénytöredéket tartalmazó gödör, máskor pedig a korhatározó leletek hiányoztak a csontok mellől. így a mintegy kéthektárnyi területen feltárt 528, öt különböző korszakból származó objektum közül a betöltése, leletei alapján közel 140 bronzkori beásásból csak 24 felelt meg maradéktalanul az előzetesnek szánt vizs7
