Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 35. (Szekszárd, 2013)

Kriston Vízi József: Évgyűrűk foglalatában

amatőrfilmesként is ismertünk és szerettünk meg. A Magyar Amatőrfilm Szövetség kegye­lettel megőrzi Gyuszi bácsi emlékét,44 Tizen­három évvel ezelőtt, első találkozásunkkor - a köztünk lévő 30 év ellenére - megtisztelt azzal, hogy tegezhetem. Galambősz haja, bajusza, markáns arcában melegen csillogó, lélekbelátó szemei barátságot ígértek és tiszteletet „paran­csoltak”. Balásy Gyuszi Bácsi a barátságot min­denkinek megelőlegezte. Aki nem tudott vele élni, az az okot magában kereshette. Azok, akik kapcsolatba kerülhettek vele - mellette éltek, dolgozta, vele együtt tervezték, vitatták és cse­lekvőén alkották az emberibb világot - érez­hették, mint válik életük gazdagabbá, napról- napra tartalmasabbá. 1965-ben szervezte meg a Dombóvári Filmstú­diót. A stúdió vegyes összetétele ellenére, rövid idő alatt „családias” alkotó közösséget kovácsolt. A Dombóvári Filmstúdió rövid idő alatt az ama- tőrfilm-mozgalom élvonalába került. Ezt a fel­lendülést rengeteg átbeszélgetett éjszaka, közös alkotó munka, kritika előzte meg. Gyuszi bácsi a csoport hajtómotorja tisztes korát megha­zudtolva működött. Saját filmötletei, mások munkájának segítése, az új ismeretek iránti igé­nyek felkeltése mind hozzásegítették a stúdiót 1971-ben a Kiváló Együttes cím elnyeréséhez. Az általa vezetett csoportban a demokrácia nem csupán szólam volt. Saját filmjeit sem egyedül készítette, vállalta a társszerzőket véleményünkkel együtt, akkor is, ha netán az elkészültfilm rovására ment. „Ve­ronika” c. filmjében szép, őszinte portrét alkotott egy hegedű-készítőről, lírai képsorokkal fogalmazva meg a mester ragaszkodását elkészült hangszeréhez. A „Munka, vagy művészet”-ben az emberi alko­tó tevékenységről adott hiteles képet. A „Cape Kennedy”-ben az iparban gyártott és a kereskedelem ál­tal terjesztett „problémákat” villantotta fel a humor eszközeivel. A „Poin” c. filmjében egy szerencsét­lenül járt motoros magányát mutatja meg. A közömbös emberekről mond kritikus véleményt. A felso­roltfilmográfia nem teljes, hiszen a stúdióban készültfilmekben minden benne van - ha közvetve is - emberformáló, alkotó munkája. Sok éven keresztül volt a dombóvári (dél-dunántúli) filmszemle házi­gazdája és népszerű rendezője. Humora, barátsága, haragnélküli szigora, nagyvonalú, de koncepció­zus szervező-készsége hiányozni fog ezeken a rendezvényeken. Nem volt a neveléshez intézményben szerzett „jogosítványa”, de élettapasztalata, emberszeretete, mindig újat, jobbat akaró, másoknak is örömet szerző alkotó kedvet adó élete pedagógusoknak, nép­művelőknek példaképül szolgálhat. Barátai, munkatársai előtt a magánélete is példa volt, pedig a tár­sadalmi sorsfordulók sem őt, sem családját nem kímélték. Az amatőrfilmezés, a fafaragás a tárgyi nép­művészet emlékeinek megmentése, megőrzése számára eszköz volt a saját és a mi életünk gazdagításában. ”*5 meduklupskl festival amatersktg fiima Jagostavlle DIPLOMA Ű . jJoityW ŐtAViá,' /ícv /iönvt' film/ „ gayuí. “ Übo-m&ovccx*, to- svz SOMBOR t&.KI.jl 13. A XI. Nemzetközi Amatőr film Fesztivál emléklapja a Dombóvári Filmstúdiónak. Zombor, 1971. november 28. 44 Balásy Gyula hamvai Dombóvár Város temetőjének, a Hetényi út felőli bejárata felől, a ravatalozóhoz közel kerültek el-, majd áthe­lyezésre. TAKÁCS 1998, 25. és 125. 45 BÜKÖSDI 1978, 30-31. - Vesd össze még a Klub életének és jelentőségének elemzéséhez: KELLER 1974. 440

Next

/
Oldalképek
Tartalom