Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 35. (Szekszárd, 2013)
Kriston Vízi József: Évgyűrűk foglalatában
dőgyulladást kapott, ezért őt a szülőktől elszakították, s gyógyulni a már Dombóváron élő s tanító apai nagyanyához küldték. Általános és középiskolai tanulmányait szülei új otthonában, illetve a nyugattolnai kisvárosban végezte. Ám kitűnő érettségijével még ő sem mehetett egyenesen az egyetemre. Kaposváron cserépkályhás szakmunkásnak tanult, majd ezután felvételt nyert a Pécsi Orvostudományi Egyetemre, ahol általános orvosként diplomázott. Néhány évig Kaposváron volt körzeti orvos, majd haláláig Tolnanémedi község háziorvosa volt. Fiatalon, 44 éves korában rákbetegség gyűrte le. - Ahogy Balásyné írta később: „Gyermekei közül a legidősebb és a legkisebb nagyon tehetségesen faragtak, ezt örökölték édesapjuktól, a középső zeneileg volt tehetséges, de egyik sem választotta édesapjuk foglalkozását, más pályára mentek, persze ez sem sikerült simán, mert ’rosszul születtek’.” - Bese alkotó tehetsége olyannyira kiemelkedő volt, hogy az 1962-ben (feltehetőleg szülei és Botond segítségével, de saját késztetésre) készített „Úttörősakk-készletével” nagy figyelmet érdemelt ki s az ezért járó díjat Öveges József, a népszerű professzor adta át a kisfiúnak Csillebércen. HÁBORÚBAN - ÉGEN ÉS FÖLDÖN Mint képzett hadi repülőmérnök s végzett berepülő pilótatiszt, Balásy is a háborúba lépett magyar hadsereg kötelékében szolgált. Egyik alkotó szerzője „A győzelmes repülés titkai” című oktató-könyvnek, s amelynek egyúttal művészi rajzait is ő készítette.14 Szakértője volt továbbá a nagy sikerű, Jávor Pál főszereplésével is jegyzett „Egy gép nem tér visz- sza”című filmnek (1943).15 „1944-ben hadifogságba esik, ahonnan 1946 márciusában tér haza. Addigra felesége a három gyermekkel szüleihez költözött haza Miskolcra, mivel lakásuk semmivé lett. Ott találta meg a családját. A katonaság átigazolta a hadseregbe, majd nyugdíjazta, mint őrnagyot, egészségi okokból kifolyólag. így kezdett új élethez. Már a hadifogságban is faragott, fényképezett, így hát a faragás régi szerelme, az lett továbbiakban a kenyere. Először gombokat, dobozokat, gyönyörű munkákat csinált.”16 Balásy legidősebb fia, Botond őrzi pl. a fogságban készült és hazamenekített „Magvető muzsik” című kisplasztikáját, de családi fotóalbumból tudjuk, hogy még két-három fafaragványa is ekkor vagy ennek ihletésére készült. Fénykép tanúskodik arról is, hogy már ekkor elkészítette egy király és a bástya sakk-figurájának egy példányát is; a figurák itt a szláv-orosz mondavilág vagy „történelmi krónikák” uralkodói alakjait idézik. 2. Balásy Gyula az 1940-es évek második felében SZABADULÁS I. Alkotó évek Miskolcon Balásy Gyula önéletrajzának egyik bekezdése így tudósít szintén erről az időszakról: „Amikor életem újra berendezésében szabad lett a kezem korábbi művészkedő és barkácsoló hajlamaim irányába indultam. Bíztam tehetségemben és munkaszeretetemben. Már orosz fogságomban végleges szövetséget 14 A győzelmes repülés titkai (1942) címlap alapján. Itt Balásy Gyula repülő századosi rendfokozattal szerepel. 15 R.: Pacséry Ágoston. Nyírádi Szabó Imre (1941-ben először, majd többször is kiadott) regénye alapján a forgatókönyvet Jablonszky Ferenc és Tóth Miklós írta. 82 ’ hosszúságú fekete-fehér film. - A Grill Károly-féle kiadó ügyes érzékkel lovagolta meg a témát és indított Repülős regények elnevezéssel külön sorozatot a háborús évek Magyarországán! 16 Balásy Gyuláné Sassy Emese visszaemlékezéseiből vett egyik idézet. „A 15 hónapos hadifogságot a hatalmas moldovai gyűjtő- és elosztó táborban, Foksányiban töltötte, majd onnan szabadult 1946. március 25-én, az első nagy hazatérő transzpottal. „Foksány (Focsani) város szélén a Szovjetunió által 1945-ben kialakított 40 000főt befogadó hadifogoly-elosztó központ és ezrek temetőhelye. A Szovjetunióba menőfogolyszállítmányok 70%-át, az egészségügyi állapot alapján osztályozva, ebből a táborból indították útra. A táborban a barakkok zsúfoltsága, a minimális ellátottság, a legelemibb higiénia hiánya stb. miatt évente kétszer is tífusz- és vérhas járványok pusztítottak. A folyamatosan cserélődő létszám 20-40 000fő között mozgott. Később e tábor lett a fogságból hazatérő magyarfoglyok egyik, országon kívüli utolsó állomáshelye isi’ - http://lexikon.katolikus.hU/F/Foks%C3%A1ny.html 433
