Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 35. (Szekszárd, 2013)

Lovas Csilla: Babits Ildikó autogramgyűjteménye

togram-fal ötletét Babisték Einzinger Ferenctől, legkedvesebb esztergomi barátjuktól merítették.14 Az autogram-fal, a fényképek tanúsága szerint, Babits Ildikó szültetése idején már igen zsúfolt volt, de még a következő években is további szignókkal gyarapodott. Török Sophie tehát valamikor 1928 végén, 1929 elején határozta el, hogy Ildikó számára is rögzíti a társasági események résztvevőinek aláírását. Lehet az is, hogy Török Sophie Babits Ildikó egy éves születésnapjára szánta (1929. március 12.) a könyvecskét, és az első hosszabb elválás előtt, azaz 1929. február vége, a Babits-házaspár berlini útja előtt nyitotta meg a zöld, kapcsos könyvet, amikor nyolc napra váltak el a kislánytól. Babits a berlini Egyetemen15, a Berlini Magyar Intézet felkérésére tartott előadást a modern ma­gyar irodalomról. Élményeiről a Berlini napló c. esszéjében számolt be. Előadásának fogadtatásáról így ír: „S kit érdekelhetnek? Tűnődve néztem a sűrű közönséget, mely dobogással és tapssal fogadott; Farkas professzor, az Ungarisches Institut lelkes és kitűnő vezetője, izgatott örömmel konstatálta a nagy egyetemi terem megteltét; ám e tömeg e taps és dobogás za­varba hozta a magyar kultúra szegény heroldját. A berlini magyarság - noha sokan vannak - csekély számmal volt csak képviselve: német szemek tekintettek reám, talán a né­met hűség nevében, mindenesetre udvariasan az egykori szövetséges iránt, kihez illik némi figyelmet mutatni”}6 Török Sophie naptárában rögzítette az utazás esemé­nyeit, a múzeumlátogatásokat, a fontosabb találkozásokat, és azt is, hogy a február 27-én az egyetemen tartott előadás után a Collegium Hungaricumban teaestélyt adtak Babits tiszteletére.17 Babits esszéjében is megemlíti a berlini na­pok irodalmi találkozásait: „Továbbrezgették e témákat a következő napok előkelő s mégis intim hangulatú irodalmi lunch-ei. Sohasem felejthetem azt az igaz és hozzáértő ér­deklődést, azt a kedves és közvetlen figyelmet, amivel oly fér­fiak, mint Becker, a kultuszminiszter, vagy Walter von Molo, a Dichterakademie elnöke, kicsiny és távoli népünk kultu­rális ügyei és problémái felé fordultak.”1* Az autogramgyüjtemény első lapjain az estély 39 részt­vevőjének aláírását gyűjtötte össze: köztük van az említett Carl Heinrich Becker kultuszminiszter­nek, orientalista tudósnak és Walter von Molo, a porosz Művészeti Akadémia Költészeti Tagozata elnökének autogramja. A kapcsos könyv három oldalán lévő szignók tanúsága szerint egyetemi ok­tatók, köztük Gustáv Neckel professzor, a középkori germán irodalom kutatója, Max Vasmer német nyelvész is részt vettek az estélyen. Az aláírók között Babits vendéglátója, Farkas Gyula és más Ber­linben élő magyar értelmiségiek, emigránsok neveit is megtaláljuk. Az autogramgyűjtemény következő, 7. oldalán két rendezvényen gyűjtött aláírások szerepelnek. Elsőként 1929. március 10-én Debrecenben tartott Babits ünnepély résztvevője írta alá a könyvet.19 A Debreceni Ady Társaság a Városi Zenede nagytermében rendezett estélyt Babits 25 éves költői ju­bileumán. Ady Lajos, Rédey Tivadar beszédei után a költő olvasott fel verseiből, majd énekszámok hangzottak el és a Csokonai színház művészei szavalták verseit20 A Babitsékkal utazó Rédey házas­pár és Hoffmann Edit mellett az estet szervező Juhász Géza, az Ady Társaság elnöke, Ady Lajos, Han­3. kép Babits Ildikó autogramgyűjteménye, zöld, kapcsos könyvecske 14 G. TÓTH 2011,64-72. 15 Elnevezése Friedrich-Wilhelms-Universität, majd 1949-től Humboldt-Universität zu Berlin 16 BABITS 1929, 251. 17 PAPP 2010, 371-375. 18 BABITS 1929, uo. 19 Török Sophie természetesen bejegyezte az eseményt a naptárába is. PAPP 2010, 375-376. 20 Papp Zoltán János ismerteti a Debreceni Hétfői Újság tudósítását az eseményről. PAPP 2010, 376. 411

Next

/
Oldalképek
Tartalom