Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 35. (Szekszárd, 2013)
Balázs Kovács Sándor: A sárközi parasztság szabadidős tevékenységei a 19-20. században
Gyere, Sándor, vidd el már. Mert a tyúk is tudja már, Ha a kakas megtudja, Majd kikukorélja.86 Madárriogatás mellett sütöttek, főztek és kézimunkáztak. Dolguk végeztével estefelé érkeztek bandástul a legények. A lányok menekülést színleltek és a szőlőtőkék között folyt a kergetőzés. Párbeszédek, páros felelgetős nóták váltogatták egymást. Estefelé egy-egy tanyatéren végül is összeverődtek. A lányok kimutatták kinek az udvarlását fogadják szívesen: a kezükben tartott perecből csak kedvesüknek engedtek elcsenni. A szabadban tüzet gyújtanak, körülvéve énekelnek, majd a lányok ka- rikázóba kezdenek. Dalaik a házasságról szólnak: Akinek nincs szeretője szőrözzön, Azon lögyön mentül többre szőrt tögyön. Én is szőrt töttem már egy szép szölkére, Vele hálok jövő szőlőőrzésre 87 * % * Bíborümög pántlikája Fújja a szél a Dunára. Barna legény fut utána, Mikor a szélfujdogálja. Hagyja kendtök hadd lobogjon: Vőfélyboton fönnakadjon! Legyen annak is virága, Barna kislány pántlikája. Adok másat a helyébe: Szívet varrók a végére, Kendtök nevét közepébe, Abba vigyön esketőre,88 A peres iratok is utalnak e népszokásra: 1855-ben Kováts Rákhel 17 éves, református decsi hajadon leány vallotta: „a legközelebb multszöllö érés alkalmával szőllőt őrözvén, éjszakai hállás véget e tanú attyának Pécsi Kováts Jánosnak Présházához Bogár Judith, Barati Éva, Gáspár Judith, és több leányok is összejöttek, hol egy estve Szőke János Héderi András, Szekeres Péter és több legények is meg jelentek, - melly alkalommal Szőke János Bogár Juditot, Héderi Andráson keresztül tántzolni hurc- zolta...”89 Azután a közös hálótanyán nyugovóra tértek, a legények is igyekeztek belülre kerülni. Ha beengedték is őket tartózkodóak voltak: „Akinek vét szeretője, ott aludt mellette. Mindenki a párjával, ruhástul. Nem vét semmi hiba se köztük’.’ - mondják az idősebbek. Később azonban a közös hálótanya afféle próbaházassággá fajult, hiába volt jelen egy-két idősebb nőrokon. Ezért a hatóságok a szőlőőrzést végleg eltiltották, egyébként sem volt már nagy jelentősége a filoxéra pusztításai után.90 Vi86 BOGÁR 1966, 72. 87 MARTIN 1979, 92. 88 KATONA 1962,156. 89 MNL TML. Szekszárdi I. osztályú bíróság iratai 1855, C/93. 90 A szőlőőrzés nem csak a 19. század végén okozott gondot a hatóságoknak, hanem már korábban is pénzbüntetést kellett kiszabni az engedetlen szülőkre. 1863. augusztus 22-én írt a Varga István decsi bíró Késmárky Ignác főszolgabírónak levelében a következőket: „Szükségtelennek látom egész terjedelmében elöl sorolni azon kicsapongásokat, melyek Decs községében meg rögzött szokás szerént a szöllö őrzés színe alatt ilyen idő tályban el követetni szoktak röviden csak anyit említtek, hogy a lakosság legnagyobb részének kívánalmához képest 10 f. bírság mellett közhírré tétetett hogy senki gyermekét vagy leányát, asszonyát, különössen vasárnapi napokon szöllöhegyre, oly végből ki ne botsássa hogy ott a szöllö őrzés színe alatt halló tanyákon bandázzanak, másoknak károkat okozzanak 335
