Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 35. (Szekszárd, 2013)
Gaál Attila: Kerámia leletek a Szekszárd-palánki török palánkvár (Jeni Palanka) feltárásából IV.
Aprószemcsés kőzúzalékkal soványított anyagú, kézikorongolt fazék nagyobb töredéke. Belső felületének alsó fele sötétszürke, felső része fekete. A vállbán széles, lefelé ívesen szűkülő edény száj- pereme kihajló, töredékes. Vállán egybekarcolt hullámvonal részlete látszik. XXVI/E/1 gödör. Ragasztott, részben kiegészített (2. tábla 1). 9. Kézikorongolt fazék töredéke Ltsz.: P.90.7.5. Töredék m.: 10 cm. Sz.: 16 cm. Száj 0: 11,7 cm. Kőzúzalékkal soványított anyagú, kézikorongolt fazék töredéke. Barnára égett anyagú, de kívül koromfoltos. A vállbán széles edény szájpereme ívelten kihajló, kívül-belül tagolatlan, egyszerű, éle gömbölyített. Gondosan megmunkált (2. tábla 2). 10. Kézikorongolt fazék töredéke Ltsz.: P.90.7.3. Töredék m.: 11 cm. Sz.: 14,5 cm. Kiszerkesztett száj 0: 14 cm. Porózus anyagú, törésfelületén váltakozóan vörös és sötétszürke rétegű fazék felső részének töredéke. A vállbán széles edény tagolatlan szájpereme ívelten kihajló, kívül csupán a korongolási nyomok tagolják. Belső oldalán is látszik a szájperem vízszintes elsimításának nyoma (2. tábla 3). 11. Kézikorongolt fazék töredéke Ltsz.: P.90.7.2. Töredék legnagyobb sz.: 20 cm. M.: 13 cm. Nagyméretű, vastag falú főzőfazék felső részének töredéke. Sárgásbarna színű, de mindkét felülete fekete „párducfoltos”. Leiszínén és törésfelületén is jól látható, hogy a soványításnál olyan anyagot használtak, ami a kiégetés során veszített tömegéből és az edényt porózussá tette. Ennek vörös színű maradványai az apró lyukakban maradtak. Törésfelületén a középső réteg szürke színű. ívesen kihajló, száj peremének mindkét oldala tagolatlan, egyszerű, éle gömbölyített (2. tábla 4). 12. Kézikorongolt fazék töredéke Ltsz.: P.90.7.11. Töredék mérete: 10,7x10,7 cm. Kőzúzalékkal és más anyagokkal soványított, vastag falú, kívül-belül sötétszürke, de törésfelületén néhol vörös rétegű fazék töredéke. A soványítóanyag egy részének kiégése után anyaga porózussá vált. Oldalfala ívelt, belsejében széles, vízszintes megmunkálási nyomok látszanak. Szája tölcséresen kihajló, szájpereme kívül-belül egyszerű, széle elvékonyodó. A kihajló szájrész külsején is vízszintes korongolási nyomok vannak (2. tábla 5). 13. Kézikorongolt fazék Ltsz.: - M.: 20,2 cm. Száj 0: 16,4 cm. Lenék 0: 11,4 cm. Középvonala fölött széles, homokkal soványított anyagú, kézikorongon készült durva főzőfazék. Színe sötétbarna. A kihajló, felül élben végződő szájperemről indított és a vállon tapadó szalagfül kézzel formázott, füllel ellentétes oldalán vastag koromréteg van. Belsejében jól láthatóak a kézikorongon felhúzás ferdén függőleges sávjai. Egész, de ragasztott (2. tábla 6). 14. Kézikorongolt fazék töredéke Ltsz.: P.90.7.39. Töredék m.: 7,3 cm. Sz.: 7,5 cm. Kézzel formált és kézikorongon csak kevéssé finomított felületű, méretéhez viszonyítva nagyon vastag falú kis füles bögre felső részének töredéke. Barna színű, szürke foltokkal. Gömbölyített szélű szálpereme alig kihajló, tagolatlan. A peremszélről indított apró szalagfüle kézzel formált, hosszanti irányban hornyolt (2. tábla 7). 15. Kézikorongolt fazék Ltsz.: - M.: 17 cm. Száj 0: 14,2 cm. Lenék 0: 10 cm. Vállbán széles, lefelé ívesen szűkülő, sötétbarna színűre égett, kézikorongon készült főzőfazék. Alsó 243
