Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 35. (Szekszárd, 2013)
Gaál Attila: Kerámia leletek a Szekszárd-palánki török palánkvár (Jeni Palanka) feltárásából IV.
tagolatlan, de a szépen profilált, hornyoltan tagolt peremkialakítás is gyakori. Az edénytest többnyire vállbán széles, csak közepesen nyújtott formájú, de néhány edényen ettől eltérő arányok vannak. Fedőhorony többnyire a kívül is tagolt pereműeken van, de a fedő számára alkalmas enyhe ívelés több edényen is megfigyelhető. A különböző fazék- és bögrefajtáknál egyaránt vannak füllel és fül nélkül készített példányok, ami valószínűleg attól is függhet, hogy főzéshez, tároláshoz, esetleg az étel elfogyasztásához készítették őket. A fülek többsége trapéz alakú, de többnyire durván megformált, olykor az edénynél látványosan gyengébb kivitelezésű. A nagyobb méretű, inkább tárolóedény funkciójú fazekaknak nincs füle. Ez utóbbiak némelyikét az aljukra utólag fúrt lyukakkal locsolóedénnyé alakították (10. tábla 1). Néhány edényünk méretarányaival látványosan eltér a fentiektől. Ezek alacsonyak, nyakuk rövid, válluk erősen kiszélesedő, szájnyílásuk széles. A kihajló szájperem szépen profilált, hornyolással tagolt, belül peremhoronnyal. Anyaguk jól kidolgozott, az edényfal vékony, „párducfoltokkal” teli. Színük világos (7. tábla 2-3). Az előbbieknél láthatóan igényesebb munka termékei, nem zárható ki, hogy a következő csoport műhelyeiben készültek, bár párhuzamuk szintén Belgrádból ismert. A fazekak különálló, környékbeli hódoltságkori anyagból nem ismert változatai a homokkal so- ványított anyagú, finoman megmunkált, nyakuk és peremük belsején és külső felületükön gondosabban elsimított fazekak. Színük a feketétől a vörösig terjed, de leggyakrabban a barna és vörösbarna változatai fordulnak elő. Töredékeiken és az így készített fedők némelyikén találjuk a korongba vésett bélyegek lenyomatának többségét és egy eddig ismeretlen, két egymást X alakban keresztező hullámvonalból formált jegyet melyet az edények oldalába karcoltak (4.tábla 1, 3-4, 6 a-b.;10. tábla 6-7; 11. tábla 1-8,10; 12. tábla 1-6. stb.). Ezek az edények a kézikorong nehezebb, gyorsabb változatán készültek, és nagy valószínűséggel képzett fazekasok, talán a kézikorongos technikát még alkalmazó magyar mesterek munkái lehetnek. A fazekakhoz tartozó fedők egy része kézikorongolt, és anyaguk megegyezik a fazekak anyagával. A széles, lapos palástútól, a magas, kúpos formáig minden változat előfordul, és a falvastagságok is változók. Bélyeges példány három akad közöttük, de a barcsiakhoz hasonló bevagdosott fogógomb helyi változat lehet, mert Bátaszékhez hasonlóan ez a típus itt is ismeretlen. A széles, peremszélén elvékonyított vagy ferdére vágott fogógomboknak azonban egy-egy lyukkal átfúrt, sőt négylyukú változata is előfordul (15. tábla 1-10; 16. tábla 1-5). Két egyenes aljú, középkori jellegű fedőtöredékünk a hódoltságkort illetően ritkaságnak számít, töredékességük miatt sajnos típusba sorolásuk nem volt megoldható (16. tábla 6-7). Gyorskorongon készült edényfedőink között a sárga, sárgásvörös és redukált égetésű szürke változat egyaránt előfordul. Típusaik az időszak magyar és török lakta lelőhelyeinek egyaránt ismert és gyakori leletei. Készítésük a környékbeli magyar fazekassághoz, esetleg kereskedelmi kapcsolatokhoz köthető (14. tábla 1-11). Ugyanez mondható el a világossárga, sárga anyagú, belül mázas fazekas termékekről, melyek többsége főzőedény. Egy füllel készültek, peremük gömbölyített vagy kívül hornyolással tagolt, esetenként élesen alávágott, egy esetben alul-fölül hullámosra nyomkodott. Fülük trapéz alakú, alsó végükön gyakran ujjnyommal rögzített. Belül, peremükön és mindig a fül felső felén vagy harmadán mázazták őket. Belül általában egy vékonyabb réteg mázat kaptak, a felső néhány centiméteres sávban pedig két réteget. A máz színe többnyire sárga vagy sárgás-barna, egy edénynél csaknem fekete, ritkábban zöld. Külső felületük legtöbbször vízszintes bordázattal borított (21. tábla 1-8), egy láthatóan más műhelyből származó, szürkésfehér főzőfazéknál ez a bordázat a többinél jóval szélesebb (21/a. tábla 1). Három töredékdarabon a nyak alatti sűrű, vékony csíkozású bordázat ferdén lefelé irányuló, ezek anyaguk szürkésebb színével is eltérnek az előzőktől (21/a. tábla 2-4). Vörösre égett anyagból készült egy egyfülű tárolóedény (21. tábla 9), két bögre (21. tábla 1-2), egy pohár (24. tábla 1) és egy lábas (22. tábla 5), melyek belül mázas magyar fazekas termékeinken belül külön csoportot képeznek. Közülük az egyik bögre, a tárolóedény és a vékony falú pohár vé240