Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 35. (Szekszárd, 2013)
Gaál Attila: Kerámia leletek a Szekszárd-palánki török palánkvár (Jeni Palanka) feltárásából IV.
oldali díszítés, valamint a fogógombok tagolása, bevagdalással való díszítése.49 Az ottani anyagból viszont hiányzik a kézikorongolt fedő fogógombjának bélyege, ami azzal függhet össze, hogy a fazekak között sincs egyetlen fenékbélyeges sem, vagyis a kézikorongolt fedők is bélyegmentes korongokon készültek. Gyorskorongon készített cserépfedők Az újpalánki cserépfedőknek kisebbik része készült gyorskorongon, ami közreadott anyagunkban 4 db egész vagy kiegészített és 7 db töredékes fedőt, fedőrészletet jelent (14. tábla 1-11). Közülük egy barna, négy sárga, öt további pedig redukált égetésű, szürke színű. Átmérőjük az ép vagy mérhető példányoknál 17 cm és 20,5 cm között váltakozó, nagyjából azonos a barcsi fedők méretével. Most nem közölt töredékek között azonban található olyan vastag anyagú, nagy töredék is, amelyiknél a 25 cm körüli vagy a fölötti peremátmérő is feltételezhető. A fazékperemhez való jobb illeszkedést biztosító szájperem csak egy esetben (14. tábla 3) profilált, a többségnél a belső felület vagy teljesen sima, vagy a korongolási hornyolat dominál rajtuk. Két sárga fedő (14. tábla 7, 10) belső felületének középrészén bordát képeztek ki. A fedők palástja a teljesen lapostól a magas kúpformáig váltakozó alakú és a rajtuk lévő fogógombok formája is eltérő. Van közöttük függőlegesen vágott oldalú, gömbölyített szélű és profilált szélű korong, de előfordul a kézikorongolt formák némelyikére hasonlító, egyszerűen kiszélesedő fogórész is. Két fedőn a korong átlyukasztott. Kézikorongon készített cserépfedők További hat olyan ép cserépfedő és tizenkét töredék került elő Újpalánkon, amelyek kézikorongon készültek. Mint fent jeleztük, ezek közül két fogógombon van fenékbélyeg (15. tábla 1,10). A bélyeg nélküliek között homokkal soványított anyagú a 15. tábla 4-5., 8-9. és a 15. tábla 1, 3. számú, kőzúzalékkal soványított a 15. tábla 6-7. számú, vegyes soványítású a 15. tábla 2. és a 16. tábla 4. számú darab. A fogógombok formája a fenti különbözőségtől függetlenül döntően ferdén levágott vagy simított szélű korong, illetve annak legömbölyített szélű (15. tábla 6) vagy élesen profilált, csonka- kúpszerű (15. tábla 8) változata. A palástfalat egy töredéken lyukasztották át, a fogógomb átszúrására pedig öt esetben került sor. Ebből négy gombon egy, egyen pedig négy lyukat szúrtak a még képlékeny anyagba. Utóbbi felszínét a soványítási technológia kapcsán már említett módon az anyagába is belekevert fehér kőzúzalékkal szórták be (15. tábla 7).50 A 16. tábla 2. számú fedő érdekessége, hogy miután eltört, a töredék peremét újra csiszolták és a töredéket kisebb fedőként az újabb törésig tovább használták. A palást külső felszínét két esetben díszítették. A 15. tábla 2. számú fedőn két korbefutó hullámvonal, a 15. tábla 4. számú kis töredéken két egyszerű, bekarcolt vonal között futó hullámvonal a díszítmény. Egy másik fedő belsejében négy, ferdén körbefutó, bekarcolt vonal van, ami azonban nem tűnik díszítő jellegűnek (15. tábla 5. - részletfotón). Két, tányérka alakú fedőtöredékünk a ritkábban előforduló fazékfedők közé tartozik (16 tábla 6- 7). Apró kőzúzalékkal kevert anyaguk porózus, rosszul kiégetett. Külső felületük sárgásbarna, de belső törésrétegük szürke, peremük külső része ferde-ívesen profilált. A fedő széle és a középpont között nagyjából féltávon egy ujjbenyomásos abroncs fut körbe, a 16. tábla 7. számú töredéknél a perem éle és a borda között hullámvonal díszítés is van, közepe, így fogórésze is mindkettőnek hiányzik. A típus előzményei Parádi Nándor középkori cserépfedőket tárgyaló munkájából ismertek, melyben a közölt egyenes aljú fedőket - tömeges készítésük időszakaként - a 13-14. századra határozta meg. Úgy véljük azonban, hogy - dolgozata megírásakor a délszláv elemekhez köthető 16-17. századi ké49 KOVÁCS - RÓZSÁS 1996, 178. 15. kép 6; KOVÁCS 1998, 165. 9. kép; KOVÁCS - RÓZSÁS 2010, 9. ábra 2-2a. 50 A típuson belül is ritkán előforduló változatról érdemes tudni, hogy az 54/A/, sz. verem alján került elő a 8. tábla 3. sz. böködött sor- ral díszített kézikorongolt edény és egy fogazott szélű talpastál mellett. A verem betöltésének felsőbb rétegeiből több töredék mellett egy másik ép kézikorongolt fazék, üvegkarperec darabja, a 15. tábla 2. sz. hullámvonaldíszű kézikorongolt fedő, valamint egy csaknem ép kiöntőcsöves korsó került még feltárásra. (A korsóról: GAÁL 2011, 241, 279.) 228
