Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 35. (Szekszárd, 2013)

K. Németh András: Vizek és vízgazdálkodás a középkori Tolna megyében

A malmokkal kapcsolatos károkozások néhány jellegzetes típusára Tolna megyében is találunk példákat. Gyakran okozott gondot a gátak mögül kiömlő víz ereje: 1482-ben István dömösi prépost kárpótlást adott a szentpáli pálosoknak, mert az általa építtetett halastóból kiömlő víz elpusztította a pálosok két malmát. Máskor egy már létező malom működését veszélyeztette volna - bizonyára a víz csekély ereje miatt - egy másik malom építése: Lakon 1506-ban ezért tilthatta Niczki László a budai Szűz Mária-káptalant attól, hogy Szék birtok határai között malmot építsen, mert az az ő Lak birtokán, a Sárvízen lévő malmának kárára lett volna. Hasonló ok miatt tilthatták 1354-ben Szege- falván Miklós pécsi püspököt attól, hogy Vesszős mester Márévize nevű folyóján malom számára gátat (wlgo Gath) építsen.

Említésre érdemes, hogy korszakunk vége felé a malomnak mondott szerkezetek között néhány esetben talán már nemcsak gabonaőrlő alkalmatosságokat kell érteni, de más funkciójú malmok is lehettek köztük, bár ezt nem tudjuk forrásokkal igazolni. Jankovich Dénes a Körösök mentét elemezve rámutatott, hogy a 16. század közepétől és a török korban „egyre több a kettős funkciójú, azaz őrlő és kallómalom".28 Káldy-Nagy Gyula Tolna város török defterekben szereplő malmai kapcsán megfigyelte, hogy a 24 malomtulajdonos közül 17 egyáltalán nem foglalkozott gabonatermesztéssel, „így a malmok mineműségére nem következtethetünk”,29 tehát nem állítható mindegyikről, hogy csak gabonát őröltek volna rajta.

A KÖZÉPKORI VÍZIMALMOK ADATTÁRA

Az alábbiakban a települések ábécésorrendbe rendezett névsora alapján teszem közzé a középkori vízimalmokra vonatkozó adatokat, a számozás az 1. képen szereplő térképi megjelenítésre utal. A középkori településnevek után zárójelben megadom a mai településnevet, illetve a nevüket őrző földrajzi neveket vagy lelőhelyneveket.28 29 30 Néhány esetben az eddigieknél újabb, pontosabb lokalizálást adtam meg, ezeket a szócikkek végére helyeztem. Malonta falut nem vettem fel az adattárba, mert a ma ismert Malomta változat31 a ’malom’ szó népetimológiás beleértésével alakult ki.32 Szintén nem gyűjtöttem össze a molnár foglalkozásra utaló Tolna megyei középkori személyneveket. Néhány, a szakirodalomban tévesen Tolna megyeinek tartott adatot kénytelen voltam elhagyni adattáramból.33 A szócikkekben nem adtam meg, hogy a malom melyik vízen működött, ezek felsorolását ld. feljebb.

1. Anyavár (Sióagárd-Anyavár)34 várának tartozékaként 1546-ban és 1552-ben említik Rüsztem budai pasa négykerekű malmát.35 1597-ben a Sár vize (Szar vize) melletti Anyában (Ania) (helye: Harc-Janyapuszta, Nagy-dűlő)36 200 forintért vett meg egy malmot Csapai Ferenc és a simontornyai Barbély Bálint. Csapai szerint a vételárat Barbély fizette, de a molnár Csapainak kellett a malmot felépítenie, és a haszonból adta volna meg a vételár rá eső részét. Mielőtt ezt megtehette volna, azelőtt

28 JANKOVICH 1996, 333.

29 KÁLDY-NAGY 1962, 582.

30 Egyházas helyek esetében helykímélés végett saját kötetemre hivatkoztam, akkor is, ha nem magam végeztem a lokalizálást; részletesebb irodalom a szócikkekben található.

31 TMFN 1981, 468: 99/323. A 19. században ugyanakkor még három működött a közelben.

32 KISS 1998, II. 87.

33 Vajda Tamás szerint egy 1092-re hamisított oklevélben a Tolna megyei, Fadd környékén kereshető Fiden birtokon malmot is említenek (VAJDA 2003, 224), ám a hivatkozott helyen (DHA I. 284) csak a Fiden után összeírt Koppányban esik szó malomról. Az 1239- ben Halom (ma puszta Homokmégytől észak-északnyugatra: GYÖRFFY 1987, II. 424; ENGEL 2001, településkódja: 14638) és Iván (Öregcsertő környékén: GYÖRFFY 1987, II. 426; ENGEL 2001, településkódja: 14545) között említett Malom-ér és Malomér-sziget (VAJDA 2007, 229; vő. GYÖRFFY 1987, II. 434, Malomörvény) valójában Fejér megye Solt székében feküdt, Malomér (Szakmártól délre: ENGEL 2001, településkódja: 14641) a defterekben önálló faluként szerepel. Vajda Tamás Visz falut két esetben tévesen szintén Tolnába sorolta (VAJDA 2007,238). Szintén téves az 1327-ben a Földvárhoz (Nagynyárádtól délkeletre: ENGEL 2001, településkódja: 1371) tartozó Újfaluban említett hajómalmok területi besorolása (VAJDA 2012a, 70; VAJDA 2012b, 376, 383), mert ezek valójában Baranya megyében feküdtek (kártevőik a közeli, ma is létező Kölkedről érkeztek); erre ld. még 312. jegyzet.

34 MIKLÓS 2007, 311-315.

35 DÁVID 1982, 266, 275.

36 MIKLÓS 2007, 314-315.

127