Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 34. (Szekszárd, 2012)
BALÁZS KOVÁCS SÁNDOR: A sárközi falvak önkormányzata a feudalizmus hajnalán
nyon ki mérését, vagy hibás fontért kérdés támadna, s büntetés következne) nem az község hanem Latzkovits György biintetttessen. Bornál, pálinkánál (akár uradalomé, akár községé) amint elfogyott egy hordóval rögtön fizet. " 27 7 A kocsmálás mint italmérési jog, a bor-, sör- és pálinkamérés az ún. királyi kisebb haszonvételek közé tartozott, s mint az egyik legjelentősebb jövedelmi forrás, állandó vita tárgya volt, hogy az év melyik szakában és mennyi ideig illeti meg a jobbágyot és mennyi ideig a földesurat. A kocsmálást az Urbárium egységesítette oly módon, hogy azokon a helyeken, ahol szőlőhegy volt, a jobbágyok fél évig Szent Mihálytól (szept. 29) Szent Györgyig (ápr. 29) mérhették saját boraikat a község kocsmájában. A mészárszékhez hasonlóan a kocsmákat is bérbeadták, az őcsényiekhez hasonlóan általában ugyanannak a személynek. A kocsmabérlet összegét a várható forgalomnak megfelelően állapították meg. A kocsmárosnak óvadékot kellett letennie, mivel gyakran nem tudtak elszámolni a bérlet leteltével. Időnként maga az uradalom vette árendába a féléves bormérést. Pilisen a bírói számadásban jegyezték fel: „A Tettes Uraságtól pro anno 1792-93 és 1793-94 helység részire járandó kortsma árenda jött" 27 3 80 forint. A községben élő szőlősgazdák borát csapbér ellenében kimérték a bérelt kocsmákban, ez is bevételt jelentett. A kocsmabérlők évente két alkalommal fizették le a bérleti díjat. 1841. november 15-i szerződés szerint „Decs helység két kortsmáit melyek Szent Mihály naptól Szent György napig tartanak, azokhoz bor mérését 15ik Novembertől 1841 haszonbérbe vette 70 fit. váltócédulában Torméz Mihály és Kerepes Széki Pál, kik is az írt árendánakfelét új esztendőre a másik felét pedig Szent György napkor teszik le. " m Az engedély nélkül működtetett kocsmákat, italmérő helyeket kurtakocsmának nevezték, és szigorúan büntették, ezt a bérleti szerződésbe is belefoglalták. ,Asztalos Sándor és Fölszegi Szél András kurta kotsmát tartván, kik is minekutánna ebbeli törvénytelen tselekedetet el esmervén, mind egyik fejenként büntetés tekintetéből 8fit. fizetésére ítéltetett." 23 0 8.3.5. Kisebb alkalmi és rendkívüli bevételek Flajtópénz. Fele általában a csőszöké, a másik fele a tanács kasszájába került, miként a büntetéskor kivetett pénzbírságoknak is. Pilisen 1793-94-ben bevételként könyveltek el 15 forint 57 krajcárt „csőszök által kárból bé hajtott jószágtól egyszer is másszor is hajtó pénz." „Molyzes Ferentz fija János a csőszökkel lovainak a kárból való bé hajtás eránt huzakodott, melyért a hajtó pénz le fizetésén kívül 12pálca jár." Deesen jegyezték fel: „Az Őtsényi kaszállókról Duka Jósef külső csikóspásztorozása alól béhajtott 46 lovakért per 3 xr hajtó pénz 2 forint 18 xr. A kaszállóba tett károkért 8 „ Az Őtsényi betsüs két elöljárónak 1 „ A decsi betsüs két elöljárónak 1 „ Az Őtsényi helység kotsija fáradsága 1 „ Össz. 13 „ 18 „ Előfordult, hogy valaki sajnálta behajtott állataiért kifizetni a hajtópénzt és megengedhetetlen eszközökhöz folyamodott. Deesen „Kovács János a csősz akólnak karóját baltával ki vágván 3 darab marháját onnand lopva ki eresztette, azért 12 pálcza ütéssel meg büntettetett. " 28 1 Fűbér. A tanácsülési jegyzőkönyvekben mindig csak a kihajtott állatok számának arányában kivetett pásztorbérekről esik szó. A tanács azonban fűbért is szedett az állatok, főleg a környező falvakból odahajtottak után. A pilisi bírói számadás szerint „április holnapnak napjaiban fű béres marháktól helység részére jött" 46 forint. 1794. május 4. „várdombi helység hogy jószágainak az ugarföldön 27 7 Őcsény közs. prot. - 1826. okt. 5, 27 8 Pilisi bírói számadás 1793-1794. 27 9 Decs közs. prot. - 1841. nov. 15. 28 0 Decs közs. prot. - 1804. dec. 2. 28 1 Decs közs. prot. - 1835. jún. 2. 387
