Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 34. (Szekszárd, 2012)
BALÁZS KOVÁCS SÁNDOR: A sárközi falvak önkormányzata a feudalizmus hajnalán
sége maga is jó akaratjából Várdombi Helység számára egy darab kaszálót engedett, de nem úgy, hogy azt valóságos határjának tarthassa, hanem Dets helysége engedelméből bírót, mindenkor úgy tartsa, mivel Várdombnak semmi határa nints, és valamikor Dets helysége vissza akarja venni, minden per patvar nélkül Várdombnak el kelletik mellőle állani..." 23 2 Hasonló probléma volt az alsónánai határnál is, ahogy 1786. márc. 13-án írták: a „Görögszói A(lsó) Nánaiakkal Processusban lévő földek eránt" két képviselőt küldtek ki Szekszárdra. 23 3 1811-ben Várdomb a másik sárközi községgel, Deccsel kerültek határvitába. A decsiek arra panaszkodnak, hogy Gruber Ádám a bátaszéki uradalom fiskálisa levélben értesítette a falu vezetését, hogy másnap reggel „ki menjen a Biró és az Esküitek a Várdombi Tégla Házhoz, de az sem adódott tudtunkra, hogy mi okért, ki menvén tehát mi, már akkor a Németek ásókkal kapákkal az Ujj határozásra jelen voltak, és nem arra tették a határt a merre régen volt, előbb mint Várdomb kezdődött volna. Azon föld pedig a mellyet el vett Tttes Gruber Ádám Úr a határozás által a Várdombiak részére legelőnek, zöld vetés volt és attól már több esztendőkben Dézmát adtunk, és annak egy néhány esztendőktől fogva már birtokába is voltunk és a Detsi határ ez előtt mindég sokkal messzebb, az az az Ásás Fokáig tartott. Ezt tehát a mi egész Község jól tudván merre volt légyen a régi határ Tttes Gruber Ádám Úrnak ellene akarván állani a határozásba, de ő erőszakkal a vetésen keresztül Kompokat hányatott, és nagy darabot a legelőnek Várdomb részére ki szakasztott." Pár hónap múlva a két település és az uradalom megegyezett egymással a határkérdésben. 23 4 Jellemző vélemény, ahogy ekkor a decsiek reagáltak a várdombiak tanúságtételére: „A várdombi bizonyságok ellenünk semmit sem bizonyíthatnak, mivel ezek nékünk mindenkor vetélkedő szomszédgyaink voltak, ha lehetne minket el vesztenének, megrontanának. " 23 5 Természetesen nemcsak ellentétek voltak. A nemzetiségek közti aktív gazdasági kapcsolatokra utal a decsi testamentumkönyv. 23 6 A sárközi magyarok, ha megszorultak, a szomszédos hegyközi németektől vettek fel kölcsönt zálogos rét adásával. A rét kamata a szénatermés volt. 23 7 A kölcsönt gyakran borban fizették vissza. A decsi tanácsülési jegyzőkönyvben olvashatjuk 1814. nov. 19-énél, hogy „A Nánai lakos Schlitt Konrádnak kiadatott egy levél arról, hogy nékie Detsi lakos Ör. G. Szabó A. Istvánné természetben három és fertály akó borával adós, mellyet tőle kölcsönzött ez előtt 4 esztendővel, mellynek várásáért a ki tett asszony minden esztendőben két kotsi szénát adni köteles. Ezen kívül kötelezi az asszony mind magát, mind Successorit a bornak a kitett nánai lakosnak hordajába, melly nála vagyon, betsülettel való vissza fizetésére." 23 3 A sárközi falvak és a hegyek közé települt német községek között csaknem három évszázadoskapcsolat alakult ki. Például a mórágyiakat a felekezeti összetartozás hozta közel a Sárközhöz. Ez annak tulajdonítható, hogy az 1724-ben Hessenből és Pfalzból Mórágyra települt német (sváb) lakosság református vallású volt, akárcsak a sárköziek többsége, s mivel az első évtizedekben szegénységüknél és csekély létszámuknál fogva nem tudtak papot tartani, a térben hozzájuk legközelebbi egyházközség, Alsónyék papjához vitték keresztelni gyermekeiket, mentek házasodni, és hívták a lelkészt temetéseikhez. 23 2 Decs közs. prot. - 1792. dec. 14. 23 3 TMÖL Decs község tanácsülési jegyzőkönyve 1783-1787. - 1786. márc. 13. - A decsiek panasza az úriszékhez - 1785. jan. 16. - „Szőlő hegyeink felett való igaz, és tulajdon határunk Tettes Uraság által ennek előtte 14 esztendőkkel tőlünk el vétetvén A. Nánai lakosoknak adattatott, melyet nagy erős erdőkből 200. Kila alá való szántóföldekké nyomorúságos irtássaink által tévén minden meg jutalmazás nélkül nálok nélkül el kelletett lennünk, az pedig hogy igaz és valóságos decsi határ vólt légyen, Grábóczi, és Szálkai helységek lakossai mindenkor hitek letétekkel erősítem készek.,, - TMÖL. Polgári Perek 562. 23 4 TMÖL Közgyűlési iratok 1811. Lajstr. 10.81. 23 5 TMÖL. Polgári Perek 1305. 236 p ec sj Testamentomkönyv 23 7 TMÖL. A szekszárdi járás főszolgabírájának iratai 890/1966. Wink Jakab alsónánai lakos levele a járási főszolgabíróhoz - 1866. márc. 10. Ketskeméti Sándor decsi lakosnak 200 váltó forintot kölcsönzött „oly formán, hogy nevezett adósom minden évben a tőkéből törlesztendő 10 váltó forint leszámíttásával 857 évben kezdve folyólag 3'A kaszás rétet ad mint egy zálogfejében használatul, ki köttetvén azomban, ha véletlen a határt víz boríttya, természetesen a zálog rétet nem használhattván - az évben a kölcsönzött összvegből ki kötött 10 váltó forint sem huzattatik lel' 238 Q ec s közs. prot. - 1805. márc. 15. 371
