Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 34. (Szekszárd, 2012)

BALÁZS KOVÁCS SÁNDOR: A sárközi falvak önkormányzata a feudalizmus hajnalán

gek kocsmáiban mérték ki. A kocsmárosok a borbírótól vették át az árusítandó bort, és neki számoltak el a bevételekkel. A borokat részben vásárolták, részben a lakosok különböző adók fejében, járandóságok megváltásaként adták be a tanácsnak. Ezen borok után a bérlő kocsmáros csapbért fizetett. A borbíró gondoskodott a kocsmák működéséhez szükséges feltételek biztosításáról, pl. javíttatta a kocsmaépületet, felszereléseket vásárolt. A borok kezelése mellett a sárközi falvakban a borbíró egyéb gazdasági ügyekkel is foglalkozott, mintegy a falvak „pénzügyminisztere" volt. Ő szolgáltatta ki a helységek szolgáinak bérét, járandóságát, mint ahogy az őcsényi községi kocsis konvenciójában olvashatjuk: „hogy vagy búzáját vagy húsát ideje előtt ki ne hordja arra az helység gazdája fog vigyázni. "

6

2 A község állatainak abrakjára is vigyázott, ahogy az említett konvencióban olvashatjuk: „a lovaknak jó és igazán gondját viselni mindazoknak a borbíró által ki adandó s zabból járandó heti lóportiokat igazán ki kiszolgáltatni"

6

3 köteles. A borbírói tisztség adómentességgel járt, elengedték a porcióját. Sőt fizetést is kapott, a tanácsülési jegyzőkönyvek bejegyzése szerint „borbíró és a hadnagyok egy pár fejelés csizmát kérnek még. Végeztetett: Hogy mivel a hadnagyi, és borbírói hivatal gyakorta, sőt lehet mondani mindég sok strapatioval, s gonddal vagyon össze köttetve: azonban a bor bíróság szám adói hivatal, méltóknak ítélték a kérést."

M 4.2.2. Hegymester Működéséről csak Őcsényből van adatunk, de úgy tűnik mindegyik faluban megvolt, csak más néven, általában hegypásztornak nevezték.

6

5 A szőlőterület birtokosai által választott vagy kinevezett tisztségviselő, aki a szőlőhegy és a szőlőművelés rendjét a különböző jogi és gazdasági szabályozók szerint, valamint az adott munkamegosztásban beosztott személyek közreműködésével biztosította és védte. A hegymester a hegytörvények megtartását a hegynép akaratának megfelelően és a szőlőesküdtek munkájának ellenőrzésén keresztül követelte meg, továbbá a birtokosok érdekeit képviselte a földesúr, a falu közigazgatásával egyetértésben, de - ha kellett - azokkal szemben is. 1817. június 26-án Őcsény község vezetése levélben fordult földesurához, a szekszárdi alapítványi uradalomhoz. „Eőtsény helységünk határához - írták - tartozandó szőllő hegyeinken a szölleink oly nagy számmal vágynák t. i. 831 1/4 ember kapás szölleink lévén (az ujjonnad ültetett szőlleinken kívül), hogy a kártételektől a leg szorgosabban meg oltalmaztasson meg kívántattak az őrizetre hiteles két hegymesterek, akik is a hegyi articulusok értelme szerént kötelességeiknek eleget tenni köteleztettnek: kiket is magunk lakossai közül kívánunk tétetni!' Kérik, hogy az uradalom helyi vezetői hagyják helyben a következőket: „1. kívánunk tehát lakossaink közül két hiteles hegymestereket szölleink őrizetére állítani. 2. Ezek köteleztessenek a hegyi articulusok értelme szerént, mind több Szexárdi hegymesterek híven az ő kötelességeiket bé teljesíteni. 3. Ezen állítandó hegymestereknek őrizete alá adattassanak által mind azon szöllők, mellyek az őtsényi hegyen az őtsényi lakosok birtokaiban vágynák és lesznek. 4. Ezen hegymestereknek lakossaink által rendelendő fizetést mi magunk által fogjuk adni, minden ember kapás szőllőtől határozandó fizetés szerént. 5. Az Uraság fizesse őket, mint a szekszárdiakat!'

6

6 Hogy a gyakorlatban ebből mennyi valósult meg azt források hiányában nem tudjuk megítélni. Ismerjük viszont a következő évből (1818. február 26.) Kassai János szekszárdi hegybíró Őcsény községhez szóló levelét. Eszerint „jelentetik az Őtsényi elöljáróknak, hogy a múlt hétfőn Tolnai István, Őtsényi Szilágyi István, Péri Mihály, Borsós István szöllejek között való gyalog járást a hegy tanáts el6

2 Őcsény közs. prot. - 1810. ápr. 15. 6

3 Őcsény közs. prot. - 1814. dec. 1. 6

4 Őcsény közs. prot. - 1814. febr 5. 6

5 „H. Bogár János, és I. Bogár István Hegy Pásztoroknak állíttattak a jövő 1820ik Esztendőben megesendő Mind Szentek Napjáig. A fizetések kettejeknek öszvesen lészen kész pénzben Száz harmintz az az 130 forint, olly meg egyezéssel, hogy a Helységh azon ki tett fizetést be szedni, a nevezett pásztorok pedig a Szőlő hegyen, s Pintzékben esendő károkrolfelelni köteleztetnek'.' - Decs közs. prot. - 1801. dec. 19. 6

6 Őcsény közs. prot. - 1817. jún. 26. 339