Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 34. (Szekszárd, 2012)

PAP CSILLA: Avar temető Szekszárd Palánki-dűlőn

Kések A temető húsz sírjában (a sírok 27%-ában) összesen huszonkettő darab kés volt. Tizenegy férfi, négy nő, kettő meghatározatlan nemű felnőtt és három gyermek mellől került elő. Ez azt jelenti, hogy a férfi sírok 60%-ában, a női síroknak pedig 13%-ában fordult elő kés. Két férfi sírban (33., 43. sír) volt kettő darab. Egy női sírból (72. sír) került elő az egyetlen kétélű kés. Három női sír (26., 44., 49. sír) esetében kisméretű késről van szó, melyek nem hosszabbak 10 cm-nél. Az egyik nagy valószínűséggel pipere eszköz lehetett (44. sír). Két eset kivételével mindegyik sírban az elhunyt jobb oldalán feküdt a kés. Egy nő (72. sír) és egy meghatározatlan nemű felnőtt (24. sír) esetében a baloldalon. A két kést rejtő sírokban a kések együtt, egymásra helyezve kerültek elő, így feltételezhető a közös tok használata, bár mindkét alkalommal az egyik kés néhány centiméterrel hosszabb volt a másiknál. A gyermek­sírok esetében a 7. sírban nyugvó Inf. II. korú fiút már felövezése után temették el, a 42. sírban gaz­dagabb gyermek feküdt, melyet aranyfülbevalója jelez, míg az 51. sírban a késen kívül más mellék­let nem került elő. Igaz erre a temetőre is az a késő avar kori lelőhelyek vizsgálata során tett általános megfigyelés, hogy a férfiaknál elsősorban viseleti elem a kés, míg a nőknél melléklet, tehát haszná­lati eszköz volt, illetve, hogy a férfiaknál jobb oldalon lógott a kés az övről. 6 4 A nőknél jellemzőbb ál­talában a bal oldali viselet, 6 5 de ebben a temetőben ez kevésbé látszik igazolódni, azonban a nőket illetően a kis esetszám miatt nem is lehet messzemenő következtetéseket levonni. Karika Vas- és bronzkarika, mely az öv tartozéka lehetett, öt sírból került elő. Három vas és három bronz példány. A 7. sír Inf. II. korú elhunytja mellett vaskarika volt a jobb combcsont és sírfal között, kés­sel együtt, így feltételezhetően a kés felfüggesztéséhez használhatták. A karika egy része elvékonyo­dik, mely a használat nyoma lehet. A 20. számú férfi sírban a vaskarika a jobb medencelapáton he­lyezkedett el, de ennek nem volt olyan tárgy a közelében, amiből következtetni lehetne a funkciójára. A 72. számú női sír bolygatott volt, a vaskarika a sírgödör nyugati végéből került elő. A 33. sírban kettő bronzkarika volt, az egyik ovális alakú, egymásra hajlított végű, mely a bal medencelapáton fe­küdt. A sírban nem volt csat, így felmerülhet, hogy esetleg ezzel rögzítették az egyébként veretes övet a csat helyett. Egy másik kerek bronzkarika a jobb alkarcsontok alatt került elő, ezzel kapcsolatban feltételezhető, hogy tarsolyhoz lehet köze, erre utalhat a jobb alkarcsontok alsó részénél előkerült két darab kőpenge és az a két végén kerek lyukkal rendelkező bronztárgy, mely tarsolyzáróként funkci­onálhatott. A 44. sír női halottjának bal combcsontfején lévő vastöredékek valószínűleg szintén ka­rika darabjai lehetnek, ez talán az öv rögzítésére szolgálhatott, ugyanis a jobb kéznél voltak a hasz­nálati eszközök (kisméretű kés, orsógomb), így nem azok hordásához használták, emellett a sírban nem volt csat. Kérdéses továbbá a 29. női sír kisméretű bronzkarikájának övhöz tartozása, ezt ugyanis a medence felett 20-30 cm-rel találták meg. Tarsoly Tarsolyra utaló leletek kerültek elő a fentebb említett 33. síron kívül még a 74. sírban, amelyben kő­penge volt a jobb kéznél, valamint kőpenge utalhat a tarsoly meglétére a 30. sír esetében is, ahol azon­ban a kőpenge a bolygatás következtében a sír északnyugati sarkából került elő. Ide sorolható még a 44. sír, amelyre már történt utalás, itt ugyanis egy kisméretű kés, egy orsógomb és összekorrodált vasláncszemek voltak a jobb kéznél. Ilyen vaskarikákból álló lánc még egy sírban volt (59. sír), de ez valószínűleg nyaklánc rögzítésére használták, ahogy arról később még lesz szó. 6 4 Ezt a szokást Tomka Péter kapcsolatba hozza a volgai és dunai bolgár területeken megfigyelt szokásokkal, ebben a területben ismeri fel a legjobb párhuzamot a késő avar kori késviselet — késmelléklet terén. Ezt nem is tartja meglepőnek annak fényében, hogy a késő avar kori népességet a bolgár-törökök Kuvrát után szétvándorló csoportjaihoz (is) kötik (TOMKA 1972, 68). 6 5 TOMKA 1972 78

Next

/
Oldalképek
Tartalom