Gaál Zsuzsanna - Ódor János Gábor (szerk.): A Wosinszky Mór Múzeum évkönyve 34. (Szekszárd, 2012)

CSEKŐ ERNŐ: Befogadás és kitagadás

és gondosan leírta az ott látott műkincseket. S állítólag még az 1930-as évek végén is a család birtokában voltak azok a tájképek és a családtagokat ábrázoló akvarellek, amelyeket Tormay Károly maga festett.

5

1 Mindezek után nem furcsállhatjuk, hogy a kaszinó, takarékpénztár, illetve a múzeum közül a leginkább személyre szabott feladatot a múzeum felállítása körül kapott. Az 1847. márciusi vármegyegyűlés Tormayt a múzeum felügyelőjévé, illetve Augusz Antal alispán, valamint Perczel Béla központi járásbeli főszolgabíró társaságában a múzeum helyét kijelölő bizottság tagjává nevezte ki.

52 E megbízatásaihoz nyilván az is hozzájárulhatott, hogy egy-két évvel korábban Tormay Károly tárta fel a híres szekszárdi szarkofágot, a vármegyeháza szomszédságában található egykori dologház területén (ma: Dózsa György u.). Az épület talapzatához szükséges ásási munkák során egy szarkofágra bukkantak, amelyhez képest nyolc nappal később az előbbi közelében Tormay egy díszesebb kőkoporsót tárt fel.

5

3 Ezt a Nemzeti Múzeumba felszállítatták, míg a kevésbé díszes Tormay birtokába került, aki a ma Bezerédj utcában fekvő házának kertjében, Szekszárdon helyezte el azt.

5

4 A múzeum szervezése mellett Tormay a kaszinó alakítása körül is tevékenyen részt vett. így nem csak az 1841. november 23-án, a vármegyeházán tartott alakuló ülésén található meg, hanem tevékeny tagja az alapszabály kidolgozására választott bizottságnak is. Majd tagja a Kaszinó december l-jén megválasztott első választmányának is. Igazgatóul Augusz Antalt, valamint Kis Ferencet választották, míg a 14 tagú választmányból Tormay Károly mellett a középbirokosság részéről Benyovszky Károly, Bezerédj István, Perczel Béla, a helyi polgárság részéről pedig Martin Antal kádár és városbíró, valamint Fejős János városi főjegyző említhető.

5

5 Tormay (Krenmüller) Károly előbb említett széleskörű műveltsége - amit vélhetően elmélyített az 1820-as évek legvégén tett nyugat-európai körútja - minden valószínűség szerint hozzájárult ahhoz, hogy a megyebeli középbirtokos családok közül többel szívélyes, baráti kapcsolatba került. Itt mindenekelőtt Augusz Antal, Bezerédj István nevét kell megemlítenünk, s az utóbbi kapcsán még Deák Ferencét is. A haladás iránti elkötelezettség, illetve a civilizatórikus indíttatás mellett a művészetek iránti érdeklődés és fogékonyság szintén összekötő kapocs lehetett közöttük. Említettük, hogy Augusz Antal, aki a későbbiekben Liszt Ferenc legelkötelezettebb honi támogatójaként vált ismertté, 1836-ban Tormaynak és Bezerédjnek írt levelekben számolt be nagy nyugat-európai útjáról. Tormay Károly és felesége, Huber Antónia közeli baráti kapcsolatot ápolt a reformkor egyik vezető liberális ellenzéki politikusával, Bezerédj Istvánnal és annak feleségével, Amáliával is.

5

6 Rendszeres vendégek voltak Bezerédj hidjapusztai otthonának, s résztvevői az ott kibontakozó társas életnek.

57 Mindemellett Bezerédj például 1834-1835 telén Bécsben vásárolt gyűrűvel kedveskedett Krenmüllernének,

5

8 Huber Antónia testvére, Katalin korabeli naplójegyzeteiben pedig azt is feljegyezte, hogy édesanyjuk, a Szekszárdra szintén áttelepült Huberné Hübrich Karolin Deák Ferenccel került barátságba, aminek apropóját azonos hóbortjuk, a szobrászszenvedély szolgáltatta. Amint Bodnár István és Gárdonyi Albert Bezerédjről írt monográfiájukban fogalmaznak, Huberné a „szekszárdi kitűnően gyúrható vörös földből különféle alakokat, kivált fejeketformált (Sokrates, Solon, Lykurgus, Napoleon, Kleopatra.) A mikor Deák Ferencz ezeket meglátta, el volt ragadtatva, mert a mint mondta, ő is foglalkozik ilyenekkel, de inkább a gyümölcsök utánzását műveli. Ettől fogva sokat cseréltek-beréltek. "

5

9 5

1 HANKISS 1939,11-12. 5

2 GAÁL 2005,11. 5

3 TÖTTŐS 1986,49. 5

4 Gaál Attila szíves közlése 5

5 BODNÁR 1942, 102-103. 5

6 Bezerédj Amália nevéhez kötődik az első magyar nyelvű, kisgyermekeknek íródott verses, dalos, képes könyvecske, a Flóri könyve (1836). 5

7 Amint Cserna Annának a Bezerédjek hidjai kúriájáról írt tanulmányából megtudhatjuk, ezekben az években az ott vendégeskedőkből alkalom adtán remek kis kamaraegyüttes is verbuválódott: „Az alkalmi kis zenei társaságot hárfán, zongorán kiválóan játszó, szépen éneklő, zenét is szerző Amália, a zenekedvelő Augusz Antal, annak kellemes hangú Louisi húga és a zongora virtuóza Bezerédj Pál, István öccse adta. Ismerték a zeneirodalmat, játszották a korabeli zenei nagyságok műveit'.' CSERNA 2006, 38. 5

8 BODNÁR-GÁRDONYI 1918, 352-353. 5

9 BODNÁR-GÁRDONYI 1918, 353. (1. lábjegyzet) 442